A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

/ 2016.01.14., csütörtök 20:15 /
A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

Szinte naponta derülnek ki megdöbbentő részletek arról, hogyan cenzúrázza magát a svéd média és a rendőrség a rasszista megbélyegzéstől való félelem miatt. A Svenska Dagbadet című svéd hírportál csütörtökön arról számolt be, hogy a birtokába jutott a stockholmi rendőrség belső használatra szánt levele, amelyben lényegében megszüntetik a személyleírás intézményét olyan súlyos esetekben is, mint a rablások és gyilkosságok.

A sajtókapcsolatokért felelős két rendőrtiszt arra utasítja kollégáit a 2015 szeptemberében keltezett direktívában, hogy amikor a rendőrség honlapján közzéteszik a bejelentett bűncselekmények lajstromát, ne tegyenek utalást a gyanúsítottak „etnikumára, nemzetiségére, bőrszínére és magasságára.”

„Szeretnénk elkerülni, hogy bűnözőnek tüntessünk fel etnikai csoportokat – idézi a portál Wolf Gyllandert, a levél egyik aláíróját. – Gyakran éri kritika a rendőrséget amiatt, hogy emberek bőrszínéről is információt ad. Rasszistának tartják ezt a gyakorlatot.”

A feljegyezés nem sokkal azután keletkezett, hogy a We are Sthlm zenei fesztiválon 50, zömmel szír és afgán gyanúsított szervezett támadásokat hajtott végre a szórakozó tizenéves, vagy még fiatalabb lányok ellen, a rendőrség pedig elhallgatta az ügyet. Később kiderült, hogy nemcsak a hatóság cenzúrázta magát, hanem az ügyet kirobbantó lap, a Dagens Nyheter is: már korábban is megkereste újságírójukat egy rendőrségi forrás, ám a kolléga „elvesztette érdeklődését a sztori iránt”, amikor megtudta az elkövetők etnikai hátterét.

A Svédországban uralkodó légkörhöz még egy adalék a svéd közszolgálati televízió, az SVT körlevele, amelyet a RightOn.net című portál tett közzé a múlt héten. A dokumentum szerint az adó munkatársainak kerülniük kell a „bevándorló” szó használatát, mi több, „bevándorló negyedekről”, de még „külvárosokról” sem ildomos beszélniük. A „szociálisan/gazdaságilag hátrányos helyzetű terület” már elfogadható, de ajánlott inkább „magas munkanélküliséggel és alacsony választói részvétellel jellemezhető területről” tudósítani.

Az ukáz szerint mindenkit svédnek kell nevezni, aki állampolgársággal bír, még akkor is, ha történetesen az Iszlám Állam kötelékében harcol – ilyen esetekben „erőszakos iszlamista militánsokkal kapcsolatban álló svéd” a korrekt szóhasználat.

Az ajánlott kifejezések között van még a migránsokra az „újonnan érkezett” is. Továbbá minden ember külsejét úgy kell leírni, ahogy ő kívánja. Ha ezt nem lehet kideríteni, elfogadható olyan szavak használata, mint a fehér, a világos bőrű, a pirospozsgás, a kelet-ázsiai külsejű, a sötét bőrű és a fekete, ám utóbbi kettővel óvatosan kell bánni, a színes, afrikai származású és más bőrszínű kifejezéseket pedig mindenképp kerülni kell.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ott félnek legjobban, ahol nincs terrorveszély

A politika nagyban felelős a terrorveszély érzetének fenntartásában – vélekedik Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő a franciaországi foci EB előtt úgy vélekedett: koncentráltan lehet növelni a biztonsági védelmet, ráadásul a sportesemények elleni támadások még a terroristák esetében is kontraproduktívak.