heti-valasz.hu/vilag/osszeszolalkozott-a-magyar-allamtitkar-a-luxemburgi-kulugyerrel-120756

http://heti-valasz.hu/vilag/osszeszolalkozott-a-magyar-allamtitkar-a-luxemburgi-kulugyerrel-120756

A józan ész dicsérete

/ 2010.10.25., hétfő 13:07 /
A józan ész dicsérete

A rendszerváltás környékén segített a Fidesz politikai arcélének megtalálásában - ma Európa egyik vezető konzervatív értelmiségije. Roger Scruton brit filozófus múlt héten a Common Sense Society vendégeként a budapesti Ybl-palotában tartott előadása után nyilatkozott a Heti Válasznak.

- Miben hasonlít és miben tér el David Cameron brit konzervatív kormányának politikája a Fidesz szintén konzervatívnak mondott kormányzásától?

- A brit konzervatív párt hosszú múltra tekinthet vissza, s 1832 óta résztvevője a politikai életnek. Az önök konzervatív mozgalma a posztkommunizmus idején jött létre. A Fidesz kísérlet volt, amellyel fiatal emberek meg akarták változtatni a politika tematikáját.

- Ön már akkor ismerte őket?

- 1987-88-ban találkoztam velük a jogász-szakkollégiumban. Akkor próbálták az egyetemen elindítani a változásokat.

- Azóta változtak, hiszen akkor senki nem gondolta konzervatívnak őket.

- Valóban. Egyszerűen a rendszer ellenzékei voltak. Keresték politikai arcukat, és nagy örömömre tudtunk ebben segíteni nekik. Persze, ma is nagy számban találunk balliberális értelmiségit Budapesten, akik annak idején szerették volna a Fideszt is a "helyes" útra terelni - ők azonban mára elég messzire sodródtak a magyar emberek többségétől.

- És ha Orbán Viktort hasonlítjuk Cameronhoz, mit mondana róluk?

- Különös, de nem ismerem Cameront, viszont ismerem Orbánt.

- Mégis, mit remél tőlük?

- Cameron feltűnő vonásai közé tartozik, hogy úriember, a szó régi angol értelmében. Nem arrogáns, nem mohó, igazán az a vágy hajtja, hogy szolgáljon hazájának. És ugyanez igaz - mutatis mutandis - Orbánra is. Persze ő nem angol úriember, sokkal inkább egy igazi magyar hazafi, a régi iskolából. De kettejük viszonya országukhoz nagyon is hasonló.

- A világgazdasági válságra is van válaszuk a konzervatívoknak?

- Úgy gondolom, a válságot nagymértékben a baloldal okozta. Főként az a szocialista szokás, hogy a jövő nemzedékeitől kérnek kölcsön.

- Ezt általában gondolja a baloldalról, vagy csak a magyar szocialistákra utal?

- Ez általában is igaz, de a magyarokra különösen. A baloldal minden lelkiismeret-furdalás nélkül zálogosítja el a jövőt. A baloldali kormányzatot nem érdekli, hogyan tud pénzre szert tenni, viszont meg van győződve róla, hogy a pénzek elosztásának ő az egyetlen letéteményese. Ezt nevezik a baloldalon társadalmi igazságosságnak.

- Állítólag az állami kiadásokat most drasztikusan vissza kell fogni Magyarországon. Ön szerint képes lesz erre a Fidesz?

- Igen. Mindez nem népszerű az állami alkalmazottak között, de ha elegen dolgoznak a magánszektorban, akkor végrehajtható, s csak konzervatív kormányok képesek ilyesmire, mert a baloldal támogatói az állami alkalmazottak köréből kerülnek ki. A szocialisták persze hatalmasra duzzasztották az állami bürokráciát, hogy több szavazójuk legyen.

- Tehát ön szerint a kiút a kisebb állam, kevesebb állami kiadás - ez viszont sokaknak súlyos veszteséget jelent.

- Csak ez vezethet ki a válságból. Néhány államban, például Franciaországban, ez szinte lehetetlen. Akik viszont megtapasztalták a kommunizmust, mint önök, tudhatják, hogy az állam nem feltétlenül az emberek barátja.

- A Fidesz viszont azt hangoztatja: az államnak erősnek kell lennie, hogy fenn tudja tartani a rendet.

- Az állam legyen erős, de nem kell hatalmasnak is lennie. Ha a gazdaságba bele akar avatkozni, attól nem lesz erősebb.

 

- Sokan azzal érvelnek, hogy a globális versenyben az állam feladata megvédeni a helyi vállalatokat, a nemzeti ipart.

- Ez igaz, de csak annyit tesz, hogy az állam biztosítsa a jogi kereteket a gazdaság működéséhez, hogy a kereskedés méltányos feltételekkel valósulhasson meg.

