A cseh államfő elkésett

Intés Európából: 2006. október 23 miatt a felelősséget vállalni kell!

/ 2009.10.27., kedd 10:48 /

Európában ma már nem nemzetiségi kisebbségekről, hanem egyenrangú közösségekről beszélünk, és az uniós tagországoknak el kell fogadniuk ezek kulturális autonómiáját - mondja la punknak Wilfried Martens belga politikus. Az Európai Néppárt elnöke önéletrajzi könyvének bemutatóján járt Budapesten. A kötetet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke méltatta.

- Mennyiben más ma az Európai Unió ahhoz képest, ahogy elképzelte 20-30 éve?

- Amikor megalakítottuk az Európai Néppártot, akkor még csak hat tagországa volt az EU-nak. Az európai eszmét mindegyikük elfogadta, mindenfajta különvélemény nélkül. De mivel a hatok mellett hamar megjelentek az új tagjelöltek, kiderült, hogy az egyre nagyobb EU-ban a döntéshozatali mechanizmus is egyre bonyolultabb lesz. Most az is világossá vált, hogy gazdasági válság idején az unió nem volt képes gyors döntéseket hozni.

- Az unió több főpróbát is tarthatott arról, hogyan kell kilábalni a válságból. Kisebb-nagyobb gazdasági és pénzügyi megrázkódtatások előfordultak már korábban is.

- Amikor először töltöttem be hazámban, Belgiumban a miniszterelnöki posztot, egyúttal az Európai Bizottság tagja is voltam. Élénken él emlékezetemben az 1979-től 1984-ig tartó időszak, amit "euroszklerózisnak", európai elmeszesedésnek neveztünk. Ezt követte az az egyértelműen pozitív időszak, amikor Jacques Delors került az Európai Bizottság élére, és a 12 tagországból mellette dolgozó 12 miniszterelnök közül tíz egyértelműen elkötelezett volt az európai eszme iránt. Olyan nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt, mint Helmut Kohl, François Mitterand, Felipe Gonzáles, és még sorolhatnám a neveket. Felismertük, hogy két területen nagy reformok szükségesek. Valódi közös piacot kell teremteni, és ehhez közös fizetőeszközt, az eurót is be kell vezetni. Tudtunk hát tanulni az "euroszklerózis" időszakából.



- Felkészülten várta az unió a tagjelölteket?

- Új kihívást jelentett az Európai Unió bővítésének folytatása a legnagyobb falatnak számító tíz országgal, amelyek egyszerre váltak az unió tagjaivá. És az EU mára már 27 tagú lett. Még mindig azokkal az intézményekkel dolgozunk Brüsszelben, amelyek 20 vagy akár 30 éve szolgálták a tagországok együttműködését. Úgyhogy már régen nem kétséges, hogy megint eljött a reformok ideje. Annak az ideje, hogy - továbbra is demokratikus keretek között - a korábbiakhoz képest átláthatóbb és hatékonyabb legyen az unió működése.

- De az uniós alkotmány tervezete két népszavazáson is megbukott 2004-ben, Franciaországban és Hollandiában.

- Viszont a lisszaboni szerződés az alkotmány szövegének jelentős részét tartalmazza. Úgy vélem, azok az elvek, amelyeket évtizedekkel ezelőtt én is magaménak vallottam, illetve amelyeket az Európai Néppárt is vall, megvalósíthatóak a lisszaboni szerződéssel. Ezt nem kizárólag a globalizáció kényszerítette ki; ez esetben sem szabad elfelejtenünk, hogy újabb gazdasági és pénzügyi válságot élünk át. Az eddigi évtizedek megmutatták, hogy az európaiak jövőjét az unió nélkül nem lehet biztosítani. A nagy tagországok sem egyedül képzelik el a jövő kihívásainak megoldását.

- Václav Klaus cseh köztársasági elnök nem mutatott nagy hajlandóságot, hogy aláírja a cseh parlament által már jóváhagyott lisszaboni szerződést.

- A cseh államfő már lekésett arról, hogy ne írja alá a szerződést. Néhány tagállam időben jelezte, hogy milyen pontokon vannak kifogásai, mi alól szeretne felmentést kapni. Amikor ezek szóba kerültek, Csehország nem emelt kifogást. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 26 ország már jóváhagyta, Írországban pedig népszavazás erősítette meg a szerződést. Hosszú távon, és most, a gazdasági válság idején rövid távon is nagy veszteség lenne az egész Európai Unió számára, ha a célegyenesből kellene visszaállni a rajtvonalra, és újra tárgyalásokat kezdeni egy újabb alapdokumentumról.

- Ön a többnemzetiségű Belgiumot vezette több mint egy évtizeden át. Mit szól a nyáron elfogadott szlovák nyelvtörvényhez?

- Belgiumban a központosított államból a föderális berendezkedésre való áttérésben az első lépés a kulturális autonómia elfogadása volt. Ma regionális kormányok működnek Belgiumban, kisebbségekről nem beszélünk, csak közösségekről. Az alig valamivel több mint 70 ezres német közösségnek is ugyanolyan regionális kormányzata van, mint a vallonoknak és a flamandoknak. Az uniós tagországokban el kell fogadni a kulturális autonómiát. Törökország nem tagja az uniónak, de ott járva is többször hangsúlyoztam, hogy fogadják el a kurdok jogait. Az is általánosan érvényes, hogy a jogokat nemcsak elfogadni, de végrehajtani is kell. Belgiumban is előfordulnak nehézségek, de az a rendszer, amelyet hosszú ideig tartó egyeztetések eredményeként kialakítottunk, ma is működik.

- Első nyilvános szereplése az volt, amikor 1956-ban egy belgiumi tüntetésen kiállt a magyar forradalom mellett - aztán ötven évvel később, 2006. október 23-án beszédet mondott Budapesten, a Fidesz nagygyűlésén.

- Kaptam is kritikát az európai baloldaltól, amiért felszólaltam. Ami pedig a felszólalásom után történt, amilyen brutalitással a rendőrség fellépett - nos, remélem, hogy az elkövetett erőszakért a bűnösök egyszer megkapják a büntetésüket.





LAPOK A KÖNYVBŐL - Martens, aki Márai Sándor műveinek rajongója, imával kezdi és elmélkedéssel fejezi be könyvét, amelyben többször is megemlékezik Magyarországról, illetve az '56-os forradalomról. "A magyar forradalom emlékeztet engem Kádár Jánosra, aki 1956-ban Nagy Imre bukását okozta. Kádár lett a kommunisták új vezetője, és találkoztam vele mint kormányfővel 1984-es (belgiumi) hivatalos látogatásán. Magyar barátaim később tájékoztattak engem arról, hogy (Kádárt) rémképek gyötörték, amiért ő volt a felelős azoknak a fiatal tüntetőknek a titkos és gyorsított kivégzéséért, akiket a forradalom után az elsők közt fogtak el és börtönöztek be hónapokra" - írja. Orbán Viktorról szólva pedig felidézi 1989-es, a Hősök terén elmondott beszédét, majd azt, hogy a Fidesz az ő vezetésével lett radikális egyetemista mozgalomból mérsékelt jobbközép néppárt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.