Régi rejtélyt fejtettek meg a tudósok

/ 2014.04.27., vasárnap 05:02 /

A parányi sziget úgy emelkedik ki az óceánból, mint magányos kis erődítmény. Lombos fák borítják, koronáik oly’ sűrűn érnek össze, hogy szinte áthatolhatatlannak látszanak. Mintha az egész szigetecskét zöld bársonyba burkolták volna. A tengerparton pálmafák díszlenek, apró kunyhók, kevés helybéli.

 

Hét éve már, hogy először megjelentek itt a franciák. Kutatók voltak: geológusok, geodéták, nyelvészek, vulkanológusok. A nyelvész a helyi nyelvjárást és a helyi szokásokat tanulmányozta, a vulkanológus talajmintákat gyűjtött, a geodéta geodinamikai jelenségekre figyelt. A kis csapat pontos tervekkel érkezett. S kutatásait is pontos tervek és „menetrend" szerint kezdte publikálni.

A Salamon-szigetekhez tartozó Vanikoro nekik köszönhetően lett ismert. S az a tudományos elmélet is, amely nem „csak" a globális felmelegedésnek és a tengervíz szintje emelkedésének tulajdonítja az egyes szigetek lassú elsüllyedését.

Környezetvédő szervezetek gyakran szoktak közzétenni látványos és meghökkentő fotókat a dél-csendes-óceáni térségről, annak érzékeltetésére, hogy milyen katasztrofális hatása is van a globális felmelegedésből eredő tengerszint-emelkedésnek. A francia kutatók azonban arra a megállapításra jutottak, hogy a probléma sokkal, de sokkal összetettebb. A Csendes-óceán déli fertályának szigetvilágát, pontosabban egyes kis szigetecskéit, ugyanis nem „csak" a lassan, de biztosan emelkedő tengervíz szippantja a mélybe, hanem az állandóan mozgó tektonikai lemezek is. (A tektonikai lemez nem más, mint a darabokra töredezett földkéreg, vagy földköpeny.) S ezt éppen a Vanikorón tapasztaltakból szűrték le.

A párizsi CNRS (Nemzeti Tudományos Kutató Központ) kutatócsoportja bő másfél esztendeje dolgozik Vanikoro szigetén. Az Ausztráliától több mint kétezer kilométerre északra fekvő sziget tényleg kicsi: kevesebb, mint kétszáz négyzetkilométeres, kilencszáz lakója elektromos áram, telefon, vagy rendszeres kompközlekedés nélkül él itt. A szigetet, mint egyébként Óceánia megannyi szigetét, vulkáni tevékenység hozta létre, és sorsát a mélyben egymásnak ütköző, összecsattanó tektonikai mozgások határozzák meg, a kontinentális platók „csúszkálásai".

A Valérie Ballu vezette kutatócsoport tavaly már azt tapasztalta, hogy a hét esztendővel ezelőtt a tengerparttól messze, bent felállított megfigyelőoszlopuk már víz alatt van, s a tengervíz kikezdte a fémből készült jelzőt. Vitathatatlan hát, hogy itt a tengerpart „mozgásban van".

Kérdés azonban, hogy a tenger szintje emelkedik-e, vagy a sziget süllyed? „A válaszoknak, amelyeket megpróbálunk megfogalmazni, globális jelentőségük van" - állítja Valérie Ballu. Ő és munkatársai mindenesetre egyelőre amellett teszik le voksukat, hogy nem a globális felmelegedés a döntő, hanem a tektonikai mozgások határozzák meg a térség szigeteinek sorsát. Szerintük a Vanuatuhoz tartozó Tegua szigete is emiatt süllyedt le, s került víz alá oly' mértékben, hogy a sziget egyik települését teljesen át kellett költöztetni.

A francia kutatók szerint, mivel a dél-csendes-óceáni szigetek körül a víz szintje valóban gyorsabban emelkedik, mint bárhol másutt a planétán, a térség alapos és sokrétű tanulmányozása fontos eredményeket hozhat oceanográfusoknak, klímakutatóknak és geológusoknak egyaránt. S ez később nyilvánvalóan segítheti a politikai döntéshozók munkáját is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.