- A konzervatív mozgalmon belül eltérő álláspontok alakultak ki a konzervativizmus és a nacionalizmus viszonyáról. Angliában például a konzervativizmus nem volt nacionalista.

- Valóban nem voltunk soha nacionalisták, már ahogy ezt a fogalmat Közép-Európában értik. De mégiscsak egyfajta angol nemzeti azonosságtudaton alapul a brit gondolkodásmód.

- Milyennek látja azt az állítólagos magyar nacionalizmust, amellyel a választások előtt ijesztgették az európai újságolvasókat és a szomszédainkat?

- Azért, mert valóban voltak veszélyes nacionalizmusok, nem szabad minden nacionalizmust veszélyesnek kikiáltani. Inkább a nacionalizmus olyan változatait kell keresni, amelyek nem veszélyesek.

- Honnét lehet tudni, melyik nacionalizmus veszélyes?

- Az Osztrák-Magyar Monarchia nagy teljesítménye például az volt, hogy hosszú időn keresztül biztosítani tudta a békét Európa e vidékén.

- És mi a helyzet a Monarchia nemzetiségei között kialakult, soha fel nem oldott feszültségekkel?

- Megoldódtak volna ezek is, ha az első világháború nem vet véget a birodalomnak. A Monarchia először rossz oldalon szállt be a háborúba, majd a trianoni döntés letörölte az európai politikai térképről. Most viszont az Európai Unió révén beláthatóvá válik, hogy a nacionalizmust úgy is meg lehet élni, hogy ne váljon az ember agresszívvé.

- Jól értem, ön brit konzervatívként is Európa-párti lenne?

- A dekrétumok, direktívák révén történő törvényalkotás nem megnyugtató számomra, és aláássa az unió tekintélyét. Az viszont nagyon is kívánatos, hogy az unió keretei között a politikusok képesek legyenek szóba állni egymással.

- Tehát legyen a magyar konzervatív Európa-párti és nacionalista?

- Igen. Fel kell ismerni Európa barátságos szándékait, ez segíthet a kompromisszumképes politika kialakításában. Ám nem is lehet konzervatívnak, sőt, hiteles politikusnak sem lenni Magyarországon úgy, hogy az ember érzéketlen a nacionalizmus kérdésköre iránt.

- Hogy ítéli meg a konzervatív mozgalom helyzetét a politika világtérképén?

- Ha Amerikára pillantunk, látjuk, mekkora gond, hogy a republikánusok elvesztették kapcsolatukat a konzervatív szavazóval. A párt környékén lábra kapó Teadélután mozgalomban testet öltött lázadás azt fejezi ki, hogy a konzervatívok mennyire elítélik az egész politikai osztályt.

- A Teadéulán alapvetően mégiscsak populista mozgalom. Kérdés tehát, van-e intellektuális fedezet mögötte.

- Népszerű mozgalomról van szó, de ott van mögötte a konzervatív üzenet, hogy nem szabad az államnak átengedni azt a felelősséget, amely az egyént illeti.

- A jelek szerint a mozgalom tagjai a pártgépezetből is kiábrándultak.

- Így igaz. Annak lesz megint jelentősége, amit már Tocqueville is nagyra becsült: a helyi szerveződéseknek. Hat évig éltem Virginiában egy kis faluban, és láttam, milyen jól megszervezi az életét egy-egy helyi közösség. Mindez egybeesik olyan konzervatív klasszikusok tapasztalataival, mint amilyen Burke vagy Tocqueville volt.

- Mi a helyzet az európai konzervatívokkal? Nyáron Krakkó mellett egy kolostorban gyűltek össze azok az európai konzervatív értelmiségiek, akik megalakították a Vanenburg Társaságot, s önt is meghívták e rendezvényre.

- Sajnos nem tudtam eleget tenni megtisztelő meghívásuknak. A konzervatívok sok szempontból különböznek egymástól, és, szemben a szocialistákkal, nekünk nincs nemzetközi filozófiánk. De vannak közös értékeink - ilyen a házasság és a család -, és az emberi közösségre vonatkozó közös elképzeléseink. Európában a legtöbb konzervatív keresztény vagy zsidó, és saját hagyományaikra építik politikai elképzeléseiket.

- Ez lehet vonzó az értelmiség számára is?

- A konzervativizmus nem olyan, mint a marxizmus vagy a szociáldemokrácia. Nincsenek olyan axiómáik, melyekből a mindenkori feladatok meghatározhatók lennének.

- És ez nem hátrány a szellemi életben?

- A szellemi életben az alkimistáról tudható, hogy csaló, de az igazi tudós magyarázatát esetleg nem érti a közvélemény. Ugyanígy, a konzervatív politikusnak nincsenek kész megoldásai - szemben a marxistával, akinél mindig ott a konklúzió, például hogy "ezért le kell lőnünk a kapitalistákat". Ez az alkimista előnye a kémikussal szemben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.