A Charlie Hebdo főszerkesztője ezt válaszolta Ferenc pápának

/ 2015.01.19., hétfő 08:16 / Hírforrás: MTI
A Charlie Hebdo főszerkesztője ezt válaszolta Ferenc pápának

A Charlie Hebdo csak akkor veszi célba a vallási szereplőket, ha a hit belekeveredik a politikába - jelentette ki Gérard Biard, a Charlie Hebdo főszerkesztője vasárnap az amerikai NBC amerikai tévécsatornának nyilatkozva, védelmébe véve, hogy az általa irányított hetilap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról.

„Nem támadjuk a vallást, csak akkor, ha az belekeveredik a politikába” - hangoztatta Biard, aki a szerkesztősége elleni január 7-ei terrorcselekmény elkövetése óta először nyilatkozott amerikai televíziónak.

A támadásnak 12 halálos áldozata volt, köztük több újságíró. Biard az incidens idején nem tartózkodott Párizsban. 
„Ha Isten belekeveredik a politikába, a demokrácia veszélybe kerül” - mondta a főszerkesztő.

„Hívőnek lenni személyes döntés, ami senki másra nem tartozik. Ezt tiszteletben tartjuk, ugyanúgy, mint az egyes személyek magánéletét, ha azok nem ártják magánéletüket a közszférába” - tette hozzá.

Amikor a műsorvezető, Chuck Todd szembesítette őt Ferenc pápa szavaival, miszerint „nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását, nem szabad gúnyt űzni belőle”, valamint azzal, hogy a katolikus egyházfő szerint minden vallásnak megvan a méltósága és „a szólás szabadságának is megvannak a határai”, Biard így válaszolt: „Mindig, amikor karikatúrát rajzolunk Mohamedről, mindig, amikor prófétákról rajzolunk karikatúrát és mindig alkalommal, amikor Istenről rajzolunk karikatúrát, a vallásszabadságot védelmezzük. Az hirdetjük, hogy Isten nem lehet politikai vagy közszereplő. Magánszemélynek kell lennie.” 

Hangoztatta, hogy „a vallás nem lehet politikai érv”.
„Ha a hit, a vallási érvelés bekerül a politikai arénába, akkor totalitárius érveléssé válik. A szekularizmus megvéd bennünket ettől. A szekularizmus szavatolja a demokráciát és biztosítja a békét. A szekularizmus lehetővé teszi, hogy minden hívő és nem hívő békében éljen, és ez az, amit mi védelmezünk” - nyilatkozott Biard.

Elmondta, hogy azok a kollégái, akik a szerkesztőségben voltak, de túlélték a vérengzést, igyekeznek mind megérteni azt, hogy hogyan úszhatták meg az egészet sértetlenül.

„Ez egy nagyon nehéz folyamat, mert nyilvánvaló, hogy az ember hatalmas megkönnyebbüléssel vegyes bűntudatot érez” - mondta a főszerkesztő. 

Azokról a szabad országokban kiadott médiumokról, amelyek a Charlie Hebdo elleni támadást követően nem közölték, vagy elhomályosították a hetilap karikatúráit, úgy vélekedett, hogy azok egyúttal elhomályosítják a demokráciát és megsértették a polgári öntudatot.

A Charlie Hebdo alapítója, Henri Roussel a közelmúltban kijelentette, hogy a lap már akkor túl messzire ment, amikor a szerkesztőség ellen 2011-ben elkövetett gyújtóbombás támadás után Mohamed-karikatúrákat közölt. Biard erre közvetlenül nem reagált, de jelezte, hogy nem ért egyet.

A rendes esetben néhány tízezres példányszámú Charlie Hebdónak a támadás utáni első lapszámából hétvégi bejelentés szerint 7 millió példányt nyomtak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.