valasz.hu/vilag/merkel-orul-refugees-welcome-teakkal-bizniszelnek-nemetorszagban-115778

http://valasz.hu/vilag/merkel-orul-refugees-welcome-teakkal-bizniszelnek-nemetorszagban-115778

„Az a két papírlap nem bizonyíték”

/ 2014.12.03., szerda 15:18 /

Állítja: tudomása van az adóhatóságon belüli csalásokról. Sejteni engedi: a NAV elnökét nem azért tiltották ki Amerikából, mert nem tett eleget a korrupció felszámolásáért, hanem mert konkrét bűncselekményben tartják érintettnek. Elismeri: a kormánynak átadott két oldal nem bizonyíték. Szemtől szemben André Goodfriend amerikai ügyvivővel.

– Egy nemzet kérdi: miért ezek a fura nyakkendők?

– Szeretem, ha mindenféle inghez felvehető egy nyakkendő, a szokatlan mintájúak pedig megfelelnek ennek a kívánalomnak. Másrészt mi értelme lenne viselni valamit, amit észre sem vesznek az emberek?

– Önnek nincs szüksége furcsa nyakkendőkre, hogy látható legyen. Ha megjön az új nagykövet, visszatér a csendes másodvonalba?

– Más lesz a feladatunk. Jelenleg ügyvivőként én állok a nagykövetség élén, én vagyok az amerikai kormány fő arca, rám irányul a figyelem. Ha lesz nagykövet, ő áll majd a nagykövetség élén, s akkor is több figyelmet fog kapni, ha mindketten ugyanannyira aktívak leszünk. És ez így helyénvaló.

– Igaz, hogy ügyvivőként sokkal szabadabban mozog, mint a nagykövetek? Bitó László szalonjába is ellátogatott, balos értelmiségiek közé…

– Ez személyes érdeklődés és stílus kérdése egyrészt, de a nagykövettel szemben is elvárás, hogy ne csak hivatalos eseményekkor tegye ki a lábát a követségről. Úgy nem derülne ki számára, milyen valós folyamatok zajlanak a társadalomban. A teljes politikai spektrumot figyelemmel kell kísérni.

– Kell előre hozzájárulást kérnie Washingtontól, ha ellátogat egy tüntetésre, szalonba?

– Általában ez az én döntésem.

– Bitóéknál nem félt?

– Hogy megtámadnak?

– Ellenkezőleg. Akit pajzsra emelnek, az általában bukik. Legutóbb Bajnai Gordon.

– Nem féltem. Bitó László és felesége rengeteg érdekes embert lát vendégül, számomra pedig remek lehetőség volt ez arra, hogy a társadalomnak ezt a részét is megismerhessem. Viszont konzervatív csoportok találkozóin is részt veszek, például a Danube Institute rendezvényén is jártam. Meglátogattam a Századvéget is, sőt egy kerekasztal-beszélgetésen közösen szerepeltem a Civil Összefogás Fórum szóvivőjével. Ha csak Bitóék körének eseményein lennék ott, joggal kritizálhatnának, de nem ez a helyzet. A nyílt párbeszéd híve vagyok minden társadalmi csoporttal.

– A nyílt párbeszédhez nem árt, ha válaszol önnek írott levelekre. Az LMP-s Schiffer András három hete kért választ arra, van-e tudomása bűncselekmény gyanújáról az Amerikából kitiltottakkal kapcsolatban. Miért nem válaszolt?

– Láttam a levelet, de az inkább formális kérés volt, nem személyes levél. Fontos, hogy egy hivatalos levélre a pontos, megfelelő válasz szülessen. Másfelől amikor az a kérdés, hogy az Egyesült Államok miért nem adja át azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján kitilt egyes magyar hivatalos személyeket az országból, az olyan, mintha magyar politikusok tőlünk várnák, hogy megmondjuk, mit tegyenek. Ez pedig nem az a beszélgetés, amelyet folytatnunk kellene.

– Egy 2008-as magyar–amerikai megállapodás értelmében át kellene adniuk a bűncselekményről vagy annak előkészületéről lévő információjukat.

– Fontos, hogy elkülönítsük a vízumügyeket a…

– Nem érdekesek a vízumügyek. Az érdekes, van-e tudomása bűncselekményről a kitiltottakkal kapcsolatban.

– A magyar és az amerikai rendvédelmi szervek együttműködnek egy sor területen, szoros a kapcsolat a magyar belügyminisztérium és az FBI között, közös terrorizmusellenes csoportot is működtetünk. Információt tehát gyakorta megosztunk egymással. Amit nem teszünk: nem nyomozunk magyar belügyekben. Nem mi vagyunk ugyanis a magyar rendőrség.

