MET: Az LMP a leginkább EU-barát párt

/ 2012.12.05., szerda 18:55 /
MET: Az LMP a leginkább EU-barát párt

A magyar parlamenti pártok közül az LMP a leginkább EU-konstruktív politikai alakulat. Markáns különbség a Fidesz és az MSZP között e tekintetben nincs - állapította meg kutatásában a Magyarországi Európa Társaság.

Mi jellemzi a pártpolitikusok véleményét az Európai Unióról? Lehet 2014-ben választást nyerni az EU-ból való kilépés szlogenjével? EU-pesszimista a magyar miniszterelnök? Van uniós víziója az MSZP-nek? Mihez kezd a Strasbourg-szindrómával az EU-zászlót égető Jobbik? Egyebek mellett e kérdésekre kereste a választ a Magyarországi Európa Társaság (MET) kutatócsoportja.  Kocsis Györgyi, a MET alelnöke, a kutatócsoport vezetője elmondta, azért fogtak bele a kutatásba, mert a magyarországi közbeszéd az EU-ról pesszimistábbá vált, aminek szerinte az is az oka, hogy a politikusok nyilatkozatai gyakran unióellenességet sugallnak.

A kutatócsoport kidolgozta a pártok megnyilvánulásait mérő ún. PERC-mutatót (Party EU-attitude Report Card). Hatszáznegyvenhárom darab, 2009 és 2012 nyara közti megnyilvánulást osztályoztak 1-től 10-ig terjedő skálán annak tükrében, hogy milyen a kijelentés viszonya a föderalista EU-vízióhoz. Egyest a csak nemzeti szuverenitásban; tízest a teljes föderalizmusban hívő megnyilvánulások kaphattak. E két szélsőség a gyakorlatban ilyen vegytiszta formájában nem létezik, a pontok ezért 3 és 8 között oszlottak meg jellemzően. És hogy miket vizsgáltak a kutatók? A pártok 2009-es Európai Parlamenti-, valamint a 2010-es országgyűlési választásra készített programjait, az Európai Parlamenti képviselők felszólalásait az EP plenáris ülésein, a magyar Országgyűlésben e tárgyban elmondott beszédeket (a plenáris ülésen és a szakbizottságokban egyaránt), valamint a médianyilatkozatokat.

Az így kapott pontszámokat a kutatók 10 kategóriára osztották. A skála az EU-destruktív kategóriától az EU-fóbon, a kemény és puha EU-szkeptikuson át az EU-konstruktívig, végső soron a föderalistáig terjed.

A kormánypártok

A Fidesznek nincsen egységes hangja; legalább két hangja van – szögezi le Stahl Zsófia és Szerényi Zsuzsa, és hozzáteszik, a kettős hangvétel az elmúlt egy évben erősödött. A Fidesz EP-képviselői konstruktívabbak, a hazai politikai életben tevékenykedők viszont szkeptikusabbak az EU-val szemben. Utóbbi kategória is kettéválasztható: a parlamenti szakbizottságokban konstruktívabb a hangnem, a plenáris ülésen elhangzott beszédek tartalma kritikusabb. A fideszes politikusokra alapvetően a haszonelvű megközelítés jellemző: azt nézik, mit tesz Magyarországért az EU vagy hogy mennyi pénzt kaphatunk Brüsszeltől. Néhány esetben viszont – például a szlovák nyelvtörvény ügyében – a magyar érdek érvényesítésére európai szintű megoldást kerestek – emelték ki a kutatók.

A Fidesz az intergáció kilátásai, abban Magyarország helyzetét illetően egy kevésbé látható, EU-konstruktív csoportra (Külügyminisztérium), és egy valamivel hangosabb, EU-pesszimista szárnyra bomlott. Utóbbinak Orbán Viktor a vezérszónoka – emelte ki Szerényi Zsuzsa, aki ennek alátámasztására a következő nyilatkozatot idézte fel a miniszterelnöktől: „Mi nem hiszünk az Európai Unióban. Mi Magyarországban hiszünk, és az Európai Uniót egy olyan területnek látjuk, ahol ha okosan tesszük a dolgunkat, akkor az a valami, amiben hiszünk, és amit Magyarországnak neveznek, megtalálja a számítását". Egy másik fideszes politikus viszont egy háttérbeszélgetésen arról panaszkodott, hogy „egyre nehezebb Európát képviselni Magyarországon. Az emberek nem értik, és legfőképpen nem érzik, hogy mi is az az Európa".

