valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

A zoknit olajért program

/ 2010.10.06., szerda 19:38 /

A hivatalos kommentárok szerint Kína és Oroszország kapcsolata utoljára Mao és Sztálin idején volt olyan jó, mint mostanában.

Ez ugye Vlagyivosztoktól keletre és Kalinyingrádtól nyugatra nem hangzik túl jól. De hát éppen ez az, ami miatt Pekingben és Moszkvában oly szívesen beszélnek kínai-orosz stratégiai partnerségről, virágzó kapcsolatokról, megbonthatatlan barátságról - a Nyugat számára meglehetősen ijesztő dolgokról.

Legutóbb Dmitrij Medvegyev elnök múlt heti pekingi látogatása miatt kerültek reflektorfénybe a kínai-orosz kapcsolatok. A két ország közötti 2001-es barátsági szerződés óta évente legalább fél tucatszor tartanak legfelsőbb szintű találkozókat, de ez a hivatalos út más volt, mint a többi: itt történt is valami. Nevezetesen felavatták az első kőolajvezetéket, amelyen elkezdhet az orosz olaj Kínába áramolni. A Szkovorogyino-Tacsing vezeték jelentősége, hogy csökkenti az exportáló Oroszország és az importáló Kína kiszolgáltatottságát eddigi piacainak.

Peking és Moszkva szívélyes viszonya nem csak e csőben nyilvánul meg. A két ország kereskedelmi forgalma 2000 óta hétszeresére nőtt, a két kormány gyakran közösen lép fel a nemzetközi kérdésekben, és mindketten elítélik az Egyesült Államok szerintük túl nagy globális befolyását. Megijedni azonban nem kell: nem a kínai-orosz összefogás lesz az, amitől a Nyugat lehúzhatja a redőnyt. A két szomszédos nagyhatalom viszonyában ugyanis számos feszültségforrás van.

A kínaiak és az oroszok már az aranykorban sem bíztak igazán egymásban. Sztálin például Maót retekhez hasonlította - kívül vörös, belül fehér -, Mao büszkeségét pedig mélyen sértette, hogy Moszkva nagyjából úgy kezelte őt, mint egy kis közép-európai bábállam pártfőtitkárát. Ennek ellenére a kapitalisták elleni harc összekovácsolta a feleket, de csak rövid időre: a gyors összeveszés után a '60-as évek végén már háborúztak is egymással. Az igazán mély elvtársi viszony egészen a Szovjetunió összeomlásáig nem is állt helyre. (Utóbbi fejleményből egyébként a kínaiak azt tanulták meg, hogy miként nem szabad egy reformfolyamatot levezényelni.) A hidegháború végével aztán az Egyesült Államok egyeduralmának réme arra ösztönözte a feleket, hogy egymást stratégiai partnernek nyilvánítsák, s kapcsolataik szorosabbra fűzésével ijesztgessék Washingtont. Valódi Peking-Moszkva-tengely azonban máig nem alakult ki.

A gondok fő forrása az erőviszonyok gyökeres átalakulásában keresendő. Míg a '90-es évek elején Oroszország gazdasági teljesítménye négyszerese volt Kínáénak, addig mára ez az arány megfordult - ezt pedig az oroszoknak nem könnyű megemészteni. Ahogy azt se, hogy a '90-es években Moszkva kénytelen volt tornacipőkért eladni évtizedek alatt kínkeservesen felhalmozott haditechnikai know-how-ját Kínának. Ugyancsak nem a hosszú távú bizalmat erősíti az a tény, hogy míg az Oroszország területének 40 százalékát kitevő Távol-Keleten 6,5 millió ember él, addig az ezzel szomszédos kínai tartományokban 130 millió, s a kínai kereskedők - egy orosz határőr parancsnok szavaival élve - "bőröndös inváziója" már régóta látványosan zajlik.

Oroszország hatalmas gáz- és olajkészletekkel rendelkezik, Kína viszont egyre inkább energiaimportra szorul - akár jól ki is egészíthetnék egymást. Moszkvát azonban zavarja, hogy Peking szinte csak energiahordozókat és nyersanyagokat hajlandó vásárolni tőle, magasabb hozzáadott értékű termékeket nem. A kínaiakat pedig az irritálja, hogy az oroszok nem engedik részt venni őket a lelőhelyek kiaknázásában. Oroszország nem szívesen táplálja riválisa gazdasági növekedését: az említett olajvezeték megépítését egy évtizedig halasztgatta, miközben annyiszor szegte meg a kínaiaknak tett ígéreteit, ahányszor nem szégyellte - márpedig Vlagyimir Putyin és Medvegyev nem tartozik a szégyellős emberek közé. Ha a válság miatt nem zuhan hatalmasat az orosz gazdaság, akkor Medvegyev a múlt héten legfeljebb egy újabb szándéknyilatkozatot avathatott volna fel.

Az orosz kapcsolat - a nagy növekedés ellenére - Kína kereskedelmének két százalékát sem teszi ki. Oroszország számára Kína fontosabb ugyan ennél, de nem sokkal. Az orosz-kínai testvériség elsősorban a Nyugatnak szól, a két "barát" a remek viszonyra való utalgatással globális alkupozíciót kívánja javítani. Gazdasági irányultsága miatt azonban mindkét félnek sokkal fontosabb a Nyugat, mint a másik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.