500 ezer áldozat, akiknek a haláláról alig tudunk valamit

Válasz.hu / 2016.01.28., csütörtök 08:44 /
500 ezer áldozat, akiknek a haláláról alig tudunk valamit

Huszonöt éve tört ki a szomáliai polgárháború, melynek a Necrometrics adatai szerint már félmillióra tehető az áldozatainak száma.

Szomália belső viszonyai 1991 óta anarchiával jellemezhetőek. Az 1980-as évektől megerősödtek azok a regionális klánokon alapuló csoportosulások, melyek Sziad Barré diktátor vesztes etiópiai háborújában regionális hatalmuk kiépítésének lehetőségét látták. Véres küzdelmek után sikerült a diktátor hatalmát megdönteni, de az ellene összefogó hadurak az 1990-es évektől egymás ellen fordultak, és hatalmi játszmáik újabb háborús éveket hoztak az ország lakosságának. A vezető hadurak sűrűn változó szövetségekbe tömörülve próbálták befolyásukat egymás ellenében kiépíteni.

Lázadók ünneplik Sziad Barré diktátor elüldözését 1991. január 30-án Mogadishuban, az ország fővárosában

Fotó: AFP/Europress/Alexander Joe

A nemzetközi diplomácia törekvése egy központi kormány megalakítására nemcsak az érdekkonfliktusok miatt hiúsult meg eddig. Fontos tényező a stabilitás megteremtésének kudarcában, a törzsi, kláni szerveződéseknek a kiemelkedő szerepe, és az ezek felett álló központi „állam” tradíciójának hiánya. Mindezek ellenére megfigyelhető egy stabilizáló tendencia, mely az országon belüli autonóm területek létrejöttében nyilvánul meg. Ezen területek élén a polgárháború során tartós befolyást szerzett klánok és hadurak állnak, és napjainkban ezek tekinthetőek a politikai hatalom tényleges centrumainak.

1992-ben 300 ezer ember halt éhen, azonban a tragédiát nem szárazság okozta, hanem a háború: a hadurak csapatai rabolták le a gazdák termését, s nem engedték a külföldi szervezetek élelmiszerosztását.

Egy éppen győzedelmet "aratott" klán fiatal harcosa az ellenséges csoport tankja előtt pózol, 1992. október 12.

Fotó: AFP/Europress/Alexander Joe

Két asszony halad át az országot ketté választó vonalon a fővárosban, 1992. október 12.

Fotó: AFP/Europress/Eric Feferberg

Fecskendővel próbálnak etetni egy éhező kisbabát Baidoában 1992. október 8-án. A városban csak abban a hónapban hatezer ember halt éhen

Fotó: AFP/Europress/Eric Feferberg

Éhező tizenéves vár ételosztásra 1992. december 7-én, a fővárostól 160 km-re fekvő Hoddurban

Fotó: AFP/Europress/Mike Nelson

Az éhezőkről készült felvételek végül több millió emberhez értek el szerte a világon. Az ENSZ missziók megsegítésére George W. Bush amerikai elnök ekkor küldött csapatokat az oszágba, hogy segélyszállítmányokat juttassanak az éhezőknek.

Egy amerikai katona szomáliai klánoktólk zsákmányolt rakéták megsemmisítésést készíti elő. 1993. február 21.

Fotó: AFP/Europress/Abdelhak Senna

 

Megrázó képek a polgárháború kegyetlenkedéseiről

A 2006-os év viszont új fejezetet nyitott a szomáliai polgárháború történetében, az országot ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjába állítva. A helyzet egy egész Kelet-Afrikát destabilizáló konfliktus kezdetéhez kezdett hasonlítani, illetve egy iszlamista állam születésének lehetőségét hordozta magában. A háborúban fontos szerephez jutottak a környező országok, illetve nemzetközi szervezetek. A konfliktus középpontjába a jelentősen megerősödött iszlamisták kerültek.

Lerombolt víztorony a fővárosban 2006. december 30-án.

Fotó: AFP/Europress/Peter Delarue

Nemzetközi élelmiszersegélyt pakolnak ki szomáliaiak Merkában 2007 decemberében

Fotó: AFP/Europress/Jose Cendon

Merka kikötővárosa fontos stratégiai pont. 2008. november 12-én radikális iszlamista milícia kezébe került a város déli kikötője, ahova az élelmiszer szállítmányok érkeznek

Fotó: AFP/Europress

Sérült egyetmistát visznek kórházba 2009. december 3-án, miután öngyilkos merénylő robbantott egy diplomaosztó ünnepségen

Fotó: AFP/Europress/Mohamed Dahir

Benzinkút lángol a fővárosban 2009. december 12-én

Fotó: AFP/Europress/Abdurashid Abdulle

Muszlim harcosok gyakorlatoznak 2010. január 1-én. Vezetőjük szerint készek csatlakozni a jemeni szélsőségesekhez

Fotó: AFP/Europress

Mogadishu, a főváros 2015. augusztus 11-én

Fotó: AFP/Europress/Abdurashid Abdulle

 

Az országban ma sincs béke.

Holttestet visznek hozzátartozók egy lövöldözés helyszínén a főváros, Mogadishu tengerparti strandján 2016. január 22-én. Előző este egy dzsihadista öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott, majd fegyveresek túszokat ejtettek az egyik tengerparti étteremben, amelyet a szomáliai biztonsági erők ostrom alá vettek. A legkevesebb húsz áldozatot követelő merényletet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges szomáliai as-Shabaab dzsihadista szervezet vállalta magára

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!