„A magyar kultúrának nagyon erős a támogatottsága Bukarestben"

/ 2013.08.11., vasárnap 08:30 /
„A magyar kultúrának nagyon erős a támogatottsága Bukarestben

Szeptemberben lesz egy éve, hogy nyolc hónapos átmeneti időszak után ismét lett igazgatója a Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Kulturális Központnak. Kósa András Lászlót Tusnádfürdőn nem csak az egy év alatt megvalósított terveiről kérdeztük, hanem arról is, hogyan érintik a magyar-román viszonyban tapasztalható feszültségek, és hogy lehet egyszerre megfelelni a KIM - KÜM - EMMI elvárásainak.

Fotók: Véssey Endre

Amikor először beszéltünk, emlékszem, nagy tervei egyikeként említette, hogy magyar festményeket ábrázoló hatalmas molinókkal szeretné „kitapétázni" Bukarest sugárútjait. Lassan egy éve vezeti az intézetet. Molinók még nincsenek.

Molinók vannak, de valóban nem olyanok, amilyenekről akkor beszéltem. A molinó egy figyelemfelkeltő eszköz lett volna, és lesz, ha majd egyszer összejön. De a figyelmet nem csak ezzel lehet felkelteni. Kétféle megközelítés létezik. Az egyik, hogy nagyon nagy fesztiválokat szervezünk, vagy ilyeneken veszünk részt. Ilyen volt nemrég a négynapos Félsziget Fesztivál, ahol a Helikon folyóirattal közösen jelentünk meg. A másik út az, hogy sok kisebb rendezvényt szervezünk. Az intézetben hétfőtől csütörtökig minden este van a közönség számára elérhető esemény. Néhány ország kulturális intézetének igazgatója „rám is szólt" már, hogy olyan tempót diktálok, amit nem lehet bírni.

Van reális választási lehetőség a két út között? A nagy rendezvényekhez nyilván rengeteg pénz kell. Márpedig a kulturális területet bőven érintették költségvetési elvonások és zárolások az utóbbi időben.

Amikor megérkeztem Bukarestbe, meglepve tapasztaltam, hogy a költségvetés milyen kicsi része fordítható ténylegesen programokra, és mennyit visznek el a működési költségek. Jelenleg csak arra futja, hogy a nagy fesztiválok közül néhányba „belecsípjünk", de még ehhez is a legtöbb esetben partnereket kell keresni. A szeptemberi Muzsikás koncertet például a rádió koncerttermében szervezzük, itt mutatkozik be a romániai nyilvánosság számára az új romániai magyar nagykövet, Zákonyi Botond. A rádió biztosítja a termet és a technikát, hangfelvételt is készít, a Külügyminisztérium adja a forrást a Muzsikás együttes kiutazásához. Irgalmatlanul sokba kerül valakit Bukarestbe elhozni repülővel, majd másnap visszareptetni. Ezért mi „csomagokban" gondolkodunk. Ha egy jazz együttesnek szervezünk mondjuk tíz városban koncertet, egyből enged a gázsiból, mert így neki is jobban megéri. Ugyanezt szoktuk csinálni a kiállításokkal. Én a szófiai intézettel és a kisinyovi nagykövetséggel sokat dolgozom együtt. A Bánffy Miklós-kiállítás például, amelyet Bukarestben Martonyi János külügyminiszter nyitott meg, június közepe óta Kisinyovban látható.

 

És hogy lesz ebből molinó?

Idén a Galériák Éjszakáján rendhagyó helyszínen, egy reklámügynökség garázsában jelentünk meg, Herman Levente és Szász Sándor, két Budapesten élő marosvásárhelyi festő hatalmas képeivel. Egyetlen éjszaka alatt ezerkétszázan látták a kiállítást. Akkora híre volt, hogy sokan nappal is be akartak menni megnézni a festményeket. Ez is egy molinó volt - az intézet működésére nagyszerűen ráirányította a figyelmet. Újszerű volt az is, amikor Bukarest egyik tömbházának a felső szintjére szerveztünk egy irodalmi estet, ahol Mircea Dinescu, az egyik legismertebb román költő, az 1989-es társadalompolitikai fordulat fontos szereplője olvasott fel románul Eszterházy Péter Egy nő című kötetéből. Ahogyan az is felfogható moliónként, hogy borkóstolókat tartunk. Egy olyan réteget tudtunk így megszólítani, akiket korábban soha. Borbloggerek, sommelier-k, étterem- és szállodatulajdonosok, diplomaták jönnek el és érdeklődnek - a magyar bornak kezd rangja lenni Bukarestben.

