„Ahol a Nyugat eddig beavatkozott, csak nagyobb bajt csinált”

/ 2015.04.02., csütörtök 14:30 / Hírforrás: MTI
„Ahol a Nyugat eddig beavatkozott, csak nagyobb bajt csinált”

Április közepén dőlhet el, részt vesz-e Magyarország az Egyesült Államok kérésére az Iszlám Állam elleni harcban. Ahol a nyugatiak eddig beavatkoztak a Közel-Keleten, csak még nagyobb bajt csináltak. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Egyértelmű szövetségesi igényét” jelentette be az Egyesült Államok, hogy Magyarország vegyen részt az Iszlám Állam (IÁ) elleni háborúban. Ha április közepén a képviselők kétharmada megszavazza, 150 magyar baka őrizhet egy kiképzőtábort 2017 végéig a kurd autonóm régió fővárosában, Erbilben.

Az amerikaiak lehetőséget adtak az Orbán-kormánynak, hogy a tavaly őszi éles összecsattanás után egyértelműen bizonyítsa elkötelezettségét a nyugati szövetségi rendszer iránt. Orbán Viktor azt remélheti a szerepvállalástól, hogy helyreállítja a bizalmat a magyar kormány iránt nyugaton, és ezáltal növeli az ország külpolitikai mozgásterét.

De van-e egyáltalán értelme az IÁ elleni harcnak? Morális érvek kétségtelenül felhozhatók mellette: a dzsihádizmus a legveszélyesebb totalitárius, népirtó, modernitásellenes ideológia, ami a fasizmus és a kommunizmus bukása óta felütötte a fejét. Az előző nyugati intervenciók kudarca – és nem várt következményei – azonban óvatosságra intenek.

Az Iszlám Állam rettenetes ámokfutásának különösen sötét fejezete a közel-keleti keresztények elleni hadjárat. Észak-Irakban június óta több ezer keresztényt mészároltak le, a többieket pedig menekülésre kényszerítették. Moszul, Karakos és Tikrit kivéreztetésével a legősibb keresztény településeket számolták fel, ahol a világon utolsóként még Jézus nyelvét beszélték. A hajdan másfél milliós iraki kereszténység mára néhány százezresre olvadt; akit nem gyilkoltak meg, az elmenekült.

 

Összeállításunk az Iszlám Állam elleni háború esélyeiről és a közel-keleti keresztények helyzetéről az április 2-i Heti Válaszban olvasható. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.