Ahol ateistának lenni életveszélyes

/ 2013.01.07., hétfő 08:26 /
Ahol ateistának lenni életveszélyes

Nemhívőnek, mi több, deklarált ateistának lenni halálos döntés lehet némely országban. A szó szoros értelmében halálos döntés.

Egy a napokban megjelent elemzés szerint ugyanis hét országban egyenesen kivégzés jár az istentagadásért: Afganisztánban, a Maldív-szigeteken, Mauritániában, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában és Szudánban halálbüntetéssel sújtják az ateistákat. Igaz – s ezzel már a brit Reuters hírügynökség egészíti ki a jelentést -, a közelmúltban ezekben az államokban sem végeztek ki senkit pusztán azért, mert ateistának mondta magát. Ám az is igaz, hogy ez a tény csupán azért van így, mert az ateizmus „bűnét” más vádpontokkal egészítették ki – állítja a jelentés.

A genfi székhelyű Nemzetközi Humanista és Etikai Unió nevű szervezet évek óta foglalkozik a lelkiismereti és vallásszabadság kérdéseivel, figyeli és elemzi a világban vallási okok miatt tapasztalható üldöztetéseket, diszkriminációt. Illetve egészen pontosan az ateistákat érintő diszkriminációt és üldöztetést. A szervezet legutóbbi – és a napokban publikált – tanulmánya szerint a leggyakrabban az iszlám országokban élő „hitetlenek” néznek szembe hátrányos, méghozzá nagyon hátrányos megkülönböztetéssel, nemegyszer brutális bánásmóddal, ugyanakkor a magukat civilizáltnak mondó európai országokban és az Egyesült Államokban is előfordul – ha nem is brutális bánásmód kíséretében -, hogy az ateisták hátrányos megkülönböztetés áldozatai.

Az „A gondolat szabadsága 2012” címet viselő elemzés szerint a világ egynémely országában „vannak olyan törvények, amelyek megtagadják az ateistáktól még a létezés jogát is, akadályozzák, hogy éljenek a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a szólásszabadság elemi jogaival, visszavonják tőlük az állampolgárságukat, vagy szigorítják számukra a házasodást”. Más törvények pedig „akadályt gördítenek az ateisták elé, hogy hozzáférjenek a közoktatáshoz, megtiltják nekik közhivatalok viselését, nem engedélyezik, hogy állami alkalmazottként dolgozzanak, kriminalizálják, ha valláskritikával élnek, és van, ahol a szüleik vallását elhagyó ateistákat kivégzik”.   

A jelentést üdvözölte az ENSZ speciális rapportőre, Heiner Bielefeldt, aki a tanulmány bemutatásakor elmondott rövid beszédében a többi között utalt arra is, hogy az egyetemes emberi jogi megállapodások az ateistákat is védik, ezek rájuk is érvényesek.

A Nemzetközi Humanista és Etikai Unió több mint száz humanista, ateista, és világi szervezetet fog össze, mintegy negyven országban, és mostani vizsgálatát a világ hatvan országában végezte. A hetvenoldalas jelentés mindazonáltal leszögezi: a közelmúltban sehol, egyetlen embert sem végeztek ki azért, mert ateistának mondta magát. Ám például Bangladesben vagy Egyiptomban, Indonéziában, Kuvaitban vagy Jordániában a vallás ateista szemléletű nyilvános bírálatát, illetve ennek publikálását blaszfémiának minősítik és tiltják, vagy nagyon szigorú törvényekkel szabályozzák.

A tanulmány sok országra kitér, így a többi között az Egyesült Államokra is, és megállapítja: miközben Amerikában törvények garantálják a vallás és a szólás szabadságát, az országban olyan politikai és társadalmi légkör uralkodik, amelyben „az ateistákkal és a vallástalanokkal azt éreztetik, mintha kevésbé volnának amerikaiak, vagy nem is méltóak arra, hogy amerikaiaknak tartsák őket”.

Meghökkentő adat: az amerikaiak legalább hét szövetségi államában olyan alkotmányos intézkedések vannak érvényben, amelyek megtiltják, hogy ateisták közhivatalt tölthessenek be. Arkansas államban például létezik olyan törvény, mely szerint ateisták nem tanúskodhatnak bírósági perben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.