Az intézet feladata az, hogy a román közönséget megszólítsa, feléjük közvetítse a magyar kultúrát. Vevők ők erre?

Hétvégén Bukarestben nagyon nehéz programot szervezni, mert akkor gyakorlatilag kiürül a város. Sokan ugyanis csak hétfő reggeltől péntek délutánig élnek itt, majd hazautaznak vidékre a családjukhoz. Vannak viszont olyan évek óta bejáratott események, amelyeket vár a közönség. Ilyen a Magyar Zene Fesztivál, amelyen a bukaresti komolyzenei élet legjelentősebb alakjai mindig jelen vannak. Ez egy szűk elit persze, de őket rendszeresen el tudjuk érni.

A zenei programok viszik tehát a prímet?

Nagyon erős az intézet komolyzenei hagyománya, de ugyanilyen erősnek mondhatom a filmes vonalat is. Nagyon sok film magyar-román koprodukcióban valósul meg, egyszerűen azért, mert így olcsóbb. Az intézet fel is karolja a közös művészeti kezdeményezéseket. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Alternatív Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál művészeti igazgatója javasolta tavaly egy sajtótájékoztatón, hogy legyen egy magyar-román filmes alap, amely kifejezetten azt szolgálná, hogy készüljön minél több, Magyarország és Románia által is támogatott film. Így uniós támogatást is könnyebb lenne szerezni.

Van ebben előrelépés?

Szakértői szinten elkezdődtek az egyeztetések. Valószínűleg össze kellene hívni egy magyar-román közös kormányülést, ahol határozatot hozhatnának erről. Ebben van pillanatnyi lemaradása a politikának.

Visszatérve a célokhoz. Fő feladatként határozta meg egy éve az Erdélyi Művészeti Központ létrehozását is.

Ez október végén meg is valósult.

De még nincs külön épülete, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban üzemel.

A telek megvan, és az épület tervei is elkészültek. Most keressük rá a forrásokat. Elengedhetetlen az épület, hogy a hagyatékokat szakszerűen el lehessen helyezni. De még fontosabb, hogy ezeket feldolgozzák és rendszerezzék, rengeteg felajánlás érkezett ugyanis az EMÜK-höz. Nemrég létrehoztak egy ösztöndíjat fiatal képzőművészek számára, lakhatási lehetőséget is biztosítanak mellé, azért, hogy a hagyatékokat fel tudják dolgozni. Azt mondanám, az EMÜK elindult, jó kezekben van, és vannak konkrét eredményei. Csak épülete nincs még. Bízom benne, hogy ez is meglesz bukaresti regnálásom idején. De ez elsősorban a működtető Kovászna megyei önkormányzat érdeme.

Ha tervekről beszélünk, el kell ismernem, hogy van sikertelenség is. Szerettem volna egy bisztrót nyitni az intézet udvarán, ahol magyar ételeket és borokat lehetett volna bemutatni Bukarest szívében. Sajnos a román hatóságoktól egyelőre semmilyen választ nem kapunk az év végén beadott engedélykérelmünkre. Bízom benne, hogy nem politikai okai vannak a válasz-hiánynak.

 

Az elmúlt egy évben robbant ki a székely zászló botrány, majdnem kiutasították Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet az országból. A kormányzati szinten érezhető feszültségek az intézet életében mennyire jelennek meg?

Ennek nincs közvetlen hatása az intézet működésére. Nem maradt el egyetlen programunk sem, és nem volt olyan rendezvényünk, amelyen valaki tüntetett, vagy bármilyen kihívó magatartást tanúsított volna. Néhány egyedi eset persze van, kaptam már e-mailt, hogy Bukarest a románoké, és mit keres itt a magyar kultúra. Nem célunk politikai síkra vinni a dolgot. A magyar kultúrának nagyon erős a támogatottsága Bukarestben. Van egy réteg, akik számára a hatvanas-hetvenes években a magyar kultúra jelentette a Nyugatot. Pálfi György, Tar Béla vagy Mundruczó Kornél egy-egy filmjét ma is teltházzal vetítik. Most kezd kialakulni egy réteg, amely a magyar képzőművészet iránt érdeklődik. És kezd fejlődni egy képzőművészeti piac is, ahol ma már van kereslet a magyar alkotásokra.

