Átvizsgálati fogság
Egyáltalán nem biztos, hogy a Dél-kínai-tengeren történt kínai-amerikai repülőgép-ütközés csak a véletlen műve volt. Sok jel mutat arra, hogy a kínaiak szándékosan rongálták meg a szupertitkos berendezésekkel ellátott amerikai kémrepülőgépet, hogy a kényszerleszállás után átvizsgálhassák.
A Bush-adminisztráció év elején történt beiktatása óta egyre feszültebb a kínai-amerikai viszony. A konzervatív washingtoni kormányzat folyamatosan bírálja Pekinget az emberi jogok megsértéséért.
|
Tajpeji tudósítónktól
|
Washingtoni titkosszolgálati beszámolók szerint az amerikai repülőgépet a kínai légierő két vadászgépe azért vette üldözőbe, mert az egy orosz gyártmányú, kínai felségjellel ellátott ultramodern hadihajóról gyűjtött adatokat. A Szovremennij típusú orosz gyártmányú hajó modern elektronikai és harci eszközökkel van felszerelve. Ez a hajótípus igen nagy veszélyt jelent az amerikai repülőgép-hordozók számára, mert fegyverzete között vannak olyan eszközök, amelyek képesek a páncélzat megolvasztására. Kína többet is vásárolt ezekből a hadihajókból, és éppen az egyik kipróbálását végezték, amikor megjelent az EP-3E-es amerikai kémrepülőgép. Egy tajvani katonai radar is észlelte, hogy az EP-3E-es gép nagyon alacsonyan köröz a kínai hadihajó fölött, és sebessége alig haladja meg a 250 kilométer/órát. A támadást végrehajtó két kínai harci gép a kantoni repülőtérről szállt föl. Hogy pontosan mi történt a levegőben, azt ma még nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy az összeütközés után a sérült amerikai gép menekülni próbált. De az a kínai harci repülőgép, amely az incidensben sértetlen maradt, gépfegyvertűzzel kényszerítette a leszállásra. Ebből következtetnek az amerikai szakértők arra, hogy a kínaiak szándéka a gép megszerzése és átvizsgálása volt.
Az amerikai diplomaták több alkalommal találkozhattak a gép fogságba esett amerikai személyzetével.
ZS. I.
|
|
Peking válaszul nehezményezi, hogy az Egyesült Államok Tajvannak modern harci eszközöket kíván eladni, és jelenleg ez látszik a legnagyobb feszültségforrásnak a két ország között. Kína ugyanis Tajvant szakadár tartományának tekinti, és jogot formál arra, hogy ő képviselje a szigetországot is. Bush amerikai elnök Clintonhoz képest már át is hangolta a két ország kapcsolatát. Míg a demokrata párti elnök potenciális stratégiai szövetségesnek tekintette a hatalmas kommunista országot, addig a konzervatív kormányzat a potenciális stratégiai partner kifejezést használja. Az is elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzetben Peking kipróbálja, hogy meddig feszítheti a húrt a washingtoni vezetéssel.
