valasz.hu/vilag/egyetlen-mondat-az-oroszokrol-ami-orbannak-is-letfontossagu-122309

http://valasz.hu/vilag/egyetlen-mondat-az-oroszokrol-ami-orbannak-is-letfontossagu-122309

A Nobel-díjas José Saramago újabb botrányt kavar

Újra támad a kommunista író

/ 2009.11.04., szerda 07:22 /

"A Biblia rossz erkölcsi szokások gyűjteménye, kegyetlenségek katalógusa, amely még mindig jelentős - és nem feltétlenül jó - befolyást gyakorol kultúránkra, sőt, életmódunkra is."

A sokat vitatott és vitatkozó, 1998-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett José Saramago az észak-portugáliai Penafielben mutatta be a nyilvánosságnak legújabb regényét, amely a Káin címet viseli. És nem véletlenül, hiszen abban a portugál író a testvérgyilkossá vált fivérnek az Ószövetségből ismert történetét meséli el - a maga módján: ironikusan, szabad inspirációtól vezérelve.

Az AFP tudósítása szerint a sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatón a 86 esztendős író nem rejtette véka alá a Szentírással szembeni ellenérzéseit: „olvasd el a Bibliát, és elveszíted a hitedet". Az első, és máig egyetlen olyan portugál nyelvű író, aki Nobel-díjjal dicsekedhet, a Bibliát „rossz erkölcsi szokások gyűjteményének, kegyetlenségek katalógusának" tartja, amely „még mindig jelentős - és nem feltétlenül jó - befolyást gyakorol kultúránkra, sőt, életmódunkra is". Nélküle - szerinte - a társadalom sokkal jobban járna: „mások lennénk, valószínűleg jobbak". Kikelt Saramago a Szentírás sugalmazója ellen is: Istent „kegyetlennek, rosszindulatúnak, bosszúállónak, féltékenynek és elviselhetetlennek" nevezte, és azt javasolta, ne higgyünk „a Bibliában lefestett Istennek", aki amúgy is „csak a fejünkben létezik". A provokatív író nem tart attól, hogy el kellene majd számolnia Istennel, mert Isten nem más, mint az emberi agy teremtette abszurd ötletek „legabszurdabbika". Hozzátette, hogy hírneve miatt pedig azért nem aggódik, mert „a katolikusok nem olvassák a Bibliát", így könyve „a katolikus egyházban nem fog problémát okozni", és bár „a zsidókat lehet, hogy bántani fogja", de őt ez „különösebben nem érdekli".

Ami az eddigi reakciókat illeti, portugál egyházi személyek sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy Saramago nyilvánvalóan csak „felületesen" ismeri a Bibliát. A katolikus püspöki konferencia szóvivője, Manuel Marujão atya szerint a Nobel-díjas író bizonyára hírverést kívánt kelteni új könyve megjelenése körül a Bibliával szembeni kirohanásával. „Egy José Saramago formátumú író természetesen megfogalmazhat bírálatokat", de „a támadás nem áll jól senkinek, különösen nem annak, aki Nobel-díjban részesült". „A kritikának tisztelettel és alázattal kell hangot adni, itt azonban egyértelmű túlzásokról van szó", amelyekkel Saramago „több mint kétmillió hívő érzéseit sértette meg", tette hozzá Marujão atya.

Az Ecclesia portugál hírügynökségnek adott nyilatkozatában a portói püspök, Manuel Clemente hasonlóan értékelte a helyzetet, hangsúlyozván, hogy „egy olyan személyiségnek, mint Jose Saramago, aki tagadhatatlan irodalmi érdemekkel bír, precízebbnek kellene lennie, amikor a Bibliáról beszél, mert nem lehet olyanokat mondani, mint amiket Saramago állít bibliai tényekről és szerzőkről". A portói püspök rámutatott arra, hogy „mindössze el kell olvasni a Biblia bármely könyvének, így például a Teremtés könyvének is a bevezetőjét, hogy lássuk, vallási olvasmányokról van szó, amelyek Izrael történetével kapcsolatosak", és amelyeket később foglaltak egy kötetbe „valamennyi keresztény és valamennyi hívő bibliai történeteként".

„José Saramagónak megvan az intellektuális képessége ahhoz, hogy tájékozódjon a dolgokról, mielőtt írásba fog", jegyezte meg a polémia kapcsán Fernando Venturo kapucinus atya, a Szentírás nagytudású szakértője. „A Bibliát olvashatja olyan ember is, akinek nincs hite, de ez bizonyos fokú intellektuális őszinteséget kíván meg az olvasó részéről", mondta Ventura, azzal vádolván Saramagót, hogy ez utóbbiban nagy hiányt szenved. Amit pedig a kapucinus atya még súlyosabbnak tart, az a Nobel-díjas írónak az „irodalmi műfajokkal" és a „mítosznak az irodalomban betöltött szerepével" kapcsolatos tájékozatlansága, ami különösen nyugtalanító egy olyan író esetében, aki „nem lévén szakértője egy területnek, arról mégis véleményt nyilvánít".

„Megbocsáthatatlan, ha egy író nem tudja a szöveget kontextusba helyezni", vélte a portugál pap, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „a vita segíteni fog a katolikusoknak megtalálni a legjobb választ erre a reklámdobásra egy olyan médiaközegben, ahol félelmetes tájékozatlanság uralkodik a Bibliát illetően".

Elieze Martino rabbi, a lisszaboni zsidó közösség képviselőjeként úgy nyilatkozott, hogy „a zsidó világ nem fog megbotránkozni Saramago úr vagy bárki más írásain". „Saramago nem ismeri a Bibliát", azt csupán „felületesen olvasgathatta", vélte a rabbi.

Katolikus szakértők ugyanakkor egyetértenek abba, hogy Saramago kijelentései az Egyházat arra kell, hogy indítsák, mérje fel, milyen mértékű a Biblia (nem)ismertsége, és küzdjön a Szentírást övező tudatlanság ellen.

A közel 200 oldalas Káin, amellyel Saramago négy hónap alatt készült el, és amely egyszerre került portugál, spanyol és katalán nyelven a könyvespolcokra, szerzője szerint „feltámadás és mindenkihez szóló buzdítás arra, hogy merje megnézni, mi van a dolgok másik oldalán". A könyv célja, hogy az olvasókat gondolkodásra késztesse, mert „folyamatosan manipulációnak vagyunk kitéve, ami ellen küzdenünk kell". Az idős szerző legújabb műve finom fullánkokat ereget olyan kortárs témákba is, mint a globális gazdasági válság és annak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai, a homoszexuális nők és férfiak jogai vagy „az Úr nevében" történő vagyongyarapítás.

Korántsem ez az első alkalom egyébként, hogy a Portugál Kommunista Pártban 1969 óta tagsággal rendelkező, magát ateistának valló író valamely vallási téma provokatív újraértelmezésével parázs vitát szít. Jézus Krisztus evangéliuma című, 1991-ben megjelent regényében nem kevesebbet merészelt, mint hogy az esendőnek és lázadozónak ábrázolt Jézust szerelmi kalandba keverje Mária Magdolnával, és a világ feletti uralomra irányuló ambíciókkal ruházza fel. A könyv Portugáliában akkora botrányt okozott, hogy Aníbal Cavaco Silva konzervatív kormánya végül vétót emelt a mű Európai Irodalmi Díjra történő jelölése ellen azzal az indoklással, hogy az a katolikusok számára sértő. A „cenzúrára" válaszul Saramago ekkor jobbnak látta elhagyni az országot, és tüntetően „száműzetésbe vonulni" a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote-ra, ahol ma is él.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.