valasz.hu/vilag/putyin-se-tudja-megcsinalni-elakadtak-az-oroszok-sziriaban-115769

http://valasz.hu/vilag/putyin-se-tudja-megcsinalni-elakadtak-az-oroszok-sziriaban-115769

A kínai nagybácsi esete Ká-Európával

/ 2018.08.01., szerda 09:20 /

Pár hete Szófiában tartották Kína és a kelet-közép-európai országok, az úgynevezett 16+1 együttműködés éves csúcstalálkozóját. A legfeltűnőbb az volt, hogy nem keltett semmiféle feltűnést. A hírekben alig szerepelt, néhány közép-európai állam csak alacsony szinten képviseltette magát, s valószínűleg a szokatlanul korai időpontot sem valamiféle geostratégiai számítás határozta meg. Sokkal inkább az, hogy , így a csúcsot összekötötte németországi látogatásával.

Kína a 2010-es évek elején döntött úgy, hogy nem akar egyenként bajlódni a Szlovákia, Magyarország, Románia méretű államokkal, hanem a régi EU-tagok és az orosz–belorusz–ukrán hármas között fekvő 16 országot egy kalap alá veszi évente egy közös miniszterelnöki találkozót biztosítva. Kedvcsinálóként csilliós-villiós összegeket kezdtek emlegetni az ilyesmivel könnyen megszédíthető vezetőknek. Ők boldogan bele is mentek a dologba, hiszen ki ne szeretne kínai pénzből épített nagy beton izékkel villogni a választói előtt? Mivel a tipikus közép-európai vezetőnek fogalma sincs arról, hogy egy kínaiakkal folytatott tárgyalás során egy-egy ígéret, ajánlat vagy gesztus mit jelent, ahhoz viszont túl okosnak gondolja magát, hogy megkérdezzen egy hozzáértőt, kialakult egyfajta csodavárás a kínaiakkal kapcsolatban. A politikus bejelentette, a nagy dolgokra fogékony helyi sajtó megírta, hogy jönni fog a kínai nagybácsi, két kezében ropogós bankjegyekkel megrakott bevásárlótáskával, és épít nekünk autópályát, erőművet, vasútvonalat. Nem kérdez, nem mond véleményt, csak szórja a pénzt, szórja és szórja. A kínaiak nem egészen így gondolták mindezt, de nyilvánosan ők sem tiltakoztak, a szerep nekik is tetszett.

A nagybácsi azonban csak nem akar megérkezni, s erre ma már a kelet-európai vezetők is kezdenek rájönni – emiatt a viszonylagos csend a szófiai csúcs körül. Ha megnézzük az eddig konkrétan megvalósult kínai építmények listáját, az meglehetősen rövid: a belgrádi Kínai–Szerb Barátság hídja és egy macedón autópályaszakasz szerepel rajta. Emiatt kár volt évente összegyűlnie egy nagyon fontos és 16 közepesnél kissé kevésbé fontos férfiúnak. Van persze valahol egy óriási raktár, ahol az aláírt szándék- és egyetértési nyilatkozatok, előszerződések megkötésére vonatkozó elő-előszerződések előkészítését szolgáló elő-elő-előszerződések gyűlnek, de nem érné kár az emberiséget, ha ezekből újrapapírt készítenének.

Nem arról van szó, hogy a kínaiak átverték volna a pénzre ácsingózó kelet-európaiakat, hanem arról, hogy utóbbiaknak irreális elképzeléseik vannak Pekinggel kapcsolatban, amelyeket – a kínai kommunikációs kultúra szabályai szerint – a kínaiak nem tesznek helyre. Persze utóbbiak sem ismerik még elég alaposan a térséget, így olyan ajánlatokkal állnak elő, amelyek Afrikában például működnek, de nálunk nem. A kínaiak infrastruktúrát szeretnek építeni oly módon, hogy ők adják a hitelt és az építtető cégeket, partnerük meg használja az építményt és kamatostul törleszti a részleteket. De mivel a 16 érintett ország jó része EU-tag, ahol erre akár ingyenes források is rendelkezésre állnak, ilyen konstrukcióra nekünk nincs szükségünk. Másrészt a kínaiak tudást és technológiát vásárolnak, de ilyenek nekünk nem nagyon vannak, vagy nem eladók; nekünk a zöldmezős beruházások segítenének, ezek viszont a kínaiak számára nem vonzók. Mindez nem jelenti azt, hogy Pekinggel nem érdemes üzletelni. A kínaiak elképesztő összegeket fektettek be például Nyugat-Európában (ezért is vicces, amikor a szügyig kínai pénzben gázoló németek finnyásan beszólnak nekünk, hogy nem kéne ilyen diktatórikus rezsimekkel barátkoznunk), s egész biztos, hogy a mi térségünkben is meg lehetne találni azokat a projekteket, amelyekben részt vehetnének. Már vannak is működő példák. Ehhez azonban mindkét félnek sokat kell tanulni a másikról, és el kellene fogadni, hogy csodák nincsenek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.