A migránsok közé lövetne a vegyészből lett keletnémet politikusnő!

/ 2016.02.04., csütörtök 19:31 /
A migránsok közé lövetne a vegyészből lett keletnémet politikusnő!

„A rendőrségnek meg kell állítania az Ausztriából illegálisan belépő migránsokat. Ha szükséges, lőfegyvert is használjanak. Ez áll a törvényben. Én sem ezt akarom, de ez kell hogy legyen az utolsó lehetőség.”

Így hangzik az a múlt hétvégi nyilatkozat, amiről az utóbbi napokban fél Németország vitázott. Egy NDK-ban felnőtt, eredetileg vegyész végzettségű politikusnő mondta, de persze nem a menekültbarát politikája miatt egyre népszerűtlenebb Angela Merkel kancellár (akit a németek 40 százaléka már lemondatna.) Hanem Frauke Petry, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt társelnöke.

A Mannheimer Morgenben megjelent interjút szinte a teljes német politikai és médiaelit elítélte. Az SPD frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy utoljára Erich Honecker keletnémet pártvezető lövetett menekültekre, míg Sigmar Gabriel szintén szociáldemokrata alkancellár az AfD titkosszolgálati megfigyelését követelte, mivel a párt nézetei nem összeegyeztethetőek „köztársaságunk szabad, demokrata elveivel”. Petry „radikális és embertelen” kijelentésétől a rendőrszakszervezet is elhatárolódott, mondván, tagjaik sohasem lőnének menekültekre.

De kicsoda Frauke Petry, és hogyan vált a bevándorlásellenes mozgalom legmeghatározóbb hangjává? A 40 esztendős politikus közel húsz évvel fiatalabb Merkelnél, de életútja két közös pontot is tartalmaz a kancelláréval: mindketten Kelet-Németországban, konkrétan Brandenburgban nőttek fel, és mindketten vegyészként kezdték pályafutásukat. A drezdai születésű Petry 2007-ben, Lipcsében saját vegyipari vállalkozást alapított, ami olyan sikeres lett, hogy 2012-ben megkapta a német szövetségi érdemrend egyik fokozatát. Ugyan nem lelkész az édesapja, mint Merkelnek, de első férje, Sven Petry az volt. Tavaly ősszel jelentették be, hogy elválnak. Frauke azóta összejött párttásával, Marcus Pretzell EP-képviselővel, Sven pedig belépett a CDU-ba.

Egy évvel kitüntetése után Petry már a frissen alakult AfD három társelnökének egyike volt. A párt nem a bevándorlásra adott válaszként alakult, hanem az euróválság hívta életre. Egy Bernd Lucke nevű hamburgi makroökonómia-professzor és egy Konrad Adam nevű lapszerkesztő alapította, és még csak nem is klasszikus értelemben vett euroszkeptikus programmal, hanem csak kifejezetten az eurózóna bírálatával. A párt alapvetése az volt, hogy az eurózónát fel kell bontani, mivel a fegyelmezetlen dél-európai országok aláássák a stabilitását. A párt alapító dokumentumát 68 jellemzően ex-CDU-s közgazdász, üzletember és újságíró írta alá.

Az alapvetően értelmiségi párt 4,7 százalékos eredményt ért el első szövetségi választásán 2013 őszén, így nem jutott be a Bundestagba, ahol 5 százalék a bejutási küszöb. 2014-ben viszont már 7,1 százalékot ért el az AfD az EP-választáson, így 7 képviselőt küldhetett Strasbourgba.

A következő évben aztán megérkezett a menekülthullám, és az AfD az eurózónát bíráló közgazdászpártból a Wilkommenskultur vezető kritikusa lett.

A párt nyári kongresszusán a nemzeti konzervatív szárny két vezetője kerekedett felül, Petry és Jörg Meuthen lett a két társelnök. Az alapító Lucke pedig több társával együtt kilépett a pártból és Szövetség a Haladásért és a Megújulásért (ALFA) néven új mozgalmat hozott létre.

Az egyre kezelhetetlenebb bevándorlási válság közepette az AfD egyre népszerűbb. A kölni szilveszter után az országos közvélemény-kutatások 12 százalékra mérik, amivel a CDU és az SPD után a harmadik legerősebb párt. Szinte biztos, hogy a közelgő baden-württembergi, rajna-pfalzi és száz-anhalti választásokon bejut a tagállami parlamentekbe. Szászországban már tavalyelőtt bejutott, köszönhetően Petry bevándorláskritikus megnyilvánulásainak, amelyek az egykori keletnémet vidékeken mindig is nagyobb népszerűségre számítottak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Újabb törvénnyel kényszerítik ki a gyerekeiktől szüleik eltartását

Angliában tavaly óta már nem az infarktus és a rák a legfőbb halálok, hanem az idősek szellemi leépülése. A hír azért drámai, mert a demencia kezelési költsége nagyobb, mint a ráké és az infarktusé együttvéve. Gondolt vajon a magyar parlament erre, amikor újabb törvénnyel kényszerítik ki a gyerekeiktől szüleik eltartását? Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Meg fog lepődni: a piaristák építik Budapest legdrágább luxuslakásait

Prémiumkategóriás irodát terveztek a piarista gimnázium tetejére, luxuslakásokat építenek a rend telkén, és társadalmi hasznosságú befektetési alapot gründolnak. Interjú Eszter Elemér és Wildner Ágost katolikus üzletemberekkel a friss Heti Válaszban a profitminimalizálásáról.

MikulásGyár a Lurdy Házban ünnepi programokkal

A MikulásGyár Európa legnagyobb, legismertebb és legelismertebb szervezett karitatív akciója idén 12. alkalommal gyűjt rászorulók számára a Felvonulási téri gyűjtőhelyen kívül a Lurdy Házban és hét vidéki helyszínen is.