valasz.hu/vilag/orban-121606?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2016_12_07

http://valasz.hu/vilag/orban-121606?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2016_12_07

A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

/ 2016.01.14., csütörtök 20:15 /
A stockholmi rendőrség rasszistának ítélte a személyleírás intézményét

Szinte naponta derülnek ki megdöbbentő részletek arról, hogyan cenzúrázza magát a svéd média és a rendőrség a rasszista megbélyegzéstől való félelem miatt. A Svenska Dagbadet című svéd hírportál csütörtökön arról számolt be, hogy a birtokába jutott a stockholmi rendőrség belső használatra szánt levele, amelyben lényegében megszüntetik a személyleírás intézményét olyan súlyos esetekben is, mint a rablások és gyilkosságok.

A sajtókapcsolatokért felelős két rendőrtiszt arra utasítja kollégáit a 2015 szeptemberében keltezett direktívában, hogy amikor a rendőrség honlapján közzéteszik a bejelentett bűncselekmények lajstromát, ne tegyenek utalást a gyanúsítottak „etnikumára, nemzetiségére, bőrszínére és magasságára.”

„Szeretnénk elkerülni, hogy bűnözőnek tüntessünk fel etnikai csoportokat – idézi a portál Wolf Gyllandert, a levél egyik aláíróját. – Gyakran éri kritika a rendőrséget amiatt, hogy emberek bőrszínéről is információt ad. Rasszistának tartják ezt a gyakorlatot.”

A feljegyezés nem sokkal azután keletkezett, hogy a We are Sthlm zenei fesztiválon 50, zömmel szír és afgán gyanúsított szervezett támadásokat hajtott végre a szórakozó tizenéves, vagy még fiatalabb lányok ellen, a rendőrség pedig elhallgatta az ügyet. Később kiderült, hogy nemcsak a hatóság cenzúrázta magát, hanem az ügyet kirobbantó lap, a Dagens Nyheter is: már korábban is megkereste újságírójukat egy rendőrségi forrás, ám a kolléga „elvesztette érdeklődését a sztori iránt”, amikor megtudta az elkövetők etnikai hátterét.

A Svédországban uralkodó légkörhöz még egy adalék a svéd közszolgálati televízió, az SVT körlevele, amelyet a RightOn.net című portál tett közzé a múlt héten. A dokumentum szerint az adó munkatársainak kerülniük kell a „bevándorló” szó használatát, mi több, „bevándorló negyedekről”, de még „külvárosokról” sem ildomos beszélniük. A „szociálisan/gazdaságilag hátrányos helyzetű terület” már elfogadható, de ajánlott inkább „magas munkanélküliséggel és alacsony választói részvétellel jellemezhető területről” tudósítani.

Az ukáz szerint mindenkit svédnek kell nevezni, aki állampolgársággal bír, még akkor is, ha történetesen az Iszlám Állam kötelékében harcol – ilyen esetekben „erőszakos iszlamista militánsokkal kapcsolatban álló svéd” a korrekt szóhasználat.

Az ajánlott kifejezések között van még a migránsokra az „újonnan érkezett” is. Továbbá minden ember külsejét úgy kell leírni, ahogy ő kívánja. Ha ezt nem lehet kideríteni, elfogadható olyan szavak használata, mint a fehér, a világos bőrű, a pirospozsgás, a kelet-ázsiai külsejű, a sötét bőrű és a fekete, ám utóbbi kettővel óvatosan kell bánni, a színes, afrikai származású és más bőrszínű kifejezéseket pedig mindenképp kerülni kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Koncertek téli szombat délutánokra

A Zuglói Filharmónia négy alkalmas Téli bérlete a nagy klasszikus zeneszerzőkön kívül (Haydn, Mozart, Beethoven, Bach) ritkábban hallott különlegességeket is műsorra tűz.

Budapesten a Bolsoj szólistái

Magyarországra érkeznek Oroszország legnagyobb és a világ legjelentősebb opera- és balettszínházának szólistái. December 12-én, hétfőn adnak koncertet az Erkel Színházban.

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.