– Tehát nincs bizonyítékuk.

– Azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is.

– Ugye nem arra a papírlapra utal, amelyet átadtak a külügynek, s amelyen néhány problémás ügyet neveztek meg általánosságban?

– Nem, az a két papírlap nem bizonyíték.

– Szerintünk sem.

– Az belső használatra szánt összefoglaló volt arról, milyen ügyekben fordultunk különféle magyar szervekhez, amelyek alapján értékeljük az ország helyzetét. Ezek az értékelések nem feltétlenül a kitiltási üggyel állnak kapcsolatban – hatással vannak az emberi jogi vagy a befektetési klímára vonatkozó jelentésünkre is. A két papírlap tehát alapvetően emlékeztető volt a kormány számára. Ezekben az ügyekben vettük fel velük a kapcsolatot. Néha nem volt semmilyen válasz, előfordult, hogy nem cselekedett a kormány…

– Vagy csak ön nem tudott róla,hogy cselekedett. A felpanaszolt áfacsalásokról időközben kiderült, hogy többen vizsgálati fogságban vannak, és számos ilyen ügyben indított nyomozást az adóhatóság.

– Nem állítottuk, hogy nincsenek felderített ügyek és nyomozások áfacsalókkal szemben. Az adóhatóságon belüli ügyekben viszont nem voltak. Tudom, hogy épp tegnap nyilvánosságra hoztak egy vizsgálati anyagot azon információk alapján, amelyeket Horváth András szolgáltatott, mely meglehetősen hosszú jelentést nem volt még alkalmam végigolvasni. A kérdés viszont az, tettek-e valamit akkor, amikor Horváth megszólalt. Elkezdtek-e nyomozni?

– Ön arról a Horváth Andrásról beszél, aki egy interjúban elismerte: nincsenek bizonyítékai, csak vélelmezi, hogy korrupcióról lehet szó.

– Még egyszer: nem tudok róla, hogy lett volna rendőrségi nyomozás az adóhatóságon belüli csalások ügyében.

– Ön tehát tud adóhatóságon belüli csalásokról?

– Tudomásunk van ilyenről, igen. Arról is tudomásunk van, hogy magyar állampolgárok, cégek adtak információt a magyar hatóságoknak efféle esetekről. Az, hogy egyeseket a 7750-es elnöki proklamáció alapján nem engedünk be az Egyesült Államokba, annyit jelent: úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországot tartanánk a világ legkorruptabb országának. Szó sincs erről. Csupán a fenti állítást tettük. Azzal pedig úgy lehet vitatkozni, ha valaki azt állítja: nincsenek korrupt kormányalkalmazottak.

– Segíteni szeretnénk önnek, rendben?

– Rendben.

– Információnk van arról, hogy az amerikai követségen háromnál több, hatnál kevesebb ember korrupt. Mit tesz?

– Játsszuk tovább a játékot. Miről beszélnek?

– Elmondtuk a tényeket. Ennyit mondhattunk. Önnek is érdeke, hogy tisztább követséget működtessen. Most már önnek kell cselekednie.

– Játsszuk végig. Megkérdezném, miről beszél. Ön erre azt mondaná: nem végzett nyomozást, de találkozott olyanokkal, aki beszámoltak a problémáról. Tudja, hogy jártak bent nálunk, beszámoltak nekünk ilyen esetekről, s kíváncsiak, mit kezdtünk az információval. Erre én azt mondanám: „Nos, nem tudom, nem hiszem, hogy értékes, használható információról van szó…”

– Lehet, hogy nem is volt használható. Addig, amíg nem bizonyítjuk a korrupció gyanúját, miért kellene tennie bármit is?

– Ha felvetéseinkre az a magyar kormányzati válasz, hogy a jelzések nem érik el azt a szintet, amelyen vizsgálatot kellene indítani, és nincs használható információ, sem korrupcióban érintett magyar tisztségviselők, akkor ezt kijelenthetik, de nem emlékszem, hogy ilyet állítottak volna. Tavalyi emberi jogi jelentésünkben egyébként részletesen is kifejtettük, melyek azok az ügyek, amelyek korrupció vagy átláthatóság szempontjából aggodalomra adnak okot.

– Most akkor Vida Ildikó NAV-elnök korrupt önök szerint, vagy csupán nem tesz eleget a korrupció ellen?

– Konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek. Sok esetben egyébként úgy hozzuk meg a beutazási tilalomról szóló döntésünket, hogy az adott kormányok maguk fedik fel a korrupciót saját munkatársukkal kapcsolatban. Itt most nem ez történt.

– Önök is szokatlanul viselkedtek a vízumügyben.

– Miért?

