Messze még a győzelem

/ 2012.06.01., péntek 17:36 /

Magyar és szlovák jogi szakértők dolgoznak a jövőben a szlovák állampolgársági törvény módosításán. Ebben állapodott meg Martonyi János és Miroslav Lajcák, a két ország külügyminisztere. A magyar külügyér szerint bár a „szlovák-magyar kapcsolatok lényegesen jobbak annál, mint ahogy a világ azt felfogja”, viták „voltak, vannak és minden valószínűség szerint lesznek is”.

Változtatni akar a szlovák kormány az állampolgársági törvényen. Ezt mondta első hivatalos külföldi látogatásán, Budapesten a második Fico-kormány miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere. A jövőben a két diplomáciai vezető személyes megbízottai fognak informális egyeztetéseket tartani, emellett jogászok is keresik a megoldási lehetőségeket.

Jelenleg ugyanis a jogszabály értelmében el kell venni szlovák állampolgárságát attól a személytől, aki felveszi egy másik országét. (A törvény nem titkoltan a kettős állampolgárság felvételét lehetővé tevő magyar törvénykezésre hozott szlovák válasz volt az első Fico-kormány részéről, amelyen Iveta Radicova kormánya - bár megígérte - nem változtatott.) Miroslav Lajcák úgy fogalmazott: a döntéshez figyelembe veszik az „alkotmánybíróság döntését és az európai sztenderdeket".

Martonyi János külügyminiszter leszögezte: „ha olyan megoldás születne, amely automatikusan megfosztaná állampolgárságuktól azokat, akik egy olyan ország állampolgárságát veszik fel, ahol nem laknak állandó jelleggel, az nem oldaná meg a problémát". Azt is nyomatékosította ugyanakkor, hogy meg kell várni, milyen döntést hoz a témában a szlovák alkotmánybíróság, és ténylegesen milyen módosítást terjeszt elő a Fico-kabinet.

A mindkét fél részéről „tartalmasnak, hasznosnak és gyümölcsözőnek" nevezett találkozón a tárcavezetők abban is megállapodtak, hogy a kérdéssel mihamarabb foglalkozni kell a két ország képviselőiből álló, kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság ülésén is. (Ilyenből egyébként 12 létezik, minden csoport különböző területekkel foglalkozik.) Hogy az ülésre, vagy az Alkotmánybíróság határozatára, netán a törvény módosítására mikor kerülhet sor, egyelőre nem tudni.

Miroslav Lajcák azt mondta: a szlovák kormány eltökélt, hogy a „jelenlegi szinten megőrzi a kisebbségek jogait", és ahol lehet, fejleszti is azokat. Példaként említette, hogy „nemzetiségi ügyekkel foglalkozó megbízott" posztot hívnak életre, a tisztséget pedig a magyarok tölthetik be. (A Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt A. Nagy Lászlót jelölte a pozícióra. A Magyar Koalíció Pártja „átverésnek" tartja a tisztséget.)

A bizonytalanságok ellenére a magyar diplomácia sikerként könyvelheti el, hogy nem politikai üzengetések, hanem valódi párbeszéd zajlik a két ország között, és hogy a Fico-kabinet nyitottnak tűnik - ha nem is a probléma megoldására, de legalábbis a kezelésére. Ott van ugyanakkor az államnyelvtörvény ügye is, amely kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben, és amely számos olyan hétköznapi szituációt részletez, amely során az állampolgárok (például az orvosok) kötelezve vannak a szlovák nyelv használatára írásban és szóban egyaránt.

És akkor még csak Szlovákiáról van szó. Alapjaiban változtathatja meg a magyar szomszédságpolitika lehetőségeit a Romániában nemrég hatalomra került szociáldemokrata-liberális Ponta-kormány ténykedése; ahogyan az éppen Hágában raboskodó Vojiszlav Seselj radikális politikus mellett csaknem 10 évig helyettesként működő, május 20-án szerb államfővé választott Tomiszlav Nikolcs új irányvonala is.



A találkozó után szlovák újságírók megkérdezték, hogy miért mindig csak a szlovákiai magyarság problémáival foglalkoznak a politikusok, amikor a Magyarországon élő szlovákoknak is vannak bajaik. (Összehasonlításképpen: a Szlovákiában élő magyarok száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint mintegy 458 ezer fő, ez a teljes lakosság 8,5%-át jelenti; a Magyarországon élő szlovákok száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint mintegy 17 ezer fő, ez a teljes lakosság 0,17%-át jelenti.)

Martonyi János külügyminiszter a felvetésre úgy válaszolt: lényegében befejeződtek a munkálatok a pilisszentkereszti új szlovák házon. (Ezt a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központjának elnöke, Jozef Havelka tavaly augusztus végére várta.) Martonyi János azt mondta: az átadással csak azért várnak, mert még nem tudni, Ivan Gasparovich szlovák kormányfő mikor tud Magyarországra látogatni, márpedig a két eseményt mindenképp össze kívánják kötni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.