Állami ámokfutás

/ 2010.12.07., kedd 17:20 /
Állami ámokfutás

Az észak-koreai "trón" várományosa, a legfiatalabb Kim személyesen rendelhette el Dél-Korea ellen a múlt keddi tüzérségi támadást, ezzel is bizonyítandó hatalomra való rátermettségét. A testi és szellemi nyomor országában járva mintha ötven évet mentünk volna vissza az időben.

A dél-koreai hatóságok - az északiak múlt heti támadása után - ideiglenesen felfüggesztették az engedélyek kiadását azoknak, akik a két Koreát elválasztó zárt, demilitarizált övezet határán lévő emlékhelyhez kívánnak zarándokolni.

Ezen a helyen imádkoznak azok a dél-koreaiak, akiknek rokonai a másik oldalon rekedtek, és akikkel évtizedek óta nem találkozhattak.

A mostani észak-koreai támadás során közel száz lövedék csapódott be a két ország közti vitatott tengeri határ mentén fekvő Jonpjong-szigeten. Több tucat lakóépület lángra kapott, két dél-koreai katona és két civil meghalt, 18-an megsebesültek. Dél-Korea viszonozta a tüzet, és Szöul a békeidőben legmagasabb fokú készültségbe helyezte fegyveres erőit. A védelmi minisztérium illetékese azt mondta: az északi támadás körülbelül egy órán át tartott, majd hirtelen megszakadt. Az akció azért is keltett meglepetést, mert Phenjan az eddigi gyakorlattól eltérően nemcsak katonákra és hadiobjektumokra lőtt, hanem civilekre is.

Sorban állás ünneplőben

Mivel az incidens után még inkább megromlott a két ország amúgy is haragos viszonya, aligha kerülhet mostanság sor olyan phenjani engedményekre, mint 2000-ben, az akkori enyhültebb légkörben. Ekkor az északiak néhány tucat gondosan kiválasztott polgárnak engedélyezték, hogy rokonlátogatásra "átruccanjanak" délre. Panmindzsonban, a két államot elválasztó övezet közepén lévő "határátkelőhelyen" sorban álltak a sötétkék öltönyös férfiak és ugyanilyen színű kosztümbe öltözött nők. A fogyasztói társadalomba való belekóstolásnak azonban nagy ára volt. Az északon maradt családtagokat szigorú ellenőrzés alá vonták, így aki délre mehetett, tudatában lehetett: ha nem tér vissza, szeretteit minimum bányamunkára hurcolják.

Mostanság azonban Panmindzsonban, ahol a két Koreát elválasztó 38. szélességi fokon keresztbe barakkokat építettek - melyeknek egyik bejárata északra, a másik délre nyílik, s az épületeken belül középen húzódik a határvonal - nincs forgalom. És rövid időn belül nem is lesz: Észak-Korea ugyanis egy ideje a legbarátságtalanabb arcát mutatja a külvilágnak. Márciusban például egy dél-koreai hajót süllyesztettek el az északiak, s a torpedótámadásban 46 ember meghalt. Amerikai műholdas felvételek alapján szakértők a múlt héten arra következtettek, hogy Észak-Korea feltehetően egy újabb, immár harmadik föld alatti atomrobbantásra készül. A képeken haditechnikai eszközök gyakoribb mozgása figyelhető meg az ország északkeleti részén fekvő nukleáris gyakorlótéren, emellett nagy földrakás látható, ami arra utal, hogy alagutat építenek, és újabb atomrobbantásra készülnek.



A The New York Times arról számol be, hogy egy amerikai atomtudós centrifugák százait látta egy észak-koreai urándúsító létesítményben. Siegfried Heckernek, a Stanford Egyetem szakértőjének a múlt héten engedélyezték, hogy meglátogassa az üzemet. A phenjani vezetés nagylelkűségének egyetlen magyarázata lehet: megmutatni a külvilágnak, hogy a csontig lesoványodott országtól azért még kell tartani. Jellemző az északiak talányos viselkedésére, hogy mielőtt tavasszal elsüllyesztették a dél-koreai őrnaszádot, élelmiszersegélyt kértek Szöultól, mert az árvíz elmosta a termést, és ismét felrémlett - ahogy néhány éve be is következett - a több százezer halálos áldozatot követelő éhínség rémképe.


Inkább a fogság

Kiszámíthatatlan azonban, hogy a világ legelzártabb országaként ismert "remete diktatúra" mire készül. Jelenleg a kommunista dinasztia néhai alapítójának, Kim Ir Szennek a betegeskedő fia, Kim Dzsongil adja át az irányítást legifjabb gyermekének, a 25 éves Kim Dzsongunnak. A dinasztia harmadik tagjának ugyanakkor szembe kell néznie a veterán tábornokokkal, akik az 1950 és 1953 között zajló, hárommillió áldozatot követelő koreai háborúban kezdték katonai pályájukat, és nem nézik jó szemmel, hogy majd egy siheder dirigáljon nekik.

