A magyar–román hullámvasút

/ 2017.10.11., szerda 16:46 /

A tekintélyes erdélyi családból származó Makai László kiváló történész 1947-ben megírta Magyar–román közös múlt című könyvét. A kötet rövidesen zúzdába került. Hasznos lenne újra kiadni, románul is megjelentetni, de még fontosabb, hogy legyen magyar–román közös jövő. Noha a romániai magyar közösséget a közigazgatás részéről és a médiában érő újabb megnyilvánulások aggasztóak, minden magyar politikai erőnek kötelessége újra és újra megpróbálni előrevinni ezt az ügyet.

Az első világháború után merült föl magyar részről az ötlet, hogy Ferdinánd román király legyen a két ország közös uralkodója. Egy perszonálunióban eltűnne a két ország között az a határ, aminek vonalában lehetetlen a kölcsönösen elfogadható megoldás. Akkor ennek nem volt realitása, de mára lényegében megvalósult: tagjai vagyunk az Európai Uniónak, aláírtuk annak alapeszméit, elvben osztjuk annak értékeit, közös a vámterület, a gazdasági tér. Románia indokolt schengeni tagságával meg fog szűnni a határellenőrzés, és remélhető, hogy a közeli jövőben közös lesz a valutánk.

Románia hazánk egyik legfontosabb exportpiaca, gazdasági fejlődése magyar érdek. Már csak azért is, mert hazánk után ott él a legtöbb magyar. Románia európai gazdasági integrációja elsősorban rajtunk keresztül valósul meg. Ehhez radikálisan javítani kell közlekedési kapcsolatainkat. Magyarország energiabiztonságát növelné, ha a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán föltárt, 100 milliárd köbméterre becsült földgáz eljutna hozzánk.

Politikai kapcsolataink a hullámvasútra emlékeztetnek, hol javulnak, hol romlanak, és a hőfok ennek megfelelően változik. Az éveken át jegelt viszony most melegszik. Nemrég még megtiltották diplomatáinknak a részvételt a román nemzeti ünnepi fogadásokon, de újabban a külügyminiszterek gyakran találkoznak. Szijjártó Péter augusztus végén Bukarestben beszédet mondott a román nagykövetek éves értekezletén, október elején pedig részt vett a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem tanévnyitóján. Mindkét alkalommal közös sajtóértekezletre került sor Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel. Bejelentették az állandóan nyitva tartó határátkelők számának bővítését, a két ország közti gázvezeték kétirányúsítását, a Debrecen–Kolozsvár közötti autópálya gyors befejezését és a Kolozsvárra vezető (rendkívül elhanyagolt) vasútvonal rekonstrukcióját. Románia hozzájárult egy kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásához. Egyetértés van az új ukrán iskolatörvény elutasításában, hiszen az érinti az ottani jelentős román kisebbséget is. Meleşcanu vendégként részt vett a visegrádi négyek miniszteri találkozóján.

A rendszerváltozás óta egyetlen, de komoly neuralgikus pont van a két nemzet között: a romániai magyarság helyzete, jogai. A kulcs a román többség kezében van: mikor fogadják el, hogy az ott élő magyarok meg akarják őrizni identitásukat, használni akarják nemzeti jelképeiket, maguk akarnak dönteni az őket érintő kérdésekben. Nagyon rossz üzenet a jelenlegi enyhülés légkörében, hogy október 4-én a bukaresti képviselőházban a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban.

Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetésekor az MDF az eseményre érkezett román emigránsokkal tárgyalva nyilatkozatban foglalta össze a magyar–román viszony rendezésének alapjait. Ezt egy ma is érvényes megjegyzéssel írta alá Mihai Korne, a Lupta (Harc) nevű emigráns román lap igazgatója: „Erdélynek azért kell a pluralizmus modelljévé válnia, mert nem mérhetünk kétféle politikai mércével. Mással a besszarábiai románok és mással a romániai magyarok esetében.” A magyar anyanyelvi oktatásra azért van szükség, „hogy a magyar tradíció megmaradhasson Erdélyben a román mellett”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.