valasz.hu/vilag/putyin-vilagbajnoksaga-felemasra-sikerult-az-orszagimazs-epites-az-oroszoknal-129123

http://valasz.hu/vilag/putyin-vilagbajnoksaga-felemasra-sikerult-az-orszagimazs-epites-az-oroszoknal-129123

A migránskaraván halad?

/ 2018.04.16., hétfő 19:30 /
A migránskaraván halad?

Pár hete a húsvétra készülődő amerikai közéletet váratlanul egy 1600 fős, főleg hondurasi migránsokból álló, Amerika felé tartó karaván híre korbácsolta fel. Egy viszonylag marginális mexikói helyi tudósításból óriási hírbomba lett, miután Donald Trump „Boldog húsvétot!” üzenete után többfejezetes Twitter-sortüzet eresztett a mexikói kormányra és az amnesztiát követelő demokratákra.

Az amerikai elnök szerint Mexikó alig tesz valamit azért, hogy megállítsa a déli határán át az országába, majd az Egyesült Államokba ömlő illegális kábítószerek és migránsok áradatát. „Röhögnek az ostoba bevándorlási törvényeinken. Meg kell állítaniuk a drog- és emberáradatot, vagy búcsút mondhatnak a NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény – a szerk.) nevű fejős tehenüknek. KELL A FAL!” – üzente Trump húsvét vasárnap, ami egyszerre verte ki a biztosítékot a déli határon túl, és rántotta össze saját politikai táborát. A határ felé fokozatosan közeledő karavánról közölt, harmadik világbeli állapotokat tükröző képek és videók sokasága pedig kellő illusztrációt szolgáltatott az ezt követő heves vitához.

A vándortömeget alkotó, főleg középkorú nők, férfiak és gyermekek többsége a tavalyi, cinkeltnek tartott helyi választások után kelt útra a kilencmilliós Hondurasból, ahol a maffiagyilkosságok aránya a világon az egyik legmagasabb. A Mexikó déli határától indult karavánjukat a „Pueblo Sin Fronteras” (Emberek Határok Nélkül), marxista szimbolikában és retorikában bővelkedő szervezet irányítja. Céljuk, hogy erősítsék „az emberek közötti szolidaritást, és lebontsák a kapzsiság emelte határokat”, idei manifesztumukban pedig azt követelték, hogy Amerika nyissa meg határait, mert a karaván tagjai ugyanúgy polgárai az Egyesült Államoknak, mint azoknak az országoknak, ahonnan származnak.

A mexikói szervezet, amelyet több, amerikai székhelyű, a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Intézet hálózatába tartozó ngo is segít, évek óta mutat be ehhez hasonló migránskaravánokat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a közép-amerikai térséget sújtó politikai problémákra, és jogi segélyt biztosítson a menekültkérelmezőknek.

A migránskaraván Mexikóvárosban április 9-én

Fotó: Europress/AFP/Alfredo Estrella

A jelenlegi amerikai menekültszabályok ugyanis igen kedvezőek. Ha az amerikai határon elkapott menekültstátuszt kérvényező nem a szomszédos Kanada vagy Mexikó állampolgára, akkor nem deportálható azonnal, ügyét a hatóság és bevándorlási bíróság kivizsgálja, ami esetenként évekig is tarthat. Ez idő alatt a kérelmezőket vagy a határon tartóztatják fel, és szállásolják el, amerikai pénzen, vagy – és a többséggel ez történik – meghallgatásukig szabadon engedik az Egyesült Államokon belül. Az ország gyakorlatilag a mexikói kormányra van utalva, hogy minél kevesebb olyan migráns érjen el a határáig, akit nagy valószínűséggel végül amerikai költségen ki kell utasítani.

Ezért reagált durván Trump a karaván közeledésére azzal, hogy a belföldön csak rendkívüli esetekben mozgósítható amerikai katonasággal erősítette meg a határt, emellett belengette a NAFTA felfüggesztését, amennyiben Mexikó nem állítja meg a konvojt, Hondurast pedig az évente több százmilliós amerikai segélyek befagyasztásával fenyegette meg.

Bár a mexikói kormány tagadja, hogy ösztönözné az Egyesült Államok irányába az illegális bevándorlást, a menet északra haladását több száz kilométeren keresztül biztosították, és átutazó vízummal kezdték ellátni a résztvevőket. Az is beszédes, hogy a karaván ez után kezdett feloszlani, jóval a határ elérése előtt. Az illetékes szervezők a történtek után komolyan fontolgatják, hogy jövőre szervezzenek-e hasonló mozgósítást. Szerintük Washington latin-amerikai külpolitikája az oka annak, hogy a migránskaraván tagjainak el kellett hagyniuk az otthonukat. Ezek fényében legközelebb lehet, hogy nem Amerika felé kellene venni az irányt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.