new.valasz.hu/vilag/fotok-igy-fogadtak-az-ujabb-eszak-koreai-rakatakilovest-125531

http://new.valasz.hu/vilag/fotok-igy-fogadtak-az-ujabb-eszak-koreai-rakatakilovest-125531

Akiknek sikerült

/ 2010.09.08., szerda 18:08 /

Tajvan szigete gazdasági teljesítményével, lakóinak életszínvonalával, tudományos eredményeivel ma a legfejlettebb országok közé tartozik, chipgyártásban és egyéb high-tech iparágakban világelső.

Pedig a külső körülmények egyáltalán nem arra predesztinálták Kína "szakadár tartományát", hogy valaha is fontos gazdasági központ legyen. A nemzetközileg elszigetelt, nagyhatalmi alkuktól függő, külföldi befektetőknek és megrendelőknek kiszolgáltatott apró szigetnek azonban sikerült kitörnie, és mintegy a saját hajánál fogva kihúzni magát a bajból. E sikertörténet példát és biztatást nyújthat Magyarország számára is, amely - minden problémája ellenére - koránt sincs olyan súlyos helyzetben, mint Tajvan volt néhány évtizede.

1949-ben, amikor a polgárháborúban vesztes köztársasági hadsereg maradványaival Csang Kaj-sek Tajvanra menekült, a sziget romokban hevert. Az amerikai segélyek ellenére az egy főre jutó nemzeti össztermék még az 1960-as évek elején is valahol Kongóéval állt egy szinten. Az ekkoriban meghirdetett exportorientált gazdaságpolitika gyors növekedéshez vezetett, de az 1970-es évek elején a magát Kínai Köztársaságnak nevező államalakulat újra súlyos válságba jutott.

Csang Kaj-sek kormányát kizárták az ENSZből, s ha ez nem lett volna elég, jött a "Nixonsokk": az Egyesült Államok elnöke váratlanul Pekingbe látogatott, s ezzel legfőbb szövetségese eltávolodott Tajvantól. Addigi partnerei sorra szakították meg diplomáciai kapcsolataikat Tajpejjel, s néhány éven belül a sziget csaknem teljesen magára maradt. A politikai elszigetelődést tetézte az olajárrobbanás, ami az energiaforrásait teljes egészében importáló Tajvant rendkívül súlyosan érintette. A társadalmat éles ellentétek osztották meg, az addig vaskézzel kormányzó Csang pedig az évtized közepén meghalt. Ekkoriban sokan egy lyukas garast sem tettek volna arra, hogy Tajvan túléli a következő éveket, arra pedig pláne nem, hogy egy-két évtizeden belül gazdasági nagyhatalom lesz, olyan, amely bizonyos iparágakban diktálni képes.

Mi lehet a "tajvani csoda" titka? Hogy érheti el egy kicsi, elszigetelt, sebezhető ország a legfejlettebb országok szintjét? A válasz természetesen összetett, de néhány tényezőt érdemes kiemelni.

A siker egyik kulcsa a tajvani kormány gazdaságpolitikája volt. A vezetés elkerülte a gazdaság túlszabályozását, ugyanakkor a piacot sem engedte teljesen szabadjára. A fő célokat a kormányzati szakértők tűzték ki, s a gazdasági szereplők - akik jó okkal bíztak a vezetők hozzáértésében - ezekhez igyekeztek igazodni. A célokat és eszközöket szükség szerint rugalmasan módosították: amíg a gazdaságnak védelemre volt szüksége, nem riadtak vissza a protekcionista intézkedésektől, de amikor a helyzet megérett rá, a piacot megnyitották a külvilág előtt. Az olajárrobbanás idején a fájdalmas, de hosszú távon előnyös megoldás mellett döntöttek. Ahelyett, hogy - mint oly sok ország - adósságokba verték volna magukat, a válságot mintegy "rászabadították" a gazdaságra, jelentős inflációt okozva. A tajvani vállalkozók gyorsan alkalmazkodtak az új viszonyokhoz, s lépéselőnybe kerültek az állami védelem miatt elkényelmesedett riválisaikhoz képest.

A hosszú távra tervező, de pragmatikus kormány mellett Tajvan felemelkedésének másik titka az emberi tényezőben keresendő. Minden hetedik tajvaninak saját - működő - vállalkozása van, az ország valutatartaléka pedig a világon a negyedik legnagyobb.

Még egy dolgot érdemes kiemelni. Az olajválságból és az elszigetelődésből a kormány a helyes tanulságot vonta le: nevezetesen azt, hogy saját kutatási tevékenység nélkül az ország kiszolgáltatott marad. Ezért óriási összegeket fektettek az oktatásba, illetve tudományos parkok, kutatóintézetek, fejlesztési központok kialakításába. Ezzel Tajvan gyorsan kitört a játék- és cipőgyártó bérmunkások sorából, s csúcstechnológiai nagyhatalom lett. A tajvaniak példája is annak az állításnak az igazságát mutatja, mely szerint még soha egyetlen ország sem bánta meg, ha erőforrásait az oktatásba és a tudományba fektette.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.