A Balassi Intézet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt áll. Ön diplomataként a Külügyminisztérium alkalmazottja. A kulturális terület felelőse az Emberi Erőforrás Minisztériuma. Nyilvánvalóan más céljai és motivációi vannak a tárcáknak. Hogyan csapódik ez le az intézet életében? Vannak konfliktusok?

Minden minisztériumnak megvan a saját területe, ahol sikereket akar elérni, de ezek nem feltétlenül zárják ki egymást. Egy kulturális intézet sok olyan külpolitikai törekvés mellé oda tud állni, amelyek kifejezetten a Külügyminisztérium megfogalmazott stratégiájának részei. Mondok egy példát. Júliustól Magyarország a Visegrádi-négyek elnöke. A V4-es országokban  régóta létezik egy verseny, ahol a tíz legszebb családi házat kell kiválasztani. A nyertes alkotásokból lesz egy kiállítás és egy konferencia Bukarestben, amely mögé felsorakozott a Lengyel Intézet, a Cseh Centrum és a szlovák nagykövetség. El lehet majd mondani, hogy mindez a magyar V4 elnökség idején valósult meg. Én próbálok még két pillért hozzátenni, mondván, ha ez Bukarestben valósul meg, szervezzünk versenyt a román családi házaknak is; és próbáljunk még európai dimenziót adni neki azzal, hogy az Európai Építész Szövetséget bevonjuk. De lehet közös célt találni akár a sportért felelős államtitkársággal is. A zárt kapuk mögött zajló magyar-román válogatott mérkőzéshez márciusban Budapesten készítettünk egy sporttörténeti kiállítást a két ország közötti eddigi futballösszecsapásokról, aminek óriási sajtóvisszhangja volt, nagyon sok ember nézte meg. Szeptemberben lesz a bukaresti visszavágó, most itt ismételjük meg a tárlatot. Szóval nem kell rivalizálni, össze lehet hangolni az erőket, csak ehhez le kell ülni, és észre kell venni, hogy vannak magasabb rendű célok.

2012 augusztusában L. Simon László akkori kulturális államtitkár azt mondta, Kolozsváron is létre kell hozni egy magyar kulturális intézetet. Mennyire maradt fenn ez az elképzelés L. Simon László távozása után? Szükség lenne egyáltalán Romániában még egy kulturális intézetre?

Románia nagy ország, teljesen eltérő régiókkal. Mást kell bemutatni a Duna-mentén élőknek, mint Bukarestben vagy mondjuk Nagyszebenben. Ugyanígy más Kolozsvár is. Marosvásárhelyi születésem ellenére el kell ismernem, hogy valószínűleg ez Erdély fővárosa. 2015-ben Kolozsvár Európai Ifjúsági Fővárosa lesz. 2021-re megpályázta a Kulturális Főváros címet, és elég nagy az esélye, hogy meg is nyeri. Az itteni magyar diplomáciai jelenlét feltétlenül szükséges, szerintem főként koordinátori szerepkörben. Az persze kérdés, hogy ehhez kell-e külön intézet, vagy a főkonzulátuson kell egy kulturális attasét kinevezni. Erről lehet vitatkozni, de hogy jelen kell itt lenni, az biztos. Én igyekszem is sok eseményt Kolozsvárra vinni.

Személyes élménnyel kezdtük, ezzel is fejezném be. Egyszer elárulta, hogy Bukarest mellett a pozsonyi magyar intézet vezetésével is kacérkodott. Nem bánta meg, hogy Bukarest mellett döntött?

Én nagyon jól érzem magam itt. Bukarest hihetetlenül dinamikus város, naponta nyílnak jobbnál jobb éttermek, nagyon bátor kulturális akciókkal lehet itt találkozni, a szokatlan kezdeményezések teljesen természetesek a bukaresti közönség számára. Pozsony talán nyugodtabb lenne. De örülök, hogy jelenleg Bukarestben vagyok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.