A migránskaraván halad?

/ 2018.04.16., hétfő 19:30 /
A migránskaraván halad?

Pár hete a húsvétra készülődő amerikai közéletet váratlanul egy 1600 fős, főleg hondurasi migránsokból álló, Amerika felé tartó karaván híre korbácsolta fel. Egy viszonylag marginális mexikói helyi tudósításból óriási hírbomba lett, miután Donald Trump „Boldog húsvétot!” üzenete után többfejezetes Twitter-sortüzet eresztett a mexikói kormányra és az amnesztiát követelő demokratákra.

Az amerikai elnök szerint Mexikó alig tesz valamit azért, hogy megállítsa a déli határán át az országába, majd az Egyesült Államokba ömlő illegális kábítószerek és migránsok áradatát. „Röhögnek az ostoba bevándorlási törvényeinken. Meg kell állítaniuk a drog- és emberáradatot, vagy búcsút mondhatnak a NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény – a szerk.) nevű fejős tehenüknek. KELL A FAL!” – üzente Trump húsvét vasárnap, ami egyszerre verte ki a biztosítékot a déli határon túl, és rántotta össze saját politikai táborát. A határ felé fokozatosan közeledő karavánról közölt, harmadik világbeli állapotokat tükröző képek és videók sokasága pedig kellő illusztrációt szolgáltatott az ezt követő heves vitához.

A vándortömeget alkotó, főleg középkorú nők, férfiak és gyermekek többsége a tavalyi, cinkeltnek tartott helyi választások után kelt útra a kilencmilliós Hondurasból, ahol a maffiagyilkosságok aránya a világon az egyik legmagasabb. A Mexikó déli határától indult karavánjukat a „Pueblo Sin Fronteras” (Emberek Határok Nélkül), marxista szimbolikában és retorikában bővelkedő szervezet irányítja. Céljuk, hogy erősítsék „az emberek közötti szolidaritást, és lebontsák a kapzsiság emelte határokat”, idei manifesztumukban pedig azt követelték, hogy Amerika nyissa meg határait, mert a karaván tagjai ugyanúgy polgárai az Egyesült Államoknak, mint azoknak az országoknak, ahonnan származnak.

A mexikói szervezet, amelyet több, amerikai székhelyű, a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Intézet hálózatába tartozó ngo is segít, évek óta mutat be ehhez hasonló migránskaravánokat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a közép-amerikai térséget sújtó politikai problémákra, és jogi segélyt biztosítson a menekültkérelmezőknek.

A migránskaraván Mexikóvárosban április 9-én

Fotó: Europress/AFP/Alfredo Estrella

A jelenlegi amerikai menekültszabályok ugyanis igen kedvezőek. Ha az amerikai határon elkapott menekültstátuszt kérvényező nem a szomszédos Kanada vagy Mexikó állampolgára, akkor nem deportálható azonnal, ügyét a hatóság és bevándorlási bíróság kivizsgálja, ami esetenként évekig is tarthat. Ez idő alatt a kérelmezőket vagy a határon tartóztatják fel, és szállásolják el, amerikai pénzen, vagy – és a többséggel ez történik – meghallgatásukig szabadon engedik az Egyesült Államokon belül. Az ország gyakorlatilag a mexikói kormányra van utalva, hogy minél kevesebb olyan migráns érjen el a határáig, akit nagy valószínűséggel végül amerikai költségen ki kell utasítani.

Ezért reagált durván Trump a karaván közeledésére azzal, hogy a belföldön csak rendkívüli esetekben mozgósítható amerikai katonasággal erősítette meg a határt, emellett belengette a NAFTA felfüggesztését, amennyiben Mexikó nem állítja meg a konvojt, Hondurast pedig az évente több százmilliós amerikai segélyek befagyasztásával fenyegette meg.

Bár a mexikói kormány tagadja, hogy ösztönözné az Egyesült Államok irányába az illegális bevándorlást, a menet északra haladását több száz kilométeren keresztül biztosították, és átutazó vízummal kezdték ellátni a résztvevőket. Az is beszédes, hogy a karaván ez után kezdett feloszlani, jóval a határ elérése előtt. Az illetékes szervezők a történtek után komolyan fontolgatják, hogy jövőre szervezzenek-e hasonló mozgósítást. Szerintük Washington latin-amerikai külpolitikája az oka annak, hogy a migránskaraván tagjainak el kellett hagyniuk az otthonukat. Ezek fényében legközelebb lehet, hogy nem Amerika felé kellene venni az irányt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.