valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

A siker titka a család

/ 2011.08.31., szerda 17:53 /

A kínai gazdasági csodát számos tényezővel magyarázzák, a pekingi vezetés überpragmatikus politikájától kezdve a nagy létszámú olcsó munkaerőn át a kínaiak hagyományos szorgalmáig. Mindezek valóban fontos dolgok, de nem szabad elfeledkezni a kínai gazdaság motorjául szolgáló családi vállalkozásokról.

Kína mindig is kemény világ volt. A viszontagságoktól - természeti katasztrófáktól, háborúktól, hivatalnoki visszaélésektől - az egyetlen menedéket a család nyújthatta, amely a kezdetektől fogva a társadalom alapegysége, illetve gyakorlatilag egyetlen létező egysége volt. A család és az állam között ugyanis nem volt semmiféle szervezet, a civil társadalom fogalmát nem ismerték. Így a kínaiak életének természetes kerete mindig is a család, méghozzá a nagycsalád vagy a nemzetség volt - magányos kínait néhány legendás bölcsön kívül nem is igen ismerünk az elmúlt négyezer évből.

Családok persze a világ más tájain is akadnak (mifelénk mondjuk egyre kevesebb), de a kínai családot minden mástól megkülönbözteti a rokoni kötelékek szorossága, illetve az egyén alávetettsége. Egy fiú kitaníttatása, egy házasság megkötése, egy üzlet tető alá hozatala nem magánügy, hanem a közösség közös vállalkozása. Ez persze csökkenti az egyén szabadságát: azt, hogy valaki milyen szakmát választ, milyen céget alapít, kit vesz el feleségül, erőteljesen befolyásolja az idősebb rokonok döntése. És az egyén a pénzével sem rendelkezik szabadon: mindenkinek erkölcsi kötelessége támogatni bajba jutott rokonait, idős szüleit, vállalkozást indító harmad-unokatestvérét. Cserébe természetesen szükség esetén ő is számíthat segítségre. Ugyanakkor a családon kívül a kínaiak között rendkívül alacsony szintű a bizalom és a szolidaritás. A nyugati multicégek Kínába vezényelt vezetői gyakran elcsodálkoznak azon, hogy kínai alkalmazottaik milyen nehezen működnek együtt egymással, annak ellenére, hogy a nagykönyv szerint Kína kollektivista társadalom. Valójában a kínaiak csak a családi kereteken belül kollektivisták, közösségükből kikerülve kemény individualistává válnak.

Mindebből az következik, hogy a kínai (tajvani, szingapúri stb.) gazdaság alapvető egysége a családi vállalkozás. Ez pedig a világ egyik legéletképesebb és legrugalmasabb szervezete. Ha például bemegyünk egy rákospalotai kínai boltba, ott mi csupán Vang urat látjuk, aki trikókat árul. Ha azonban elbeszélgetünk vele, kiderül: ez az üzlet Vang úr családi hálózatának csupán az egyik láncszeme. A felesége bátyja hasonló boltot vezet Vácott, az unokaöccse pedig Szegeden. A trikókat az otthon maradt unokatestvérek gyártják Fucsien tartományban, s Vang úr természetesen csak tőlük vásárol. Él egy másod-unokatestvére Chilében, két sógora az USA-ban, unokabátyja Malajziában kereskedik, annak fia pedig Angliában tanul. Unokatestvérének sógora Fucsou egyik kerületében pártfunkcionárius, kapcsolatai révén ő intézi az engedélyeket és az egyéb hivatalos ügyeket. Vang úr magyarországi vállalkozásához a tőkét a családtagok dobták össze, sőt azt is a családi tanács döntötte el, hogy hol nyisson boltot. A profit egy részét hazautalja idős szüleinek, s amikor unokatestvére Nairobiban nyitott gyorsbüfét, Vang úr is hozzájárult az indulótőkéhez. A munkát mindenhol a családtagok végzik, külső alkalmazottat nemigen vesznek fel: a családtagok szorgalmasabban dolgoznak, hiszen a hálózat sikere a saját érdekük is. Ha valakinek megbukik a vállalkozása, a többiek segítenek neki talpra állni.

Az ehhez hasonló nagycsaládi hálózatok adják az anyaországi és a tengerentúli kínai gazdaság alapját, még a legnagyobb cégek többsége is családi vállalkozásként indult. Ez persze korlátozza is a kínai vállalatok növekedését: ha egy vállalkozás túl sikeres, előbb-utóbb nem lesz elég rokon ahhoz, hogy a menedzseri posztokat betöltsék, vagy a továbblépéshez szükséges tőkét biztosítsák. Ilyenkor kénytelenek külsős vezetőket és befektetőket is bevonni, velük szemben azonban már nincs meg a családtagokra jellemző - a hatékonyságot biztosító - bizalom. Márpedig a bizalomnál fontosabb tőke Kínában sem létezik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.