Agybaj a Londoni Egyetemen: nem olvasunk több „fehér” filozófust!

/ 2017.01.10., kedd 19:20 /

A Londoni Egyetem diákjai bőrszín alapján szelektálnák, hogy milyen filozófusokat hajlandók elolvasni. Fehér bőrűeket például nem.

A nyugati egyetemeken néhány éve olyan heves kultúrharc zajlik, hogy szinte minden nap érkezik valami döbbenetes hír a campusokról. És ez – bár látszólag belterjes ügyekről van szó – olyan „tektonikus” mozgást mutat meg a brit és az amerikai társadalomban, aminek az igazi jelentőségét talán csak évtizedek múlva fogjuk látni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a multikulturális millenniumi nemzedék nem fogadja el többé a sajátjának a nyugati civilizáció évszázadok alatt kikristályosodott kánonjait.

Itt van egy jellemző hír a Londoni Egyetem rangos Keleti és Afrikai Stúdiumok Iskolája (SOAS) nevű intézményéből, ahol hagyományosan a jövő meghatározó külpolitikai szakértőit képzik. A diákszövetség azzal az elvárással fordult az egyetemvezetés felé, hogy „dekolonizálják” a tananyagot, és fehér filozófusokat csak akkor oktassanak, „ha elengedhetetlenül szükséges”, a kötelező szerzők többsége legyen ázsiai vagy afrikai.

Forrás: Wiki Commons

Ha mégis muszáj lenne fehéreket olvasni, akkor elvárják, hogy a műveiket „kritikus nézőpontból” prezentálják, például „az ún. Felvilágosodás filozófusait a gyarmatosítás kontextusában”.

Ha a diákszövetségi zsargont magyarra fordítjuk, ez így szól: „fehéreket nem olvasunk, vagy legfeljebb azért, hogy kimutassuk, gonosz elnyomók voltak.”

A diákszövetség vezetője történetesen pakisztáni származású, amit csak azért érdemes megjegyezni, mert látszik az ilyen konfliktusokból, hogy nyugaton a volt gyarmatokról érkező nagyszámú bevándorlónak és leszármazottaiknak köszönhetően továbböröklődtek a poszt-gyarmati konfliktusok. Az angol egyetemeken hasonló csatákat vívnak, mintha ma is britek üldögélnének Karachiban – csak a tét már nem Pakisztán, hanem Nagy-Britannia identitása.

Az egyetem vezetése egyelőre karakánul szembeszállt a követeléssel. A legcsattanósabb választ a konzervatív filozófus, Sir Roger Scruton adta:

„Ez tudatlanságról árulkodik, és akik ilyesmit követelnek, elszántan meg is akarják őrizni a tudatlanságukat. Nem lehet az intellektuális teljesítményeket minősíteni alapos tanulmányozás nélkül, és ezek a diákok egyértelműen nem tudják, mit neveznek fehér filozófiának.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.