A migránsok közé lövetne a vegyészből lett keletnémet politikusnő!

/ 2016.02.04., csütörtök 19:31 /
A migránsok közé lövetne a vegyészből lett keletnémet politikusnő!

„A rendőrségnek meg kell állítania az Ausztriából illegálisan belépő migránsokat. Ha szükséges, lőfegyvert is használjanak. Ez áll a törvényben. Én sem ezt akarom, de ez kell hogy legyen az utolsó lehetőség.”

Így hangzik az a múlt hétvégi nyilatkozat, amiről az utóbbi napokban fél Németország vitázott. Egy NDK-ban felnőtt, eredetileg vegyész végzettségű politikusnő mondta, de persze nem a menekültbarát politikája miatt egyre népszerűtlenebb Angela Merkel kancellár (akit a németek 40 százaléka már lemondatna.) Hanem Frauke Petry, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt társelnöke.

A Mannheimer Morgenben megjelent interjút szinte a teljes német politikai és médiaelit elítélte. Az SPD frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy utoljára Erich Honecker keletnémet pártvezető lövetett menekültekre, míg Sigmar Gabriel szintén szociáldemokrata alkancellár az AfD titkosszolgálati megfigyelését követelte, mivel a párt nézetei nem összeegyeztethetőek „köztársaságunk szabad, demokrata elveivel”. Petry „radikális és embertelen” kijelentésétől a rendőrszakszervezet is elhatárolódott, mondván, tagjaik sohasem lőnének menekültekre.

De kicsoda Frauke Petry, és hogyan vált a bevándorlásellenes mozgalom legmeghatározóbb hangjává? A 40 esztendős politikus közel húsz évvel fiatalabb Merkelnél, de életútja két közös pontot is tartalmaz a kancelláréval: mindketten Kelet-Németországban, konkrétan Brandenburgban nőttek fel, és mindketten vegyészként kezdték pályafutásukat. A drezdai születésű Petry 2007-ben, Lipcsében saját vegyipari vállalkozást alapított, ami olyan sikeres lett, hogy 2012-ben megkapta a német szövetségi érdemrend egyik fokozatát. Ugyan nem lelkész az édesapja, mint Merkelnek, de első férje, Sven Petry az volt. Tavaly ősszel jelentették be, hogy elválnak. Frauke azóta összejött párttásával, Marcus Pretzell EP-képviselővel, Sven pedig belépett a CDU-ba.

Egy évvel kitüntetése után Petry már a frissen alakult AfD három társelnökének egyike volt. A párt nem a bevándorlásra adott válaszként alakult, hanem az euróválság hívta életre. Egy Bernd Lucke nevű hamburgi makroökonómia-professzor és egy Konrad Adam nevű lapszerkesztő alapította, és még csak nem is klasszikus értelemben vett euroszkeptikus programmal, hanem csak kifejezetten az eurózóna bírálatával. A párt alapvetése az volt, hogy az eurózónát fel kell bontani, mivel a fegyelmezetlen dél-európai országok aláássák a stabilitását. A párt alapító dokumentumát 68 jellemzően ex-CDU-s közgazdász, üzletember és újságíró írta alá.

Az alapvetően értelmiségi párt 4,7 százalékos eredményt ért el első szövetségi választásán 2013 őszén, így nem jutott be a Bundestagba, ahol 5 százalék a bejutási küszöb. 2014-ben viszont már 7,1 százalékot ért el az AfD az EP-választáson, így 7 képviselőt küldhetett Strasbourgba.

A következő évben aztán megérkezett a menekülthullám, és az AfD az eurózónát bíráló közgazdászpártból a Wilkommenskultur vezető kritikusa lett.

A párt nyári kongresszusán a nemzeti konzervatív szárny két vezetője kerekedett felül, Petry és Jörg Meuthen lett a két társelnök. Az alapító Lucke pedig több társával együtt kilépett a pártból és Szövetség a Haladásért és a Megújulásért (ALFA) néven új mozgalmat hozott létre.

Az egyre kezelhetetlenebb bevándorlási válság közepette az AfD egyre népszerűbb. A kölni szilveszter után az országos közvélemény-kutatások 12 százalékra mérik, amivel a CDU és az SPD után a harmadik legerősebb párt. Szinte biztos, hogy a közelgő baden-württembergi, rajna-pfalzi és száz-anhalti választásokon bejut a tagállami parlamentekbe. Szászországban már tavalyelőtt bejutott, köszönhetően Petry bevándorláskritikus megnyilvánulásainak, amelyek az egykori keletnémet vidékeken mindig is nagyobb népszerűségre számítottak.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ilyen még nem volt!

Megjelent egy különleges DVD, amelynek a bemutatóját együtt tartják a népszerű óbudai Kobuci kert szezonzáró táncházával szeptember 1-jén. Figyelem, népzenei karaoke!

Különleges Cseh Tamás-felvétel

A Cseh Tamás Archívum számtalan módon őrzi a hét éve elhunyt énekes emlékét: a fényképek, hangfelvételek és tárgyak mellé most egy egészen különleges ötlet társult.

Orlando, Amadeus, Ványa bá

Bár majd csak szeptember 5-én kezdődik, érdemes időben jegyet venni a Thália Színház hagyományos évadnyitó eseményére, a Vidéki Színházak Fesztiváljára.

Kukkantsunk be a művészek otthonaiba

A nyár utolsó hétvégéjén ismét szélesre tárja kapuit Szentendre. Augusztus 26. és 28. között kulturális és gasztronómiai programok várják késő éjszakáig az érdeklődőket.

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.

Orbán Viktor főtanácsadója: „Kudarcos a kormány médiapolitikája”

Fontos lapokat veszített el a kormány, a közszolgálati média leépülése pedig szívszorító – így Szőcs Géza. A kormányfő kulturális főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek saját kontinensükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság. Szőcs Géza közéleti témákat körüljáró esszéfüzére a csütörtöki Heti Válaszban olvasható.