A képregény kezdetei: az amerikai politika szolgálatában

/ 2010.06.27., vasárnap 18:48 /
A képregény kezdetei: az amerikai politika szolgálatában

A műfaj az ötvenes években már az új gonosztól, a kommunizmustól óvta az újvilágot.

A kelet-európai bevándorlók a képekben értették meg leginkább egymást: képregényeikbe beleszőtték zsidó félelmeiket, otthonról hozott történeteiket is. Erről látható kiállítás augusztus végéig Berlinben.

A képregény a múlt század elején jelent meg, elsősorban az Amerikába bevándorolt kelet-európai zsidók révén. Az otthonról hallott színes történeteket, szereplőket - így például a Gólemet - az új világ modern környezetébe és harcaiba helyezték. És mivel a bevándorlók első nemzedéke számára az angol is új nyelv volt, nem a szöveg, hanem a rajz volt a lényeg.

A képregényben rövid történeteket ábrázoltak, annyi szöveggel, amennyit egy bevándorló is megérthetett; ezekben a Jó mindig olyan természetesen és könnyen győzedelmeskedett, amiként azt a való világban soha sem tapasztalhatták meg a képregényt rajzoló, főleg szegény zsidó családból jött emberek.

1893-tól közölték a lapok hétvégi mellékletei a kis, rajzos történeteket, amelyek aztán önállósodtak, saját hősöket kaptak - és már a tízes évektől külön füzetekként jelentek meg. Az ír, német, olasz, de főleg zsidó származású bevándorlók így próbáltak - esetleges nyelvi hiányosságaikon és alacsony származásukon túllépve - megjelenni az amerikai kultúrában.

Batman, Superman, Captain America - valamennyi új hőst olyan zsidók rajzolták, akik így akarták bizonyítani hazafiasságukat. Batman vagy Superman ugyanis mindig a jó ügy, azaz Amerika mellett harcolt. A harmincas évektől például egyre gyakrabban győzték le a képregény hősök a német nemzeti szocialista politikusokat.

A berlini Zsidó Múzeum - voltaképpen a párizsi és az amszterdami zsidó múzeumok anyagát kibővítve - augusztusig tartó kiállításon mutatja be a képregény hőskorszakát, a zsidó tervezőket és hatásokat. Például azon Superman-füzeteket, amelyeknek elején Superman rongybábuként fogja és hajítja el Goebbelst.

A képregény hőseit végig mozgósították a második világháború alatt: hol a németektől, hol a japánoktól mentették meg a világot Superman és társai.

A képregény mindig igazodott az amerikai külpolitikához, és az ötvenes években már az új gonosztól, a kommunizmustól óvta a szabadság hazáját. Ugyan az egyértelmű politizálást kerülték a rajzolók - elvégre munkáikat nagy számban gyerekek nézegették -, utalások szintjén mindig ott voltak az éppen aktuális amerikai érdekek.

A berlini Zsidó Múzeumban ritkaságszámba menő kezdeti példányokat vagy a rajzolók eredeti, megsárgult terveit is megtekinthetik a látogatók. A kiállítás azonban nem csak a múltra fókuszál - olyan kortárs alkotók művei is bekerültek az anyagba, mint a nácik és a zsidók ellentétét macska-egér-harccá átrajzoló Art Spiegelman vagy Rutu Modan, Joann Sfar, Ben Katchor.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.