A mostani északi támadás is az utódlással függhet össze. Az ágyúzás napján tartották a leendő észak-koreai vezető egyik beiktatási ünnepségét, s elemzők szerint ennek alkalmából rendelhették el a "nagy tettet". Dél-koreai hírszerző források tudni vélik, hogy az ágyúzást a hatalom várományosa, a legfiatalabb Kim rendelte el, akiről szinte semmit sem tud a világ, hiszen még a hivatalos propaganda sem közölt részleteket róla. A katonai akció elrendelésével lehet, hogy éppen erejét akarta fitogtatni. Phenjan a támadással az atomprogramjának jövőjével kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokra is rá akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat - s mivel Washingtonnak nincs diplomáciai viszonya Észak-Koreával, ez a diktatúra számára egyfajta elismerést jelentene.

Kim Ir Szen szobra alatt fia, Kim
Dzsongil és az unoka, Kim Dzsongun

A második világháború után, a japán gyarmatosítók kiűzését követően a Koreai-félsziget északi részét a Szovjetunió, déli felét Amerika szállta meg. Kim Ir Szen, aki az északi propagandával ellentétben maga is a Szovjetunióból származik, a Vörös Hadsereg tábornoki egyenruhájában masírozott be Phenjanba.

Az ezt dokumentáló fényképet az ötvenes évek közepén, Sztálin halála után - amikor Phenjan inkább Peking felé fordult - kicserélték, és a "Nagy Vezér" immár elegáns öltönyben fogadta a lelkes tömegek üdvözletét. A kettészakadt félszigeten a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari méretű gyilkolásba kezdett.

Jellemző a terror méreteire, hogy a két testvérnép - illetve szövetségeseik, a Szovjetunió és Kína, illetve az Egyesült Államok - között vívott koreai háború után egy dél-koreai börtönszigeten lázadás tört ki az északi hadifoglyok között, amikor elterjedt a hír, hogy hazaengedik őket. Ők ugyanis inkább a szögesdrót mögött maradtak volna...

Az északiak majdhogynem hermetikus elszigeteltsége, a Kim család paranoiás félelme, hogy letaszítják őket a "trónról", valóságos science fiction országgá változtatta az államot. Az átlagpolgár például még ma sem tudja, hogy ember járt a Holdon - csak azért, mert az amerikai volt, vagyis egy olyan ország fia, melyről azt terjesztik, hogy ott csak bűnözés és nyomor van. A titkolózás már-már beteges formákat öltött.

Amikor 2008-ban Kim Dzsongil egészségi állapota válságosra fordult, francia idegsebészt hívtak, aki gerincműtétet hajtott végre rajta anélkül, hogy tudta volna, kit operál - ez csak utólag derült ki. Eredetileg a koreaiak annyit közöltek vele, hogy "egy nagy tudósról" van szó, aki leesett a lováról.

Buta északiak

Mindeközben Dél-Korea, ha ellentmondások árán is, de kiépítette demokratikus intézményrendszereit, s a világ egyik legfejlettebb ipari államává nőtte ki magát. A Szöulban lévő egyesítési minisztériumnak azonban sokáig nem lesz komoly feladata. Dél-Koreában aprólékosan tanulmányozták a német újraegyesítést, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ország anyagi teherbíró képességét alaposan meghaladná az egységes haza ismételt megteremtése. Ezért ma a délieknek nem is érdekük a közös fedél újbóli létrehozása.

Az évtizedek alatt a két Korea társadalma oly mértékben el volt szigetelve egymástól, hogy mára a nyelvük is eltávolodott. Míg például északon a magyarra az oroszból átvett "vengrija" elnevezést használják, délen az angolból kölcsönözték a "hungarian" kifejezést. A nyelvi eltérés az időnként sorra kerülő kétoldali tárgyalásokon is megmutatkozik. Dél-koreai diplomaták beszámolói szerint északi partnereik gyakran a kommunista "politikatudomány" szótárából olyan kifejezéseket húznak elő, amelyeket nem tudnak értelmezni. Az a néhány északi menekült, akik eljutottak délre, arról számolnak be, hogy ottani honfitársaik lenézik, butának tartják őket.

Az északiak olyan, több évtizedes tudásdeficitben szenvednek, amelyet valószínűleg már sosem tudnak behozni. Fogalmuk sincs például a világ filmművészetének remekeiről, nem olvasták a világirodalom klasszikusait, műszaki képzettségük az ötvenes éveket idézi, nincsenek vallási ismereteik, a hitéletről nem is beszélve, és nem tudnak gépkocsit vezetni. De mitől is tudnának, hiszen országukban nincs magánautó, a városokban nagy ritkán csak hivatali gépkocsik mozognak, így a közlekedési rendőrök jobbára dísznek tekinthetők. A többsávos autópályákon is legfeljebb ha óránként halad el egy jármű.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.