Akiknek (és ahogy) sikerült megfúrni az Ubert

/ 2016.01.18., hétfő 19:32 /
Akiknek (és ahogy) sikerült megfúrni az Ubert

Párizs, Brüsszel, Róma, Sao Paulo, Toronto – néhány város, ahol tavaly kisebb-nagyobb balhé volt a taxisok és az Uber között. A világ egyre több országában jelen levő szolgáltatás mindenhol nagyjából ugyanazokat a reflexeket váltja ki. A francia demonstrálók mentek a legmesszebb: ott a taxisok volt, hogy téglákkal dobálták és felgyújtották az uberes (vagy annak vélt) autókat. De a francia állam sem bánt sokkal szebben a cég képviselőivel.

Legfeljebb nekünk új az Uber–taxis kötélhúzás; 2015-ben tüntetések söpörtek végig a világ nagyvárosain, és a taxisok mindenhol a géprombolók vehemenciájával vezették bele magukat a demonstrációkba. (Vagyis ennyiben biztos téves például az Index címadása [Korábban is sírtak, most is sírnak], mert itt nem speciálisan a magyar taxisok elégedetlenségéről van szó.)

Kétségtelen, hogy a franciák mentek a legmesszebb. Az Uber 2011 óta bontogatja szárnyait a piacukon, itt növekedett a legdinamikusabban egész Európában. Az állam (és a taxisok) két évvel ezelőtt kezdték összevonni a szemöldöküket az adófizetésben csak módjával részt vevő cég terjeszkedése láttán. Az Uber 2014 februárjában indította el ugyanis az UberPOP nevű szolgáltatást Franciaországban, mely a legegyszerűbb, speciális képzettséget, külön engedélyt nem igénylő „autómegosztó” rendszer, amihez elvben bárki csatlakozhat, akinek van kocsija és jogosítványa. Az UberPOP-ban a hatóságok a cég végső elszemtelenedését látták; több eljárás is indult a szolgáltatás ellehetetlenítésére, végül 2015. január elsejére elérték annak teljes betiltását.

Ez még nem minden: tavaly márciusban razziát is tartottak az Uber párizsi irodájában, telefonokat, számítógépeket foglaltak le, több vezetőt bilincsben vittek el.

A taxisok frontja az utcán bontakozott ki: 2014-ben és 2015-ben is több tömegtüntetést tartottak, a demonstrációk pedig nem egyszer utcai erőszakba torkolltak.

A tiltakozók tavaly nyáron szétvertek és felgyújtottak több kocsit is (nyitóképünkön az egyik áldozat), aminél felvetődött a gyanú, hogy részt vesz az UberPOP szolgáltatásban. (A dolog akkor már kb. fél éve tilos volt ugyan, az Uber még sem függesztette fel, jogi elégtelenségekre hivatkozva.)

Egyelőre úgy tűnik, Párizsban a taxis lobbi és az adózási és egyéb szabályokhoz ragaszkodó állam győzött a sharing economy felett.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.