Agybaj a Londoni Egyetemen: nem olvasunk több „fehér” filozófust!

/ 2017.01.10., kedd 19:20 /

A Londoni Egyetem diákjai bőrszín alapján szelektálnák, hogy milyen filozófusokat hajlandók elolvasni. Fehér bőrűeket például nem.

A nyugati egyetemeken néhány éve olyan heves kultúrharc zajlik, hogy szinte minden nap érkezik valami döbbenetes hír a campusokról. És ez – bár látszólag belterjes ügyekről van szó – olyan „tektonikus” mozgást mutat meg a brit és az amerikai társadalomban, aminek az igazi jelentőségét talán csak évtizedek múlva fogjuk látni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a multikulturális millenniumi nemzedék nem fogadja el többé a sajátjának a nyugati civilizáció évszázadok alatt kikristályosodott kánonjait.

Itt van egy jellemző hír a Londoni Egyetem rangos Keleti és Afrikai Stúdiumok Iskolája (SOAS) nevű intézményéből, ahol hagyományosan a jövő meghatározó külpolitikai szakértőit képzik. A diákszövetség azzal az elvárással fordult az egyetemvezetés felé, hogy „dekolonizálják” a tananyagot, és fehér filozófusokat csak akkor oktassanak, „ha elengedhetetlenül szükséges”, a kötelező szerzők többsége legyen ázsiai vagy afrikai.

Forrás: Wiki Commons

Ha mégis muszáj lenne fehéreket olvasni, akkor elvárják, hogy a műveiket „kritikus nézőpontból” prezentálják, például „az ún. Felvilágosodás filozófusait a gyarmatosítás kontextusában”.

Ha a diákszövetségi zsargont magyarra fordítjuk, ez így szól: „fehéreket nem olvasunk, vagy legfeljebb azért, hogy kimutassuk, gonosz elnyomók voltak.”

A diákszövetség vezetője történetesen pakisztáni származású, amit csak azért érdemes megjegyezni, mert látszik az ilyen konfliktusokból, hogy nyugaton a volt gyarmatokról érkező nagyszámú bevándorlónak és leszármazottaiknak köszönhetően továbböröklődtek a poszt-gyarmati konfliktusok. Az angol egyetemeken hasonló csatákat vívnak, mintha ma is britek üldögélnének Karachiban – csak a tét már nem Pakisztán, hanem Nagy-Britannia identitása.

Az egyetem vezetése egyelőre karakánul szembeszállt a követeléssel. A legcsattanósabb választ a konzervatív filozófus, Sir Roger Scruton adta:

„Ez tudatlanságról árulkodik, és akik ilyesmit követelnek, elszántan meg is akarják őrizni a tudatlanságukat. Nem lehet az intellektuális teljesítményeket minősíteni alapos tanulmányozás nélkül, és ezek a diákok egyértelműen nem tudják, mit neveznek fehér filozófiának.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Végre itt az első hazai családbarát genderbiblia!

Kovács Ákos, Puzsér Róbert, Ókovács Szilveszter, Skrabski Fruzsina, Süveges Gergő és mások ajánlásával. Ezer hála, hogy olyan ügyhöz adták a nevüket, amiből még bajuk is lehet.

Bor világnapja: online borpiactér indult

Nemrég indult el a Wineliner.com online borpiactere, amely versenytársaihoz képest új alapokra helyezi az online borpiacot: családi és réteg pincészetek boraihoz enged országos hozzáférést, eddig nem ismert borászatokat tesz elérhetővé bárki számára.

Meddig számíthat az Orbán-kormány Angela Merkelékre?

Nem a valószínűtlen szankciók miatt érdekes, hogy az Európai Parlament elmarasztalta a magyar kormányt, hanem mert a határozatot a sokáig bajtárs lengyelek is megszavazták. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A cél: legyen egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk!

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista „internetkalóz”? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről és veszélyeztetett állásokról is kérdezzük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.