„A magyar film ismét a térképre került” – Saul fia a filmvilág csúcsán!

/ 2016.02.29., hétfő 07:10 /
„A magyar film ismét a térképre került” – Saul fia a filmvilág csúcsán!

Ünnepel Magyarország, ünnepelnek az Amerikában élő magyarok: Oscar-díjat nyert a Saul fia. Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet szerint az elismerés remélhetőleg árnyalja majd az amerikai sajtó sematikus magyarképét, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál rendezője, Bunyik Béla szerint a díjjal a magyar film ismét a világ térképére került. Balla Eszter San Franciscóból jelentkezik.

Nem volt meglepetés: az történt vasárnap Los Angelesben, amit a brókerek, kollégák, filmkritikusok, filmszakértők, sőt a nézők is jósoltak: Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az Amerikai Filmakadémia 88. Oscar-versenyén elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó díjat. Utoljára Szabó István Mephistója nyert 1982-ben. A Saul fia ezzel a kitüntetéssel a filmvilág csúcsára jutott. A diadalút a tavalyi cannes-i filmfesztivál nagydíjától az Aranyglóbuszon át vezetett az Oscarig, miközben sok százezer néző szerte a világon kapott egyedülálló történelmi és morális leckét a holokausztról.

A Saul fia Oscar-győzelme amerikai-magyar ünnep is, ami egyszerre szólt egy kiemelkedő produkciónak, a hollywoodi magyar hagyományoknak és a magyar kultúra elismerésének. Az Oscar előtti napon nagyszabású fogadást adtak Los Angelesben, amin többek között megjelent a film teljes stábja, a forgalmazó Sony Pictures Classics, Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet, Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet, Andy Vajna kormánybiztos, Havas Ágnes, a filmalap igazgatója.

Szemerkényi Réka az Oscar ünnepségre utazott Los Angelesbe, de látogatása során találkozott az ottani magyar közösségekkel és közös előadást tartott Colleen Bellel a neves egyetemen, a UCLA-n az amerikai-magyar kapcsolatokról. A nagykövetasszony szerint a legmagasabb filmes elismerés, a Saul fia Oscarja remélhetőleg árnyalja majd az amerikai sajtó sematikus magyarképét, ráirányítja a figyelmet értékeinkre, arra az erőfeszítésre, hogy nehéz történelmi helyzeteinkkel is hajlandók vagyunk szembenézni. Azt is joggal remélhetjük, hogy az elismerés újabb magyar filmes sikereket fog maga után vonni, tette hozzá Szemerkényi Réka.

A Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál rendezője, az est házigazdája, Bunyik Béla producer a Válasz.hu-nak elmondta, hogy ilyen óriási magyar filmes megmozdulás még nem volt a sztárok városában. A meghívottak méltatták Nemes Jeles László kivételes tehetséget és nagy jövőt jósoltak neki. Bunyik azonban úgy véli, hogy a filmhez nemcsak tehetség, hanem szerencse is kell. A Saul fiának pedig az volt a legnagyobb szerencséje, hogy a Sony Pictures Classics vette kezébe a film forgalmazását, Oscar-kampányát. Munkájuk eredményességét azzal is lehet mérni, hogy a Saul fia volt a 13. külföldi Oscarjuk.

Nemes Jeles László a díj átvételekor

Nemes Jeles László a díj átvételekor

 

A stáb Los Angelesben

A stáb Los Angelesben

 

„A Saul fia Oscarjával Nemes Jeles László a csúcsra, a magyar film pedig ismét a térképre került. De egész kultúránk elismerésére is kihathat. Mivel a film összetett műfaj, jobban odafigyelnek majd irodalmunkra, zenénkre, képzőművészetünkre is” – reméli Bunyik Béla.

A hivatalos fogadásokon kívül az amerikai magyarok is összejöttek, hogy együtt örüljenek a Saul fia győzelmének. Los Angelesben a Magyar Házban találkoztak és közösen nézték az Oscar-gálát.

De ez történt San Franciscóban is. Steve Kovacs filmesztéta-professzor, rendező és producer maga is átélte az Oscar-forgatagot, amikor dokumentum rövidfilmjét, az Arthur and Lillie-t 1976-ban Oscarra jelölték. Ez az év volt, amikor Milos Forman filmje, a Száll a kakukk a fészkére, Jack Nicholsonnal a főszerepben öt Oscarral tarolt. Akkor Kovacs a hollyowoodi partikon együtt ünnepelt többek között Jack Nicholsonnal. Steve Kovacs baráti körben, San Franciscóban nézte az idei Oscar-közvetítést. És drukkolt annak a magyar filmnek, ami már az első pillanattól fogva lenyűgözte. „Meglepő, hogy hetven év és több száz holokausztfilm után Nemes Jeles László friss képet tudott festeni a pokolról. Ezért ismerte el az amerikai filmakadémia” – véli a filmszakember.

