A Trump-kormány embere, aki érti Közép-Európát

Divatos lett azt állítani, hogy stratégiakészítésre csak amatőröknek van szükségük. Azt is mondják, felesleges stratégiát gyártani, hiszen úgysem lehet megvalósítani. A legtöbb, amit tehetünk, hogy alkalmazkodunk az új kihívásokhoz – írja Jacqueline Deal amerikai politológus, majd hozzáteszi, hogy egy új, rendkívül érdekes mű éppen ezt a tévhitet cáfolja meg, amikor a Habsburg Birodalom stratégiáját elemzi.

Wess Mitchell The Grand Strategy of the Habsburg Empire (A Habsburg Birodalom nagy ívű stratégiája) című munkája nemrég jelent meg az Egyesült Államokban. A szerző azt kutatja, hogy mi volt a birodalom sikerének titka évszázadokon át. Hiszen több oldalról érték támadások, de túlélte az Ottomán Birodalom terjeszkedését, a poroszok előretörését vagy Napóleon világhódító ambícióit. Pedig hadserege nem volt erős, pénzügyi helyzete ingatagnak mondható. Ráadásul soknemzetiségű, soknyelvű birodalmat kellett összetartani.

Mitchell úgy véli, a Habsburg Birodalom a fenyegetettség közepette megtanulta, hogy egyszerre csak egyre, a legnagyobb veszély elhárítására kell összpontosítania. Korlátozott eszközeit okosan, takarékosan kell használnia. Hosszú távú geopolitikai játszmát folytatott, egyaránt felügyelet alatt tartotta barátait és ellenségeit, s ezzel jó szándékú hegemóniát sikerült kialakítani az örökké forrongó Közép-Európában.

Wess Mitchell: The Grand Strategy of the Habsburg Empire

A könyv világos üzenettel szól a mához is, arra mutatva példát, hogy miként kell navigálni egy-egy összetett geopolitikai válságban. Óva int a kapkodástól, a meggondolatlan lépésektől. Igaz, egy nagy formátumú stratégia kialakításához nagy formátumú vezetők is kellenének. De az effajta politikus kihalóban van.

Számunkra nemcsak a mű érdekes, hanem a szerző személye is: Wess Mitchell a Trump-kormány európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, az amerikaiak kelet-európai politikájának egyik kidolgozója és végrehajtója. A politikus Európát is a nyugati civilizáció és az orosz, kínai alternatíva versenyének lencséjén keresztül látja. Kritizálja Nyugat-Európát, amiért nem veszi ezt a harcot elég komolyan. Jobban bevonná Kelet-Európát az amerikai külpolitikába, még ha nincs is mindenben egyetértés. Azt is tudja, hogy az örökös bírálattal csak elidegenítik Kelet-Európát.

Ha az amerikai–magyar kapcsolatok kedvező irányba mozdultak el, abban Mitchellnek is szerepe van. A politikus májusban Budapestre látogatott, ahol találkozott Szijjártó Péter külügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel. Mitchellt Washingtonban is kapcsolat fűzi Magyarországhoz. Hiszen volt amerikai nagykövetünk, Szemerkényi Réka lett annak a Center for European Policy Analysis agytrösztnek az igazgatóhelyettese, amelyet külügyi kinevezéséig Mitchell vezetett.

Annyi arrogáns kioktatás után végre olyan amerikai politikus felelős a kelet-közép-európai politikáért, aki ismeri, érti történelmünket, hagyományainkat, szokásainkat, és ennek megfelelően közelít jelenlegi problémáinkhoz is.