A Habsburgoktól Orbánig

/ 2012.12.18., kedd 17:08 /

Gloria von Thurn und Taxis az egyik legrégebbi bajor nemesi család sarjaként színes szereplője a német közéletnek. A Regensburgban élő hercegnő fiatalon inkább vad frizuráival tűnt ki, mostanság viszont katolikus, konzervatív nézetei miatt. Az európai politikusok közül pedig Orbán Viktort érzi magához a legközelebb - ezért idén meg is hívta a kastélyába.

- Első találkozásunkkor hercegnőként mutatkozott be, méghozzá magyarul. Hogyhogy?

- Mert részben én is magyar vagyok. Anyai ágon a Széchenyi grófi családdal állok rokonságban. Mivel a Széchenyiek elég nagy magyarok voltak, miattuk én is a magyar nemzet részének érzem magam. Ahhoz, hogy valaki magyar legyen, nem kell a nyelvet tudnia. A magyarságot különösen a trianoni veszteség óta már nem az államiság, hanem a származás tartja össze. Ezt fejezi ki például a Szent Korona.

- El tudná azért énekelni a magyar himnuszt?

- Az első sort tudom magyarul: Isten, áldd meg a magyart. A zenét viszont ismerem. Csodálatos dal!

- De ugye sejti, miért kérdeztem?

- Persze.

- Amikor nyáron a kastélyának kertjében zajló regensburgi fesztiválra Orbán Viktort hívta meg díszvendégként, az operaelőadás elején mindenkit felállíttatott, s meghallgattatta velük a magyar himnuszt. Sokaknak nem tetszett ez. Tiltakozásképpen még a CSU egyik helyi politikusa is ülve maradt.

- A fesztivál szervezői valóban kérték tőlem, hogy ne legyen magyar himnusz, mert ez politikai jelentést nyerhet, és esetleg sokan valóban ülve maradnak. Szerintem azonban a magyar himnusz nem pártpolitikai kérdés. Az udvariasság kívánta úgy, hogy ha a magyar miniszterelnök a díszvendég, akkor az ő tiszteletére felállva hallgassuk meg a magyar himnuszt. Orbán Viktor jelenléte ugyanis nagy megtiszteltetés volt mindannyiunknak. És végül tényleg nem történt semmi botrányos: mihelyt felcsendült a himnusz, a közönség jelentős része felállt. Udvarias emberek élnek errefelé, tudják, mi az illendő.

- De ön nem elégedett meg ezzel a gesztussal, hanem Orbán Viktort egyenesen "hősnek" nevezte. Eléggé ismeri a magyar belpolitikát?


- Nem követem rendszeresen a magyar belpolitikai eseményeket, legfeljebb azt, amennyi a német sajtóból tudható. És éppen ez alapján lett számomra érdekes Orbán Viktor. A német sajtóban majdnem kivétel nélkül zsarnoknak, diktátornak írják le őt. Úgyhogy felkeltette az érdeklődésemet. Aztán megtudhattam, hogy Orbán azért nem európai, azért zsarnoki, mert például a házasságot férfi és nő kapcsolatának tartja, s nem pártolja a homoszexualitást.

A másik bűne az, hogy a Szent Koronát és a magyar történelmi hagyományokat bevette a magyar alkotmányba. Micsoda skandalum! Nem tudom persze, miért lett ilyen a hangulat a német sajtóban. A választójogról szóló vitákban is látszik, hogy a tárgyilagosság már nem is számít. Ha számítana, akkor az amerikai választási rendszert is bírálni kellene. Vagy a magyart is elfogadni.

- A Thurn und Taxis családnál nem meglepő, hogy a magyar konzervatívokkal rokonszenvez. Habsburg József főherceg, miután az oroszok elől menekülnie kellett, a regensburgi kastélyban talált menedéket.

- A magyar alapvetően konzervatív nép, fontos szerepet tulajdonít a múltnak, a történelmi hagyománynak. Ebben is közel állok a magyarokhoz. A családom számára mindig is egyértelmű volt, hogy a magyarokat, különösen a magyar konzervatívokat segítse. Habsburg Józseffel pedig, aki Alcsútról érkezett hozzánk, családi rokonságban is álltunk.

- Fiatalon ön volt a "punkhercegnő", aki élénk hajszínekkel, szokatlan fellépéseivel provokálta a közvéleményt. Részben nem azért áll ki most is Orbán vagy a katolikus egyház leghagyományosabb tanításai mellett, hogy ismét borzolhassa a kedélyeket?


- Egyszerűen reagálok a változásokra. Manapság például azt látom, hogy a katolikusoktól szokás félni, miközben egész Európában erősödik a muzulmán jelenlét. Európának igenis jót tenne, ha a keresztény gyökerei hangsúlyosabbak lennének. Vagy hagyjuk, hogy a muzulmánoknak legyen igazuk, akik szerint az európaiak istentelenek lettek? Európában is nagyon fontos vallási kultúra van. Ma azonban hódít az ateizmus, s az emberek ezért egyre fogékonyabbak mindenféle bizarr valláspótlékra.

- A magyar jobboldal előszeretettel nevezi kurucosnak a politikáját. Önt, aki a Habsburgokkal áll rokonságban, nem zavarja, hogy Orbán Viktor erre a hagyományra is épít?

- Nemcsak a Habsburgokkal, de a Széchenyiekkel is rokonságban állunk. Márpedig éppen Széchenyi István volt, aki felismerte, hogy Magyarországnak több önállóságra van szüksége, és oldani kell az Ausztriával fennálló kapcsolatokat. Magyarország agrárállam volt, s mindenről Bécs döntött. Helyes volt, hogy az akkori magyarok több függetlenséget akartak. Ez a cél ma sem lett kevésbé fontos.

- Amióta Orbán Viktor van hatalmon, majdnem megháromszorozódott a Németországba kivándorló magyarok száma. Az ön családja sok magyar menekültnek segített egykor. Lát hasonlóságot a mai és az egykori kivándorlási hullám között?

- Mások az okok. Magyarország ma valóban nagy változások előtt áll. Az európai válság önöknél még súlyosabban jelentkezik, főleg a szocialisták rossz kormányzásának következményeként. Természetes, hogy sok ember másutt kénytelen munkát keresni.

- Ön kitartóan hisz az Orbán-kormányban, de Magyarországon azért növekszik az elégedetlenség is.

- Én meg azt tudom, hogy magyarok százezrei vonultak fel januárban, hogy - a jéghideg idő ellenére is - az Európai Unió hecckampányával szemben támogatásukról biztosítsák Orbán Viktort. Persze a német sajtóban alig számoltak be erről.

- Nemcsak az EU támadja Orbánt, de ő sincs jó véleménnyel Brüsszelről, s szerinte az egység erőltetése helyett a nemzetállamokat kell erősíteni. Pedig az európai egység gondolata az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyik katolikus grófjától, Richard Coudenhove-Kalergitől származik.

- Európai vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy ne tartanám fontosnak a helyi, nemzeti identitások védelmét is. Ha megnyirbáljuk a nemzetek szuverenitását, akkor sarokba szorítva érzik magukat, és éppen ez vezethet akár háborúkhoz. Európának csak akkor van értelme, ha minden nemzet szabad maradhat.

- Nemrég a CSU egykori főideológusa önálló Bajorországot szorgalmazott. Támogatná akkor a bajorok szabadságát is?

- Szeparatista azért nem vagyok. A szórakoztatóiparnak azonban bizonyosan jót tesznek az ilyen ötletek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.