50 éves a kérdés: ki ölte meg a másik Kennedyt?

/ 2018.06.05., kedd 13:00 /

Fotó: Europress/AFP

50 évvel ezelőtt, 1968. június 6-án Los Angelesben merénylet áldozata lett a leghíresebb amerikai politikusdinasztia egyik meghatározó alakja, Robert Kennedy. A szenátor 42 éves volt. Felesége, Ethel a gyilkosság idején várta tizenegyedik gyermeküket.

A tüntetésekkel teli, zűrzavaros, véres 1968 egyik legtragikusabb pillanata volt Kennedy halála. Egy politikusi ideált veszített el Amerika, aki a vietnami háborúban és a polgárjogi harcokban megtört fiatal generáció utolsó reménysége volt, akinek a szegények és kirekesztettek elhitték a szebb jövő ígéretét, aki testvériségről, megbocsátásról, könyörületességről beszélt, aki a tömegeknek megadta az összetartozás felemelő érzését.

Robert Francis Kennedy 1925-ben született a dúsgazdag ír katolikus család hetedik gyermekeként. Haditengerészetben szolgált, a Harvardon végzett, jogi diplomáját a virginiai egyetemen szerezte. Rövid ideig újságíróként dolgozott.  

Bátyja, John politikai karrierjét egyengette előbb a szenátorságért, később az elnökségért folytatott kampányban. Amikor 1960-ban John F. Kennedy az Egyesült Államok 35. elnöke lett, öccsének adta az egyik legfontosabb kormányposztot, az igazságügy- miniszterséget. Robert Kennedy az elnök bizalmasa, tanácsadója, védelmezője volt. Különösen fontos szerepet töltött be a berlini, majd a kubai válság idején, amikor a visszafogottságra intette bátyját.

Igazságügy-miniszterként nem kevesebb feladat várt rá, mint a maffia és a korrupt szakszervezeti vezetők letörése.

Tragikus hatással volt rá elnök bátyjának meggyilkolása 1963-ban. Röviddel ezután, 1964-ben kilépett a Johnson-kormányból. 1965-től New York állam szenátoraként dolgozott.

Robert F. Kennedy szenátor Lyndon B. Johnson elnökkel egyeztet az Ovális Irodában 1966. június 22-én

Fotó: Europress/AFP

1968-ban bejelentette, hogy a Demokrata Párt színeiben indul az elnökségért. 1968 júniusában a legnagyobb állam, Kalifornia előválasztását nyerte meg. Az Ambassador Szállodában gyűltek össze hívei, hogy megünnepeljék győzelmét. Ahogy elhagyta a termet, a konyhában érték a halálos lövések. A gyászszertartást a New York-i Saint Patrick katedrálisban tartották, utána vonattal vitték koporsóját Washingtonba. A sínek mellett tízezrek búcsúztak tőle: “Good bye, Bobby!” táblákkal. Robert Francis Kennedyt elnök bátyja mellé temették az arlingtoni nemzeti sírkertben.

RFK-ben is minden megvolt, amit a Kennedyekben vonzónak találtak. Karizmatikus, kiváló szónok, jóképű, sportos, gazdag, ambiciózus volt.

Ha kellett, kőkeményen leszámolt a bűnözőkkel, bátyja ellenfeleivel. Támogatta a vietnami háború elindítását. De ő vette rá bátyját arra, hogy álljon a polgárjogi mozgalmak mellé. 

Fokozatosan jutott el a háborúellenességig, a színesbőrűek felkarolásáig. Barátjának tekintette Martin Luther King fekete polgárjogi vezetőt és Cesar Chavez latin aktivistát.

Tragikus halálával az amerikai politikai élet mitikus alakjává vált. Ötven évvel később arra az idealista politikusra emlékeznek, aki összefogást, testvériséget hirdetett fennkölten, szívhez szólóan: “Fel kell ismernünk, hogy rövid életünk nem lesz nemesebb vagy gazdagabb a gyűlölettől vagy a bosszúvágytól. Földi életünk túl rövid, az elvégzendő munka pedig túl sok. Éppen ezért, ha csak egy kis időre is, de gondoljunk arra, hogy akikkel evilágon együtt élünk, azok testvéreink, akik velünk együtt nem keresnek mást, mint a boldog, értelmes élet lehetőségét”.

A Robert Kennedy-merénylet és az összeesküvés-elméletek

A hivatalos jelentés szerint Kennedyt egy 24 éves palesztin származású fiatalember, Sirhan Sirhan lőtte le, mert a politikus túlságosan Izrael-barát volt. A gyilkosságot is az 1967-es "hatnapos"arab–izraeli háború évfordulóján követte el. Bűnösnek vallotta magát, életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Ma is egy kaliforniai börtönben van.

Ezt a verziót már korábban is támadták. Sirhan sohasem politizált, nem volt indítéka arra, hogy Kennedyt megölje. A védelem szerint hipnotizálták, nem is tudta, hogy mit tesz.

Az ötvenedik évforduló kapcsán a szenátor fia is kételkedik a gyilkosság körülményeiben. Ifjabb Robert Kennedy szerint Sirhan valóban lőtt apjára, de nem ő adta le a halálos lövéseket. Az ő pisztolyában csak három golyó volt, és legalább egy tucat töltényt találtak a helyszínen. A végzetes lövést Kennedy hátulról kapta, Sirhan pedig előtte állt. Ifjabb Robert Kennedy felkereste a börtönben apja állítólagos merénylőjét, beszélgetett vele, és arra jutott, hogy nem ő a gyilkos.

Volt-e, és ha igen, ki lehetett a második lövöldöző? Hogyan tűnhetett el nyomtalanul a szűk konyhában? Miért nem keresték?

A konspirációs elméletek kutatóinak sok dolguk lesz ebben az ügyben is.

Bátyjával, John F. Kennedyvel a Fehér Ház teraszán 1963. március 28-án

Fotó: Europress/AFP

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.