A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

/ 2016.01.14., csütörtök 20:15 /
A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

Szinte naponta derülnek ki megdöbbentő részletek arról, hogyan cenzúrázza magát a svéd média és a rendőrség a rasszista megbélyegzéstől való félelem miatt. A Svenska Dagbadet című svéd hírportál csütörtökön arról számolt be, hogy a birtokába jutott a stockholmi rendőrség belső használatra szánt levele, amelyben lényegében megszüntetik a személyleírás intézményét olyan súlyos esetekben is, mint a rablások és gyilkosságok.

A sajtókapcsolatokért felelős két rendőrtiszt arra utasítja kollégáit a 2015 szeptemberében keltezett direktívában, hogy amikor a rendőrség honlapján közzéteszik a bejelentett bűncselekmények lajstromát, ne tegyenek utalást a gyanúsítottak „etnikumára, nemzetiségére, bőrszínére és magasságára.”

„Szeretnénk elkerülni, hogy bűnözőnek tüntessünk fel etnikai csoportokat – idézi a portál Wolf Gyllandert, a levél egyik aláíróját. – Gyakran éri kritika a rendőrséget amiatt, hogy emberek bőrszínéről is információt ad. Rasszistának tartják ezt a gyakorlatot.”

A feljegyezés nem sokkal azután keletkezett, hogy a We are Sthlm zenei fesztiválon 50, zömmel szír és afgán gyanúsított szervezett támadásokat hajtott végre a szórakozó tizenéves, vagy még fiatalabb lányok ellen, a rendőrség pedig elhallgatta az ügyet. Később kiderült, hogy nemcsak a hatóság cenzúrázta magát, hanem az ügyet kirobbantó lap, a Dagens Nyheter is: már korábban is megkereste újságírójukat egy rendőrségi forrás, ám a kolléga „elvesztette érdeklődését a sztori iránt”, amikor megtudta az elkövetők etnikai hátterét.

A Svédországban uralkodó légkörhöz még egy adalék a svéd közszolgálati televízió, az SVT körlevele, amelyet a RightOn.net című portál tett közzé a múlt héten. A dokumentum szerint az adó munkatársainak kerülniük kell a „bevándorló” szó használatát, mi több, „bevándorló negyedekről”, de még „külvárosokról” sem ildomos beszélniük. A „szociálisan/gazdaságilag hátrányos helyzetű terület” már elfogadható, de ajánlott inkább „magas munkanélküliséggel és alacsony választói részvétellel jellemezhető területről” tudósítani.

Az ukáz szerint mindenkit svédnek kell nevezni, aki állampolgársággal bír, még akkor is, ha történetesen az Iszlám Állam kötelékében harcol – ilyen esetekben „erőszakos iszlamista militánsokkal kapcsolatban álló svéd” a korrekt szóhasználat.

Az ajánlott kifejezések között van még a migránsokra az „újonnan érkezett” is. Továbbá minden ember külsejét úgy kell leírni, ahogy ő kívánja. Ha ezt nem lehet kideríteni, elfogadható olyan szavak használata, mint a fehér, a világos bőrű, a pirospozsgás, a kelet-ázsiai külsejű, a sötét bőrű és a fekete, ám utóbbi kettővel óvatosan kell bánni, a színes, afrikai származású és más bőrszínű kifejezéseket pedig mindenképp kerülni kell.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.