A Fidesz-KDNP összpontszáma 6 lett. Szerényi Zsuzsa kiemelte ugyanakkor, hogy az átlag ebben az esetben csaló lehet, többnyire ugyanis 4 vagy 8 pontot adtak a politikusoknak. A 6. kategória az EU-pragmatikusok csoportja, akik az uniót adottságnak tekintik, de nem szentelnek túl sok figyelmet neki, csupán gazdasági integrációként kezelik azt. A „mit tesz értünk az EU?" felfogás uralkodó e csoportban. Az euróbevezetést elvben elfogadják, de a beláthatatlan jövőbe tolják. A politikai uniót elvetik.

Az ellenzék

Az MSZP csak egy árnyalatnyilval kapott jobb értékelést. A párt 7 pontot ért el, amely a puha EU-pragmatikusok csoportja. Ez a kategória fontosnak tartja az integrációs status quo megőrzését, a benne rejlő lehetőség minél szélesebb kiaknázását. További egységesítést akkor támogat, ha nem jár sok konfliktussal. Nem ellenzi az euróbevezetést, de nem riasztja el a többsebességes EU sem. A politikai unió felé való előrelépés szükségszerűségében kételkedik.

Miközben az MSZP EP-képviselői óriási erőbedobással dolgoznak, addig a hazai politikai életben az uniós témák a párt részéről csak a Fidesszel szembeni fellépés keretében jelennek meg, a belpolitikai konfliktusok exportálására szolgálnak, a szocialista képviselők a parlamenti bizottságokban „szinte láthatatlanok" az uniós kérdésekkel kapcsolatban. Az MSZP megbízható, de ötlettelen, óvatoskodó és nem proaktív párt. Ők is két hangon beszélnek, fontosnak tartják az EU-t, de a magyar érdekek védelmét még fontosabbnak. A nemzeti szuverenitást ők sem akarják feladni – értékelt Pál Mónika.

Nagyjából ugyanez jellemzi a Demokratikus Koalíciót is, ők is 7-est kaptak. Nem véletlenül, a 2011-ben alakult párt az MSZP-ből vált ki. Ők is elsősorban a Fidesszel szemben határozzák meg magukat uniós kérdések terén, és míg retorikájukban a leggyakrabban használják pozitív értelemben, támogatólag a föderáció szót, a fogalmat nemigen töltik ki érdemi szakpolitikai javaslatokkal – összegezte a párt megnyilvánulásait Tófalvi Zselyke.

A Jobbik 3 pontot kapott, amely – nem meglepően – a kemény EU-szkeptikus kategória. Ez a csoport történelmi kényszerként elfogadja az EU létezését, de intenzíven küzd azért, hogy minél kevésbé korlátozzák a nemzeti szuverenitást. Az uniónak csak a hátrányairól beszél. Csak azokat a közös politikákat támogatja, amelyekből közvetlen materiális haszon származik. Nacionalista.

A Jobbik sem EU-fób párt – hangsúlyozta Fóti Tamás kutató – létezne olyan EU, amely számukra is megfelelő lenne. Ez az Unió Magyarország felvirágoztatásán dolgozna, és ebben az integrációban a tagállamok lemondanának a volt magyar területekről.

A legközelebb a föderalizmushoz a magyar pártok közül az LMP van. Ők 8-ast kaptak, amely az EU-konstruktívak kategóriája. Ez a csoport a tagállami együttműködés elkötelezett híve, erőteljesen bővítéspárti. Szorgalmazza a mihamarabbi euróbevezetést, támogatja a fiskális uniót, az adózás egyes elemeinek közösségiesítését. Az EU-t nem a szuverenitás korlátozásáért, hanem az állami önkény szabadjára engedéséért kritizálja.

Bár az LMP sem kritikátlan az EU-val szemben, de a megoldást mindig a szupranacionális szinten keresik. Egy kivétel van ez alól, a helyi érdekek védelmét (GMO, élelmiszerbiztonság, agrárium területe) tagállami szintű szabályozással képzelik el – fejtette ki Kocsis Györgyi.

 
 A kutatást a Magyarországi Európa Társaság kiegészítette egy a Medián által elvégzett, 1200 főre kiterjedő, reprezentatív közvélemény-kutatással is. Ebből az derült ki, hogy a kutatók minden párt EU-attitűdjét magasabbra tették, mint a közvélemény. A legkisebb különbség az MSZP és a Jobbik, a legnagyobb a Fidesz esetében volt. A Medián-felmérésből kiderül: a DK hívei tekintik pártjukat leginkább EU-barátnak, az összes megkérdezett szemében viszont az MSZP tűnik annak.
 

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.