Aggódik a magyar elvándorlás miatt? Akkor ezt nézze!

/ 2018.01.08., hétfő 10:15 /
Aggódik a magyar elvándorlás miatt? Akkor ezt nézze!

A munkaerő szabad áramlása kétségtelenül az EU egyik nagy vívmánya, de az egykori keleti blokk 2004-ben csatlakozott országai nem mindig örülnek annyira felhőtlenül, főleg, ha ránéznek a demográfiai mutatóikra.

Magyarországon ugyan pontos kimutatás soha nem készült az általunk kibocsátott gazdasági bevándorlók számáról, de az elmúlt bő évtizedben mért csaknem 300 ezres mínusz talán nem kizárólag a természetes fogyás következménye – lásd az ijesztő statisztikát, mely szerint csaknem minden 6. magyar újszülött nem itthon jön világra.

A régiónak azonban vannak olyan országai, ahol nyugodtan megirigyelhetnék a magyar számokat. Legutóbb a Politico riportjából derült ki, hogy a balti államokban még ijesztőbb az elvándorlás mértéke. A csúcstartó Lettország, amely a 2000-ben mért 2,38 milliós népességszámát mostanra 1,95 millióra küzdötte le, ami 18,2 százalékos csökkenést jelent. Máshogy fogalmazva: másfél évtized alatt eltűnt az ország lakosságának majdnem egyötöde. Nem sokkal marad el a lettektől a szomszédos Litvánia (-17,5%), illetve – az EU-n kívüli – Grúzia (-17,2%).

A függetlenségének 100. évfordulóját éppen idén ünneplő Lettországban külön nagykövet felel a – főként egyesült királyságbeli, írországi és németországi – diaszpórával való kapcsolattartásért, és munkájának lassan az eredménye is látszik: az eddigi, 30 százalék körüli „visszatérési arány” 2016-ban már 40 százalékos volt.

A helyzet ezzel együtt még mindig kétségbeejtő, különösen az ország keleti – Oroszországgal határos vidékein –, ahol nemcsak az okoz gondot, hogy az emberek a 670 eurós átlagbér fele körül keresnek, de a nagy szomszéddal folytatott verbális háború a befektetőket is taszítja. Ők aztán inkább a főváros, Riga köré összpontosulnak, amelynek 640 ezres lakossága lassanként növekszik, de mivel ez az országon belüli elvándorlást generálja, a problémát nem oldja meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.