A finnek rajonganak a sorkötelezettségért

/ 2008.10.16., csütörtök 04:47 /

Akár a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben is részt vesz a NATO vezetésű nemzetközi biztonsági erő (ISAF) Afganisztánban, ha erre felkéri az afgán kormány. A katonai szövetség védelmi minisztereinek múlt heti budapesti megbeszélésén 40-ről 50 százalékra emelték a telepíthető katonai egységek arányát, támogatták Grúzia területi egységét, és előkészítették a jövőre 60 éves katonai szövetség 2009-es jubileumi tanácskozását. Lapunk a semleges, de a NATO-val együttműködő Finnország védelmi miniszterét, Jyri Häkämiest kérdezte a tanácskozás szünetében.

- Képes arra a finn hadsereg, hogy megvédje az országát?

- Természetesen igen. Nagy a tartalékos állományunk, 350 ezer embert lehetne behívni katonának. Ez nemzetközi összehasonlításban is jelentős erő. Tartalékosaink rendszeresen tartunk kiképzéseket. Saját védelmünkre akkor is szükség lesz, ha egy napon a NATO tagjaivá válunk.

- Melyek a finn haderő előtt álló legnagyobb kihívások?

-
A pénz az egyik. A fegyverek, a technikai eszközök ára gyorsan, évente 7-9 százalékkal drágul. De például a többi észak-európai országgal összefogva veszünk azonos felszerelést, hogy pénzt takarítsunk meg. Ugyancsak kihívás az energiabiztonság, a Balti-tengeri kőolaj és földgáz szállítás kérdése. Jelentősen megnőtt a tankerhajók forgalma a finn partok közelében, és Oroszországból földgáz-vezetéket terveznek építeni Németországba a Balti-tengerben. Ezek nem kifejezetten katonai kihívások, de a balesetek komoly bajt okozhatnak. A megelőzés érdekében szorosabb együttműködésre törekszünk a Balti-tenger partján fekvő országokkal.



- Nem tervezik megakadályozni az Északi Áramlat földgázvezeték építését?

- Erről szó sincs. Oroszország energiát akar eladni, amire Nyugat-Európának szüksége van. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy ne károsodjon a természet. Ha a finn környezetvédelmi törvényeknek megfelel a vezeték, részünkről semmi akadálya sem lehet a megépítésének.

- Mit gondol, a hivatásos hadsereg vagy az általános sorkötelezettség a jobb?

- Finnországnak kedvezőbb az általános hadkötelezettség. Még úgy is, hogy ez drágább, mint a hivatásos hadsereg, mert a GDP 1,3 százalékát költjük katonai célokra.

- Ez lényegesen kevesebb, mint a kétszázalékos NATO elvárás.

- De nem mindegyik tagország képes annyit áldozni rá. Nálunk a fiatal férfiak nagyjából 80 százaléka bevonul a katonának, és ez hozzájárul a nemzet egységéhez, összekovácsolja a társadalmat. A katonaság ugyanis nem csak a kiképzésről szól.

- Finnországban most azon vitáznak, hogy a teljes jogú NATO-tagsághoz szükséges vagy elegendő az együttműködés, például az ISAF-ban való részvétel az ország számára.

- Jelen pillanatban nem sürgető a kérdés. Hangsúlyozom, hogy ebben a pillanatban. Most készítünk egy összefoglaló stratégiai tervet a biztonságpolitikai és védelmi kérdéskörben. Az előző négy éve készült. Az már előre elmondhatom, hogy a NATO-hoz való csatakozás lehetőségét továbbra is fenntartja a dokumentum. A grúz-orosz háború után azonban ez nem igazán aktuális kérdés. Például a Nemzeti Koalíciós Párt, melynek én is tagja vagyok, hosszú távon támogatja a NATO-tagságot, és a kormányban egyetértés van arról, hogy ez a jövő kérdése.

- Nem erősödött meg a gyors csatlakozást támogatók tábora a grúz-orosz háború után, hogy Finnország a NATO védőernyője alá kerüljön?

- Mindkét tábor úgy vélte, hogy a háború a saját igazát erősíti. Az ellenzők kitartanak amellett, hogy nem szabad csatlakozni a NATO-hoz, a másik tábor pedig a tagság minél gyorsabb elérését szeretné.

- A pártok véleményét már tudjuk. Mi a finnek véleménye erről a kérdésről?

- A lakosság harmada áll egyértelműen a csatlakozás pártján. Finnországban az a hagyományos felfogás él, hogy a fontos kérdésekben egyetértésre van szükség. A három nagy párt közül kettő ellenzi a tagságot. Ettől függetlenül a NATO partnerségi programjában részt vehetünk, és folytathatjuk a katonai együttműködést.

- Ön is szolgált a hadseregben?

- Igen, és 60 éves koromig tartalékosként hadra fogható vagyok.

- Belülről is látta a finn hadsereget. Európai összehasonlításban erős haderő?

- A hadkötelezettség és a nagyszámú tartalékos állomány jó alapot biztosít a finn hadseregnek. Földrajzi fekvése miatt Finnországnak hagyományosan erős a hadserege. Katonáink hozzáértését az is mutatja, hogy rendszeresen meghívást kapunk a békefenntartó missziókba. A kiutazó katonák nagy többsége a tartalékos állományból kerül ki. A kiképzéseken túl időről időre fejlesztenünk kell a fegyverállományt is. Most éppen az F-18-as harci repülőgépek korszerűsítése van napirenden.

- Miért érdeke Finnországnak, hogy a határaitól messze lévő háborús övezetekben részt vegyen a békefenntartó missziókban?

- Ezek a konfliktusos zónák valóban távoliak, de hatással vannak Finnországra. Például Afganisztán jelentős kábítószer-előállító, és a drogok Finnországra éppen úgy veszélyt jelentenek, mint a terrorista csoportok. Nemzetközi összefogásra van szükség ezeknek a veszélyeknek az elhárítására.

- Oroszország új külpolitikája nem jelent veszélyt vagy katonai fenyegetést Finnország számára?

- Nagyon jók a két ország kapcsolatai. Katonai fenyegetés nincs. A természetvédelmi kérdések mellett a gazdaságiak fontosak még, ott is az együttműködésre törekszünk.

- Mennyiben változott a finn védelmi stratégia a hidegháború lezárulta után?

- A NATO többszörös bővítése Európa biztonsága szempontjából jelentős lépés, de a finn védelmi politikában nem történt nagy változás. Az, hogy Oroszország az energiahordozók eladásából befolyt pénzekből többet költ védelmi célokra, és a korábbi évekhez képest erősebb kijelentések hangoznak el az orosz vezetők részéről a NATO bővítése miatt is, nos, erre oda kell figyelnünk, de közvetlen fenyegetésről nincs szó.

- Finnország mennyiben nevezhető még semlegesnek?

- Az EU-tagság elkötelezettséget jelent, mint ahogy az is, hogy részt veszünk a NATO-vezetésű afganisztáni misszióban. Hiába nem katonai szervezet az EU, a grúz-orosz konfliktus megoldásában mégis szerepet vállalt. Ilyen értelemben nem beszélhetünk egyértelmű semlegességről.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.