Alig nyerték meg a választást, már buknak

/ 2010.05.26., szerda 20:17 /
Alig nyerték meg a választást, már buknak

A tavaly őszi német választások fő nyertese a német liberális párt volt, amely valóban történelmi sikert ért el: jóval tíz százalék feletti eredményével 1994 után ismét egy kormánykoalíció része lettek.

A párt azért tudott sikeres lenni, mert Guido Westerwelle pártelnök az elmúlt években olyannyira jobboldalra tolta a liberálisokat, hogy sok CDU-szavazó - kiknek Merkel kissé túl baloldali volt - szintén a „sárgákat" ikszelte.

Olyannyira, hogy még a radikális jobboldal hívei is többségükben a liberálisokat választották: elvégre Westerwelle mindig hangsúlyozta a német nemzeti büszkeség fontosságát. Egyedül a német liberálisok (FDP) plakátjain és reklámfilmjeiben voltak nagy, lobogó német zászlók láthatók.

Persze a német társadalom van azért annyira pragmatikus, hogy zászlóknak már ne dőljön be. A főérv az FDP mellett tehát a radikális adócsökkentés ígérete volt. Westerwelle pártja évek óta olyan gazdasági, pénzügyi intézkedéseket szorgalmazott, amely a középosztálynak kedvez - és persze a szegényeket sújtja.

A szeptemberi választásokon tehát Westerwelle az adócsökkentés ígéretével diadalmaskodott, és ennek ígéretével lépett koalícióra Angela Merkel kereszténydemokratáival is. Csak hát közben Németországban is gazdasági válság van, sőt: a németekre terhelődik más európai országok csődjeinek megoldása is. Ilyen helyzetben gazdasági dilettantizmus és politikai felelőtlenség lenne adót csökkenteni.

Az FDP-t azonban a napi politikai érdek mozgatja: igen gyengén muzsikáló miniszterei tudják, csak akkor maradhatnak porondon, ha a realitásokkal szemben is ragaszkodnak az adócsökkentéshez. Merkel persze felülemelkedik rajtuk, s hagyja, hogy a két kis koalíciós párt, a liberálisok és a bajor keresztény-szociálisok egymást blamálják vitáikkal. A két kispárt veszekszik, Merkel meg - figyelembe sem véve őket - dönt. Így szépen lekerült az adócsökkentés témája a kormánypolitika napirendjéről.

Guido Westerwelle szomorkodik

Az FDP ráadásul a párt a pénzügyminiszteri posztot sem kapta meg. Rainer Brüderle, az FDP jelölte gazdasági miniszter bornírtságával csak kínos perceket okoz a pártnak. Guido Westerwelle pártelnöknek pedig láthatóan nem áll jól a külügyminiszterség: és nem csak azért, mert angol nyelvtudása felettébb gyér. Westerwelle ismeretlenül mozog a nemzetközi porondon: nem véletlen, hogy az európai szintűvé terebélyesedett görög válság megoldásánál nem is látni a liberális pártelnököt.

A lakosság tehát igen hamar kiábrándult az FDP-ből. A májusi észak-rajna-vesztfáliai választásokon a párt csúfosan megbukott, és minden közvélemény-kutatás szerint a még fél évvel tíz százalék feletti párt a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbe környékén táncol.

Wolfgang Gerhardt, a párt egykori elnöke a hétvégén kemény szavakkal bírálta Westerwelle jobboldali populista irányát. Gerhardt a párt azon régi generációját képviseli, amely egyrészről még inkább balliberálisnak álmodta a pártot, másrészről épp megfontolt szakértelméről volt híres. Gerhardt szerint Westerwelle felelőtlenül követeli még mindig az adócsökkentést, s ezzel rontja az FDP hírnevét. A pártra ugyanis mindig - akár a korszellemmel is dacoló - gazdasági realitásérzék volt a jellemző.

Sokak szerint a pártnak meg kell erősítenie emberi jogi arculatát: például az állandó terrorveszélytől rettegő vagy a muzulmánok jogait megnyirbálni akaró CDU jobbszárnnyal szemben. Westerwelle viszont maga is ilyen kérdésekben inkább konzervatív álláspontot foglal el. Régen a liberálisok a bevándorlás támogatói vagy az állam és az egyház szétválasztásának hívei voltak - a CDU mellett viszont alig esik erről szó.

A párton belül egy júniusi értekezlettől remélnek sokan változást. „Egyelőre senki sem meri az első követ dobni", mondta a berlini Tagesspiegelnek egy liberális politikus. Westerwelle így a párton belül még biztonságban van.

A választók kőzáporától pedig még három és fél év választja el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.