Alighanem az alföldi „szaró Lenin” ihlette a kolosszális Mao-szobrot

/ 2016.01.07., csütörtök 09:27 /

Csak pislog a világ a kínai Henan tartományban felhúzott 37 méter magas Mao-szobor fotói láttán. A mű egyszerre bizonyítja a személyi kultusz elpusztíthatatlanságát és e találékony nép sokoldalúságát. Hiszen az ügyes kínaiak nem csak a XXI. század mikrocsipjeit és mindent tudó okostelefonjait képesek megépíteni, hanem kolosszális szobrokat is, amik előtt még III. Amenhotep is csak zokogna a gyönyörűségtől.

Fotó: AFP/Europress

Mert a maga 121 láb magasságával az új szobor egyáltalán nem számít rendkívülinek Kínában. A világ öt legmagasabb szobrából három a távol-keleti óriás területén található, köztük az első helyezett is, amúgy szintén Henan tartományban: egy álló Mahávairócsana Buddha-ábárzolás, mely 128 méter magas. Vagyis ha életre kelne, simán a hóna alá kaphatná a kínai forradalmár új mementóját.

A fentiekkel együtt tény, hogy ez lesz a legmagasabb Mao-szobor Kínában, meghaladva a Csangsa tartományban látható fiatal, lobogó hajú kőfejet (32 méter). A Kínai Kommunista Párt első elnökének így is van mit ledolgozni Buddhához és Kannonhoz képest.

Van más észrevételem is. Az új Mao-szobor különösségét a hagyományos ülőpozíció adja. Tudomásom szerint nincs hasonló a legmagasabb szobrok között; az alakok szinte kivétel nélkül állnak, esetleg törökülésben ülnek, bár utóbbi pozíciónak szakrális jelentéstartalma is van.

Ez a pórias üldögélő alak egészen más asszociációkat indít be. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy a derék kommunista éppen trónol. Székel. Defekál. Ennek az ábrázolásnak pedig egyetlen fontos előképe van: a mi hódmezővásárhelyi szaró Leninünk. Félreértés ne essék, nem olvasóinkat akarjuk botránkoztatni, a szaró Lenint tényleg ezen a néven ismeri a köznyelv és a művészettörténet. A magyarországi Vlagyimir Iljics Uljanov-szobrok sorában rendhagyó műnek számított az 1970-ben felállított hódmezővásárhelyi mű.

Lenin, platón és a helyén

Lenin, platón és a helyén

Ahogy ez a cikk írja, alkotója, Szabó Iván szakított a kialakult sémákkal, a proletariátus vezérét nem a megszokott szónokló-agitáló pózban, hanem ülő helyzetben ábrázolta. „A művész az egyiptomi fáraószobrok ünnepélyes, időtlenséget sugárzó ülő pózát kölcsönözte Lenin-monumentumának. A testtartás megformálása azonban nem szerencsés” – írta a műről 1986-ban Wehner Tibor. A vásárhelyiek műértelmezése nem volt ennyire szofisztikált: a szobrot szaró Leninként tartották számon, és valóban, a kompozíció inkább idézte egy klotyón ülő, dolgát végző ember képét, mint egy népvezér tekintélyt sugárzó alakját. Szabó Iván Leninjének pontos mása napjainkban a hódmezővásárhelyi Emlékponton üldögél.

Minden műértőnek világos kell, hogy legyen: a 37 méteres Mao alkotóit csakis a hódmezővásárhelyi szaró Lenin szelleme ihlethette meg. Van még remény, elvtársak!

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!