A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

/ 2016.01.14., csütörtök 20:15 /
A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

Szinte naponta derülnek ki megdöbbentő részletek arról, hogyan cenzúrázza magát a svéd média és a rendőrség a rasszista megbélyegzéstől való félelem miatt. A Svenska Dagbadet című svéd hírportál csütörtökön arról számolt be, hogy a birtokába jutott a stockholmi rendőrség belső használatra szánt levele, amelyben lényegében megszüntetik a személyleírás intézményét olyan súlyos esetekben is, mint a rablások és gyilkosságok.

A sajtókapcsolatokért felelős két rendőrtiszt arra utasítja kollégáit a 2015 szeptemberében keltezett direktívában, hogy amikor a rendőrség honlapján közzéteszik a bejelentett bűncselekmények lajstromát, ne tegyenek utalást a gyanúsítottak „etnikumára, nemzetiségére, bőrszínére és magasságára.”

„Szeretnénk elkerülni, hogy bűnözőnek tüntessünk fel etnikai csoportokat – idézi a portál Wolf Gyllandert, a levél egyik aláíróját. – Gyakran éri kritika a rendőrséget amiatt, hogy emberek bőrszínéről is információt ad. Rasszistának tartják ezt a gyakorlatot.”

A feljegyezés nem sokkal azután keletkezett, hogy a We are Sthlm zenei fesztiválon 50, zömmel szír és afgán gyanúsított szervezett támadásokat hajtott végre a szórakozó tizenéves, vagy még fiatalabb lányok ellen, a rendőrség pedig elhallgatta az ügyet. Később kiderült, hogy nemcsak a hatóság cenzúrázta magát, hanem az ügyet kirobbantó lap, a Dagens Nyheter is: már korábban is megkereste újságírójukat egy rendőrségi forrás, ám a kolléga „elvesztette érdeklődését a sztori iránt”, amikor megtudta az elkövetők etnikai hátterét.

A Svédországban uralkodó légkörhöz még egy adalék a svéd közszolgálati televízió, az SVT körlevele, amelyet a RightOn.net című portál tett közzé a múlt héten. A dokumentum szerint az adó munkatársainak kerülniük kell a „bevándorló” szó használatát, mi több, „bevándorló negyedekről”, de még „külvárosokról” sem ildomos beszélniük. A „szociálisan/gazdaságilag hátrányos helyzetű terület” már elfogadható, de ajánlott inkább „magas munkanélküliséggel és alacsony választói részvétellel jellemezhető területről” tudósítani.

Az ukáz szerint mindenkit svédnek kell nevezni, aki állampolgársággal bír, még akkor is, ha történetesen az Iszlám Állam kötelékében harcol – ilyen esetekben „erőszakos iszlamista militánsokkal kapcsolatban álló svéd” a korrekt szóhasználat.

Az ajánlott kifejezések között van még a migránsokra az „újonnan érkezett” is. Továbbá minden ember külsejét úgy kell leírni, ahogy ő kívánja. Ha ezt nem lehet kideríteni, elfogadható olyan szavak használata, mint a fehér, a világos bőrű, a pirospozsgás, a kelet-ázsiai külsejű, a sötét bőrű és a fekete, ám utóbbi kettővel óvatosan kell bánni, a színes, afrikai származású és más bőrszínű kifejezéseket pedig mindenképp kerülni kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.