Amerika tanulhatna a magyaroktól

/ 2017.10.30., hétfő 09:10 /

Nem kevesebbet állít Megyesy Jenő, Orbán Viktor amerikai főtanácsadója a Washington Examinerben megjelent elemző cikkében, mint hogy a Trump-kormány tanulhat a 2012-es magyar adótörvényből. Részletesen indokolja is, hogy miért. 

Medgyesy Jenő

Többéves vita és kampányígéretek után a Trump-kormány benyújtotta a Kongresszusnak az új adócsomag- törvényjavaslatát. A cél nem csupán az, hogy egyszerűsítsék a jelenleg 74 ezer oldalból álló rendeleteket, megszüntessenek kiskapukat, juttatásokat, kiváltságokat, hanem hogy az országot versenyképessé és produktívvá tegyék.

Jelenleg az Egyesült Államokban kell fizetni a világ egyik legmagasabb vállalati adóját, ami azt vonja maga után, hogy az amerikai vállalatok külföldön jegyzik be magukat, a profitot is ott tartják, ahelyett, hogy otthon fektetnének be. Az érvényben levő amerikai adórendszert az egyre növekvő kormánysegélyekre tervezték. „Érdemes összehasonlítani az amerikai kihívásokat azzal, amivel Magyarországnak kellett szembenéznie, amikor a kommunista tervgazdálkodásból a szabad piacra tért át. Magyarország ugyanis számos nehézséget győzött le sikeresen” – állítja Megyesy.

2008-ban, még mielőtt a görög gazdaság összeomlott volna, Magyarország is hasonló válságokon esett át, és a csőd szélére került. Az országnak jelentős IMF-kölcsönt kellett felvennie. A 2010-ben hatalomra jutott jobbközép kormány adósságot és nehéz gazdasági helyzetet örökölt. Abban az időben 4,2 millió munkavállalóból mindössze 1,8 millió fizette be adóját, ebből kellett a 10 milliós országot működtetni. A helyzet tarthatatlan volt. Az államadósság elérte a GDP 85 százalékát, a költségvetési deficit pedig messze meghaladta az EU által előirányzott 3 százalékot.

Ágazati adókat kellett bevezetni, amivel kezelni és visszafizetni lehetett az IMF-kölcsönt. A 2011-es új alkotmányban meghatározták a deficit felső határát. A kormány olyan programokat vezetett be, amelyek ösztönözték a munkavállalást. A szociális segélyek helyett a közmunkát ajánlott, a családi segélyt pedig a gyermekek iskolalátogatásához kötötték: a segélymentalitást felváltotta a munkaközpontú rendszer. Az SZJA egykulcsos – előbb 16, majd 15 százalékos – lett, a fogyasztásban viszont a progresszív adózást vezettek be: a legmagasabb áfakulcs 27 százalék lett. A vállalati adót 19 százalékról 9-re csökkentették, ami a legalacsonyabb Európában. Mindennek következtében az adófizetők száma megduplázódott, ma már 4 millióan vannak. A munkanélküliek száma rekord mértékben csökkent, ma már csak 4,5 százalék. Az adósság a GDP 74 százalékára csökkent, a magyar államkötvények pedig kikerültek a bóvli kategóriából.

„Ahogy megkezdődik az Egyesült Államokban a nagy adóvita, érdemes pillantást vetni néhány magyar rendeletre, gazdasági trendre – javasolja Megyesy. – Bár a két ország gazdasági és társadalmi rendszere nagyon különbözik, de ugyanazok az alapproblémák késztették Magyarországot is nagy adóreformra, mint most Amerikát. Sok időbe tellett és sok ellenkezést kellett legyőzni, de a magyar gazdaság már kezdi látni ennek az erőfeszítésnek a gyümölcsét .” 

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!