A nyitott egyházról vallott a szentév

A Szent Péter-bazilika átriumában 1999 karácsonyának vigíliáján csendült föl az ének: "Felmegyünk az Úr házába!" II. János Pál pápa éjjel 11 órakor vonult a bazilika szent kapujához, hogy - a történelemben először - egy ortodox és anglikán főpappal együtt nyissa meg ünnepélyesen a szentévet. Később hasonló szertartással nyíltak meg a római patriarkális bazilikák: a falakon kívüli Szent Pál-, a Santa Maria Maggiore- és a Lateráni Szent János-bazilika szent kapui. 2001. január 6-án, vízkereszt ünnepén ismét százezer ember gyűlt össze a Szent Péter téren, hogy tanúja legyen, amint a pápa bezárja a szent kaput. A másik három római bazilikában már az előző napokban lezajlottak az ünnepélyes szertartások. A szentatya a mise végeztével aláírta Novo millennio ineunte - Az új évezred kezdetén - című apostoli levelét, melyben utalt a kollegiális egyházi vezetés és a keresztény egység jegyében szükséges további reformokra is. Ezzel lezárult a nagy jubileum. Tanulságai "a reménység jövőjének" generációihoz szólnak. A szentév egyik legfontosabb üzenete, hogy az egyház mindenki előtt nyitott - erre utaltak a szélesre tárt szent kapuk -, s úgyszólván valamennyi korosztály, a társadalom minden egyes rétege számára van mondanivalója. Annál is inkább, mert - mint a pápa vízkereszti szentbeszédében utalt rá - az egyház biztonságos iránytűt kínál a tájékozódáshoz valamennyiünknek a most kezdődő harmadik évezredben.

Részvétel és szolidaritás - ez a szentév másik fontos üzenete. Kétség nem férhet hozzá, a szentév új, vonzó perspektívái alól a hívők százmilliói nem vonhatták ki magukat. Már az első eseményre: 2000. január 2-án a gyermekek jubileumára a vártnál sokkal többen, százezren érkeztek a Szent Péter térre, illetve a -bazilikába.

A pápa évekkel azelőtt kinyilvánított szándéka volt az egyház történelmi bűnbánata. Ezt több egyházi testülettel megvitatta. A Nemzetközi Teológiai Bizottság is 80 oldalas dokumentumot készített Emlékezés és kiengesztelés címmel, Az egyház és a múlt hibái alcímmel. A pápa a jubileum évének első nagyböjti vasárnapján, március 12-én nagy feltűnést keltő beszédében bocsánatot kért az egyház nevében "gyermekei múltban elkövetett vétkeiért". Hangsúlyozta: az egyház ezzel nem a múltját ítéli el, hanem azt kívánja megelőzni, hogy mindezek a jövőben megismétlődjenek. Tegyük hozzá: II. János Pál ezt megelőzően Egyiptomban és Izraelben járt. A kiengesztelődés jegyében tett zarándokútját a Szentföldön nemcsak az izraeli, hanem a világsajtó is a pápaság történetének legkiemelkedőbb eseményei közé sorolta, amely kétezer év háborúskodásának vetett véget.

A különböző foglalkozási ágak és társadalmi rétegek jubileumi találkozói közül említést érdemel az újságírók június 4-én rendezett összejövetele, amelyre a világ 60 országából nyolcezer hírlapíró érkezett. A keresztény újságírók hivatásáról elmélkedve a pápa hangoztatta: munkájuktól elválaszthatatlan az etikai szempont. Mint mondta: nincs abszolút szabadság, beleértve a szólásszabadságot is. A szabadság határa ott húzódik, ahol mások szabadságának és méltóságának tisztelete kezdődik.

Június 18-án nyílt meg a 47. eucharisztikus kongresszus. Központi üzenetét a pápa abban fogalmazta meg, hogy "a különböző felekezetekhez tartozó keresztények osztozzanak az egyetlen eucharisztikus kenyérben", vagyis megújítva hitüket, állítsák helyre a keresztények egységét.

Büszkén mondhatjuk, hogy mi, magyarok sem maradtunk ki a nagy jubileum programjaiból. A magyar millenniumról való római megemlékezést is jelentette, hogy szeptember 22-én az újonnan választott államfőt, Mádl Ferencet és Orbán Viktor miniszterelnököt fogadta a szentatya, másnap pedig a Vatikánban nagy sikerű hangversenyt adtak a tiszteletére. Liszt: Missa solemnis című alkotását a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar és a Magyar Nemzeti Énekkar szólaltatta meg. A Római Magyar Akadémián ugyanakkor egyedülálló tárlat nyílt a honi művészek XIX-XX. századi Krisztus-ábrázolásaiból. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és más egyházi vezetők ötezer hívő élén októberben zarándokoltak el Rómába, ahol II. János Pál is köszöntötte őket.

Politikusok, parlamenti képviselők és diplomaták is útravalót kaptak a szentév alkalmából az egyházfőtől. Álljanak az igazságosság, a béke, a szabadság és a közjó szolgálatában, s járuljanak hozzá, hogy a most kezdődő század a szolidaritás százada legyen. A nagy jubileum figyelmet érdemlő üzenetei a földkerekség számára megszívlelendőek.