A magyar innovátor, aki megújította a Szilícium-völgyet

Andy Grove halálára

/ 2016.03.22., kedd 18:20 /
A magyar innovátor, aki megújította a Szilícium-völgyet

Amennyiben ön most asztali gépen, esetleg laptopon olvassa ezt a cikket, jó eséllyel van kapcsolata Andy Grove élete fő művéhez. Grove társalapítója volt ugyanis a szerte a világon legtöbbet alkalmazott processzorokat gyártó vállalatnak, az Intelnek. A 80. életévében most elhunyt Andrew Grove Gróf András néven született Budapesten.

Hetvenkilenc éves korában a kaliforniai Los Altosban elhunyt a magyar származású innovátor, az Intel alapítója és igazgatója, az internet korának egyik leghatékonyabb, legbefolyásosabb alakja.  A halál okát nem közölte a család. Andy Grove hosszú ideje Parkinson kórban szenvedett.

Andrew Grove, azaz Gróf András 1936-ban született Budapesten. Gyermekként és fiatalemberként megszenvedte a XX. század két nagy katasztrófáját, a nácizmust és a kommunizmust.

„A Madách Gimnáziumba jártam, ami az ötvenes években nem volt különösebben nagyszerű iskola. Orosz nyelvet, orosz történelmet, orosz földrajzot kellett aránytalanul sokat tanulnunk olyan tanároktól, akik nem voltak erre kellőképpen felkészítve. Volanszky tanár úr, öreg fizikatanárom viszont kitűnő volt” – emlékezett Andy Grove 2000-ben a budapesti időkre.

Újságírónak készült, de osztályidegen kereskedő édesapja miatt eltanácsolták a pályáról; 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán kezdte meg tanulmányait, amit az október 23-án kitört forradalom szakított félbe. Gróf András együtt tüntetett társaival, a szovjet tankok bejövetele után szenespincében rejtőzött, majd elhagyta az országot, és Amerika felé vette útját. 2001-ben megjelent, Átúsztam című önéletrajzi munkájában arról is vall, milyen túlélési esélyek kínálkoztak az ötvenes évek Magyarországán.

Grove egyik népszerű könyve

Grove egyik népszerű könyve

1960-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a New York-i City College-ban. 1963-ban doktorált a kaliforniai Berkeley Egyetemen, majd kutató-fejlesztőként a Fairchild Semiconductor cégnél dolgozott 1968-ig. Ugyanebben az évben – Robert Noyce kémikus-fizikus és Gordon Moore fizikus társaságában – megalapította azt a félvezetőgyártó társaságot, amelyet az Integrated Electronics Corporations kifejezés mozaikszavaként, vagyis Intelként ismert meg a világ.

1968-ban négyen kezdték a munkát, az ezredfordulóra több mint nyolcvanezer alkalmazottat mondhatott magáénak szerte a világon a kaliforniai Santa Clara-i központú vállalat. Andy Grove 1979-től a cég elnöke, 1987-től vezérigazgatója, 1997-től 2005-ig vezérigazgatója és az igazgatótanács elnöke egy személyben. Legnagyobb eredménye, hogy a mikrochipek gyártása helyett a számítógép agyának tartott mikroprocesszorok kifejlesztése és gyártása felé fordította vállalatát és tette világcéggé az Intelt. Vezetése alatt a cég jövedelme 18 milliárdról 197 milliárd dollárra nőtt.

Grove vezetői stílusáról legendák keringtek a Szilícium-völgyben, és az ő igazgatása idején még véletlenül sem hasonlították az Intelt a családias hangulatú Google-hoz vagy a Hewlett- Packardhoz. Az Amerika tíz legkeményebb főnöke közé tartozó Andy Grove agresszív, tapintatlan stílusához páratlan munkafegyelem, versenyszellem és megújulási szándék társult. Az üzleti versenyt élet-halál harcnak tekintette, ahogy erről a Csak a paranoidok maradnak fenn című könyvében ír: „Tiszta stratégia nélkül nehéz kivezetni vállalatodat a halál völgyéből. Ha a versenytársak üldöznek – márpedig mindig ezt teszik –, csak úgy juthatsz ki a völgyből, ha gyorsabb vagy az üldözőidnél. Akkor hagyhatod le őket, ha kiválasztasz egy irányt, és arra futsz, amilyen gyorsan tudsz. A vállalatok nem azért mennek tönkre, mert rosszul dolgoznak. A legtöbb vállalkozás azért bukik el, mert habozik, és nem kötelezi el magát egy irányba. A legnagyobb veszély a megállás.”

Az Intel vállalatnál

Az Intel vállalatnál

Andy Grove a hatvanas években kutatói munkája mellett a Berkeley-n tanított, 2000-ben csúcsteljesítményű vállalatvezetést oktatott a Stanford Egyetemen. Közben könyveket írt: Physics and Technology of Semiconductor Devices című, 1967-ben megjelent munkája ma már tananyag számos amerikai egyetemen.

Grove több díszdoktori címet, rangos kitüntetést mondhat magáénak. 1997-ben a Time magazin az év emberének választotta, mint aki a legtöbbet tette a high-tech forradalomban. 2005-ben lemondott az Intel igazgatótanácsának elnöki posztjáról.  Súlyos betegségei – prosztatarák, Parkinson-kór – nem szegték munkakedvét, hanem új területek felkutatására ösztönözték.  Bőkezűen segítette a San Franciscó-i orvosi egyetem prosztatarák-megelőzésének kutatásait, és 40 millió dollárral járult hozzá a filmszínész Michael J. Fox az idegrendszeri betegségek, a Parkinson- és az Alzheimer-kór kutatását támogató alapítványához.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Reneszánszkori várjátékok a nagyvázsonyi Kinizsi várban

Lovaggá ütés, apród választás, de talán még asszonyrablás is lesz a közkedvelt nagyvázsonyi várjátékokon. A kosztümös közel egy órás bemutató a család minden tagja számára élvezetesen és sajátos humorral mutatja be Kinizsi történetét, azon kor jellegzetességeit.

Kegyelmi pillanat: így temeti be a válogatott a politikai árkokat

Orbán Viktor ádáz ellenfelei is elalélnak a gyönyörűségtől, cinizmusra mindig kész ballib fiatalemberek keble dagad a nemzeti büszkeségtől, és még Esterházy Péternek sincs egy rossz szava a válogatottra. A csütörtöki Heti Válaszban jelentés a tizenhatos és a néplélek mélyéről.

Legyen meleg Amerika Kapitány?

A társadalmi igazságosság bajnokai szerint még mindig a fehér, heteró férfiak uralják a vásznat. A „túl fehér” Oscar miatti balhé után újabb követelésekkel álltak elő. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.