Akiknek (és ahogy) sikerült megfúrni az Ubert

/ 2016.01.18., hétfő 19:32 /
Akiknek (és ahogy) sikerült megfúrni az Ubert

Párizs, Brüsszel, Róma, Sao Paulo, Toronto – néhány város, ahol tavaly kisebb-nagyobb balhé volt a taxisok és az Uber között. A világ egyre több országában jelen levő szolgáltatás mindenhol nagyjából ugyanazokat a reflexeket váltja ki. A francia demonstrálók mentek a legmesszebb: ott a taxisok volt, hogy téglákkal dobálták és felgyújtották az uberes (vagy annak vélt) autókat. De a francia állam sem bánt sokkal szebben a cég képviselőivel.

Legfeljebb nekünk új az Uber–taxis kötélhúzás; 2015-ben tüntetések söpörtek végig a világ nagyvárosain, és a taxisok mindenhol a géprombolók vehemenciájával vezették bele magukat a demonstrációkba. (Vagyis ennyiben biztos téves például az Index címadása [Korábban is sírtak, most is sírnak], mert itt nem speciálisan a magyar taxisok elégedetlenségéről van szó.)

Kétségtelen, hogy a franciák mentek a legmesszebb. Az Uber 2011 óta bontogatja szárnyait a piacukon, itt növekedett a legdinamikusabban egész Európában. Az állam (és a taxisok) két évvel ezelőtt kezdték összevonni a szemöldöküket az adófizetésben csak módjával részt vevő cég terjeszkedése láttán. Az Uber 2014 februárjában indította el ugyanis az UberPOP nevű szolgáltatást Franciaországban, mely a legegyszerűbb, speciális képzettséget, külön engedélyt nem igénylő „autómegosztó” rendszer, amihez elvben bárki csatlakozhat, akinek van kocsija és jogosítványa. Az UberPOP-ban a hatóságok a cég végső elszemtelenedését látták; több eljárás is indult a szolgáltatás ellehetetlenítésére, végül 2015. január elsejére elérték annak teljes betiltását.

Ez még nem minden: tavaly márciusban razziát is tartottak az Uber párizsi irodájában, telefonokat, számítógépeket foglaltak le, több vezetőt bilincsben vittek el.

A taxisok frontja az utcán bontakozott ki: 2014-ben és 2015-ben is több tömegtüntetést tartottak, a demonstrációk pedig nem egyszer utcai erőszakba torkolltak.

A tiltakozók tavaly nyáron szétvertek és felgyújtottak több kocsit is (nyitóképünkön az egyik áldozat), aminél felvetődött a gyanú, hogy részt vesz az UberPOP szolgáltatásban. (A dolog akkor már kb. fél éve tilos volt ugyan, az Uber még sem függesztette fel, jogi elégtelenségekre hivatkozva.)

Egyelőre úgy tűnik, Párizsban a taxis lobbi és az adózási és egyéb szabályokhoz ragaszkodó állam győzött a sharing economy felett.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.