Simon-Mazula Tibor San Franciscóban élő magyar festőművész is barátaival nézte a díjkiosztót és büszkélkedhetett művésztársai előtt a magyar Oscarral. „Teljesen hatása alatt voltam a filmnek, egészen új vizuális formanyelven közelített a témához. Örülök, hogy amerikai barátaimnak is elnyerte tetszését.”

 
VIDEÓ: OSCAR-DÍJ ÁTVÉTELE - SAUL FIA

VIDEÓ: OSCAR-DÍJ ÁTVÉTELE - SAUL FIA

Posted by Nemes Jeles László on Sunday, February 28, 2016


Nemes Jeles László beszédében köszönetet mondott a film stábjának, a főszereplő Röhrig Gézának, a forgalmazó Sony Pictures Classics-nek, Magyarországnak, majd meghatottan hozzátette „Az emberiség legsötétebb óráiban is kell, hogy legyen bennünk egy hang, ami segít, hogy emberek maradjunk. Ez a film ebben reménykedik.”

 

Oscar, politika, díjeső
A 2016-os díjazottak

A politikától mindig kínosan távolságot tartó Oscar ezúttal kénytelen volt a rasszizmus, a szexizmus vádjával is szembenézni, hiszen mind a színes bőrűek, mind a feministák arról panaszkodtak idén, hogy Hollywood műsorpolitikáját változatlanul a fehér férfi mentalitása határozza meg, nem készül elég film színes bőrű alkotóktól, és kevés a női téma is.

Ez a kérdés mélyebb elemzést igényel, azzal semmit sem oldanak meg, ha a díjkiosztón a színes bőrű házigazda Chris Rock komikus idevágó, időnként olcsó viccekkel próbálja elütni a problémát, és az összes elérhető fekete művészt színpadra állítják, az Akadémia elnöknője pedig Martin Luther Kinget idézi.

De kiemelt helyet kapott a nők szexuális bántalmazása elleni tiltakozás is. Maga az alelnök, Joe Biden vezette fel Lady Gagát, aki az egyetemi erőszakkal foglalkozó The Hunting Ground (Vadászterep) című dokumentumfilm Oscarra jelölt Till It Happens to You dalát énekelte. Joe Biden a szexuális erőszak elleni közös küzdelemre biztatott az Oscar színpadán is.

Ebbe a témakörbe kapcsolható a legjobb női alakítás Oscarja is, amit Brie Larson kapott A szoba című film túszként tartott és megerőszakolt anyájának megformálásáért. Mint ismeretes, a produkció lazán kapcsolódik az osztrák Josef Fritzl történetéhez, aki saját lányát tartotta fogva huszonnégy éven keresztül, rendre megerőszakolta és hét gyermekét nemzette. A Szoba azonban közel sem a szenzáció, a horror oldaláról közelített, hanem az anyával együtt bezárt kisfiú szemszögéből nyúlt a témához. Aki viszont a bezártságban is megtalálta a mindennapok csodáit.

Úgy látszik, hogy az idei Oscar a szexuálisan bántalmazottak éve is volt. Némi meglepetésre a legjobb filmnek járó Oscart a Spotlight – Egy nyomozás részletei című csapatfilm nyerte. A produkció a Boston Globe öt újságírójának nyolchónapos munkáját követi, amivel sikerült leleplezni a katolikus egyház pedofil botrányát és az eltussolásra tett kísérletet. A mértéktartó alkotás nem merül el perverz részletekben, hanem egy hivatást és annak eredményeit ünnepli.

A technikai díjakban 6 Oscarral (vágás, smink, jelmez, díszlet, hangvágás, hangkeverés) aratott a Mad Max – A harag útja című science fiction produkció. De történelmet egy mexikói rendező csinált, amikor megduplázta tavalyi győzelmét. Alejandro Inárritu 2015-ben a Birdman című paródiáért kapta a legjobb film és legjobb rendezőnek járó díjat. Idén egy egészen más műfajban, egy túlélési szuperprodukcióban, A visszatérőben aratott diadalt és kapta ismételten a legjobb rendezőnek járó Oscart.

A Leonardo DiCaprio-rajongók is boldogok lehettek, hiszen annyi mellőzés, méltánytalanság után kedvencük végre Oscar-díjas színész lett 41 éves korában A visszatérő főszerepéért. Annak már kevésbé örülhettek, hogy nem egy jóképű, elbűvölő Leo, hanem egy ezer sebből vérző, tépett színész jelent meg a vásznon, aki a szó szoros értelemben megszenvedett az Oscarért. Beszédében DiCaprio valóságos programbeszédet mondott a globális felmelegedés elleni harc mellett.

A legjobb férfi epizód alakítás Oscarját Mark Rylance kapta A kémek hídjában megformált szovjet hírszerzőért. Steven Spielberg hidegháborús thrillerjében. Rylance a nemes ellenfelet ábrázolta kitűnően.

A legjobb női epizód színésznő a svéd Alicia Vikander lett a XIX. századi transzgender történetben, A dán lányban nyújtott árnyalt alakításáért.     

 

 

Rosta

Lukácsy György

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.