A Balkán bezár a migránsok előtt

/ 2016.03.09., szerda 11:17 /
A Balkán bezár a migránsok előtt

A balkáni államoknak kiváló német tolmácsaik lehetnek. Pontosan megértették ugyanis, mit jelent az, amikor Angela Merkel kancellár az EU-török csúcs után áttörésről beszélt. Kudarcot. És így inkább saját kezükbe vették az ügyeket.

A hétvégi csúcs ugye félbeszakadt, jóllehet a nyugati politikusok heteken át nem győzték hangsúlyozni, hogy most születik majd meg a nagy EURÓPAI MEGOLDÁS. A törökök meg azt gondolták, ha tényleg ennyire fontos Európának az alku, akkor mindent kérhetnek. És túl sokat kértek. Ha Európa teljesíti a török feltételeket, akkor némi pénzért újakra cseréli a mostani problémákat.

Vegyük például azt a török kérést, hogy már az idei év első felében töröljék el a vízumkötelezettséget az Európába utazó törököknek. Már az is megkérdőjelezhető, jó-e, ha a törökök közül akárki Európába jöhet. Hiszen hiába fejlődött rengeteget az ország, azért továbbra is több millió török számára lehet alternatíva kimenni a Nyugat-Európában élő rokonokhoz és szerencsét próbálni. Azokhoz a rokonokhoz, akik közül sokan évtizedek alatt sem tudtak beilleszkedni. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ha a török embercsempészek már jelenleg is képesek nagyüzemben gyártani a hamis szír útleveleket, akkor vajon mi akadályozza meg őket abban, hogy szírek, irakiak és más közel-keletiek százezreit lássák el hamis török útlevelekkel? De lehet, még hamisításra sincs szükség. Elég lesz, ha egy török egy-kétezer euróért eladja az útlevelét egy rá hasonlító menekültnek.

És ezek még csak az egyik török követelés következményei. Az a török feltétel is beláthatatlan végeredménnyel járna, ha a Törökország által visszafogadott migránsokért cserébe Európának egyenesen Törökországból kéne befogadnia szír menekülteket. A legfőbb hátulütője ennek az elképzelésnek, hogy megjósolhatatlan, mekkora létszámról is lesz a végén szó. Főleg úgy, hogy saját maguk tehermentesítése miatt a törökök nyilván érdekeltek lesznek abban, hogy ez a szám minél nagyobb legyen.

Mivel a megállapodás nem tűnik annyira közelinek, mint azt a kancellár láttatni szeretné, a balkáni útvonal államai nem vártak tovább. Macedónia után most Szlovénia és Szerbia is bejelentette, hogy lezárta a határait, néhány humanitárius kivételtől eltekintve most már csak érvényes úti okmányokkal engednek be valakit. Ezzel az út lezárult, a jelenlegi állás szerint, akit a csempészek nem visznek Európába, az marad Görögországban. Athénnak innentől kezdve pedig azt a kényes egyensúlyt kell megtalálnia, amikor elég rosszul bánik ahhoz a migránsokkal, hogy minél kevesebben szálljanak csónakba, akik pedig már ott vannak, azok visszaforduljanak. De annyira azért ne rosszul, hogy a görögök embertelen barbároknak tűnjenek. Úgy viselkedni a menekültekkel, hogy azok beletörődjenek a reménytelenségbe, de ne lázadjanak.

A nagy európai helyett lett egy magyar-balkáni megoldás. Csúnya, de működhet is.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.