– Nem találtunk semmilyen passzust az önök bevándorlási törvényében, amely szerint kötelességük lett volna értesíteni Vida Ildikót és a kormányt.

– Nézzék meg a külügyi kézikönyvünk visszavonásról szóló részét. Magyarország nem vízumköteles, az érintetteket viszont értesíteni szokás, hogy ne a reptéren érje meglepetés őket, ha netán utaznának.

– A kormányt viszont nem volt kötelessége értesíteni, igaz?

– Igaz.

– Épp ezért tűnik úgy, hogy zavarkeltési, nyomásgyakorlási céljuk volt a lépéssel.

– Valószínűsítettük, hogy az érintettek értesítik majd a feletteseiket, ők pedig minket fognak kérdezni, igaz-e mindez. Ennek akartunk elébe menni. Nem szerettük volna, hogy bárkit meglepetés érjen. Udvariasságból értesítettük tehát a kormányt.

– A problémás esetek között említették a trafikügyet is. Az ügyészség most érdeklődni kezdett a pályázatokról. Elégedett?

– A lényeg nem az, hogy én elégedett vagyok-e. Az a fontos, hogy az állampolgárok elérjék a céljaikat, hogy hallgassa meg őket a kormány, amely, mint minden kormány, a saját polgárainak felelős. Ez a nyílt párbeszéd mind a magyarok, mind az amerikaiak számára érték. Sokkal több köti össze országainkat, mint ami elválasztja.

– Lát tehát kedvező folyamatokat is az elmúlt napokból-hetekből?

– Ha a kormány úgy érzi, hogy nyíltan beszél ezekről az ügyekről a saját polgáraival, az jó irány. A nyílt párbeszéd a kormány és köztünk, a kormány és európai partnerei között, elsősorban pedig a kormány és a polgárok között vezethet oda, hogy az ország olyan legyen, amilyennek a polgárai szeretnék látni. Személyes véleményem az, hogy konstruktívan működünk együtt. Ez azonban még anekdotikus élmény részemről, nem objektív elmozdulás azokban az ügyekben, amelyekben jeleztük aggodalmainkat. Ilyen a civilek helyzete vagy a média szabadsága.

– A The New York Times „a cenzúra bizonyos formáját” vetette be Kertész Imrével szemben, mert a Nobel-díjas író nem diktatúrázta le az országot. Ehhez mit szól?

– Ebben az ügyben egy ember szava áll egy másikéval szemben. A riporter azt mondja, nem ez volt az ok.

– Tény, hogy felvette az interjút, majd nem publikálta.

– A Heti Válasz sem publikál mindent, ami szembejön.

– Ha eljöttünk önhöz interjút készíteni, publikálni fogjuk akkor is, ha nem tetszik, amit mond.

– Különféle gyakorlatok vannak, de ezeket nem keverném össze azokkal a kérdésekkel, hogy szabad-e a média, mennyire központosított a tulajdonosi szerkezet, az emberek hozzájutnak-e a megközelítések széles spektrumához.

– „A helyzet, ha minden így folytatódik, lehetetlenné teszi, hogy szövetségesekként dolgozzunk együtt” – mondta nemrég. Arra célzott, hogy kívül találhatjuk magunkat a NATO-n?

– Ha negatív trendek vannak, az mindig a jövőről szól…

– Igen vagy nem?

– Hipotetikus a kérdés. Amerika egyedül nem is dönthet ebben. Negatív trendekről beszéltem, ahogy beszélünk már róluk Hillary Clinton látogatása óta. Barátként, szövetségesként, mert úgy éreztük, ha így mennek tovább a dolgok, akkor olyan társadalom alakul ki, amilyet a magyarok nem szeretnének maguknak.

– Több magyar – köztük publicisták – akkor érezné jól magát, ha önt látná a határainkon kívül. A kormánynak joga lenne hazaküldeni önt, ugye?

– Ha egy kormány visszavonja egy diplomata engedélyét, annak távoznia kell.

– Milyen következménye lenne egy ilyen lépésnek Washingtonban?

– Washington bizonyára érdeklődne, mi indokolta a lépést. Ha a múltra tekintünk, azt látjuk, hogy a magyar kormány kiutasíthatta volna az amerikai ügyvivőt, amikor annak idején Mindszenty bíborosnak adtunk itt menedéket. Mégsem tette. Kiutasíthatták volna Carl Lutzot is arra hivatkozva, hogy beavatkozott a belügyekbe. Nem tették. Még azok a kormányok is felismerték, hogy nem ez a megfelelő válasz. Mi pedig csupán a közös értékekről beszélünk. Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni. A közös értékekről beszélni pedig teljesen helyénvaló egy országban, amely értékekre épülő szervezetekben partnerünk és szövetségesünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.