valasz.hu/vilag/budapest-ma-mar-a-wagner-szentelyt-bayreuthot-is-megelozi-128926

http://valasz.hu/vilag/budapest-ma-mar-a-wagner-szentelyt-bayreuthot-is-megelozi-128926

A magyar innovátor, aki megújította a Szilícium-völgyet

Andy Grove halálára

/ 2016.03.22., kedd 18:20 /
A magyar innovátor, aki megújította a Szilícium-völgyet

Amennyiben ön most asztali gépen, esetleg laptopon olvassa ezt a cikket, jó eséllyel van kapcsolata Andy Grove élete fő művéhez. Grove társalapítója volt ugyanis a szerte a világon legtöbbet alkalmazott processzorokat gyártó vállalatnak, az Intelnek. A 80. életévében most elhunyt Andrew Grove Gróf András néven született Budapesten.

Hetvenkilenc éves korában a kaliforniai Los Altosban elhunyt a magyar származású innovátor, az Intel alapítója és igazgatója, az internet korának egyik leghatékonyabb, legbefolyásosabb alakja.  A halál okát nem közölte a család. Andy Grove hosszú ideje Parkinson kórban szenvedett.

Andrew Grove, azaz Gróf András 1936-ban született Budapesten. Gyermekként és fiatalemberként megszenvedte a XX. század két nagy katasztrófáját, a nácizmust és a kommunizmust.

„A Madách Gimnáziumba jártam, ami az ötvenes években nem volt különösebben nagyszerű iskola. Orosz nyelvet, orosz történelmet, orosz földrajzot kellett aránytalanul sokat tanulnunk olyan tanároktól, akik nem voltak erre kellőképpen felkészítve. Volanszky tanár úr, öreg fizikatanárom viszont kitűnő volt” – emlékezett Andy Grove 2000-ben a budapesti időkre.

Újságírónak készült, de osztályidegen kereskedő édesapja miatt eltanácsolták a pályáról; 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán kezdte meg tanulmányait, amit az október 23-án kitört forradalom szakított félbe. Gróf András együtt tüntetett társaival, a szovjet tankok bejövetele után szenespincében rejtőzött, majd elhagyta az országot, és Amerika felé vette útját. 2001-ben megjelent, Átúsztam című önéletrajzi munkájában arról is vall, milyen túlélési esélyek kínálkoztak az ötvenes évek Magyarországán.

Grove egyik népszerű könyve

Grove egyik népszerű könyve

1960-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a New York-i City College-ban. 1963-ban doktorált a kaliforniai Berkeley Egyetemen, majd kutató-fejlesztőként a Fairchild Semiconductor cégnél dolgozott 1968-ig. Ugyanebben az évben – Robert Noyce kémikus-fizikus és Gordon Moore fizikus társaságában – megalapította azt a félvezetőgyártó társaságot, amelyet az Integrated Electronics Corporations kifejezés mozaikszavaként, vagyis Intelként ismert meg a világ.

1968-ban négyen kezdték a munkát, az ezredfordulóra több mint nyolcvanezer alkalmazottat mondhatott magáénak szerte a világon a kaliforniai Santa Clara-i központú vállalat. Andy Grove 1979-től a cég elnöke, 1987-től vezérigazgatója, 1997-től 2005-ig vezérigazgatója és az igazgatótanács elnöke egy személyben. Legnagyobb eredménye, hogy a mikrochipek gyártása helyett a számítógép agyának tartott mikroprocesszorok kifejlesztése és gyártása felé fordította vállalatát és tette világcéggé az Intelt. Vezetése alatt a cég jövedelme 18 milliárdról 197 milliárd dollárra nőtt.

Grove vezetői stílusáról legendák keringtek a Szilícium-völgyben, és az ő igazgatása idején még véletlenül sem hasonlították az Intelt a családias hangulatú Google-hoz vagy a Hewlett- Packardhoz. Az Amerika tíz legkeményebb főnöke közé tartozó Andy Grove agresszív, tapintatlan stílusához páratlan munkafegyelem, versenyszellem és megújulási szándék társult. Az üzleti versenyt élet-halál harcnak tekintette, ahogy erről a Csak a paranoidok maradnak fenn című könyvében ír: „Tiszta stratégia nélkül nehéz kivezetni vállalatodat a halál völgyéből. Ha a versenytársak üldöznek – márpedig mindig ezt teszik –, csak úgy juthatsz ki a völgyből, ha gyorsabb vagy az üldözőidnél. Akkor hagyhatod le őket, ha kiválasztasz egy irányt, és arra futsz, amilyen gyorsan tudsz. A vállalatok nem azért mennek tönkre, mert rosszul dolgoznak. A legtöbb vállalkozás azért bukik el, mert habozik, és nem kötelezi el magát egy irányba. A legnagyobb veszély a megállás.”

Az Intel vállalatnál

Az Intel vállalatnál

Andy Grove a hatvanas években kutatói munkája mellett a Berkeley-n tanított, 2000-ben csúcsteljesítményű vállalatvezetést oktatott a Stanford Egyetemen. Közben könyveket írt: Physics and Technology of Semiconductor Devices című, 1967-ben megjelent munkája ma már tananyag számos amerikai egyetemen.

Grove több díszdoktori címet, rangos kitüntetést mondhat magáénak. 1997-ben a Time magazin az év emberének választotta, mint aki a legtöbbet tette a high-tech forradalomban. 2005-ben lemondott az Intel igazgatótanácsának elnöki posztjáról.  Súlyos betegségei – prosztatarák, Parkinson-kór – nem szegték munkakedvét, hanem új területek felkutatására ösztönözték.  Bőkezűen segítette a San Franciscó-i orvosi egyetem prosztatarák-megelőzésének kutatásait, és 40 millió dollárral járult hozzá a filmszínész Michael J. Fox az idegrendszeri betegségek, a Parkinson- és az Alzheimer-kór kutatását támogató alapítványához.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.