„Az a két papírlap nem bizonyíték”

/ 2014.12.03., szerda 15:18 /

Állítja: tudomása van az adóhatóságon belüli csalásokról. Sejteni engedi: a NAV elnökét nem azért tiltották ki Amerikából, mert nem tett eleget a korrupció felszámolásáért, hanem mert konkrét bűncselekményben tartják érintettnek. Elismeri: a kormánynak átadott két oldal nem bizonyíték. Szemtől szemben André Goodfriend amerikai ügyvivővel.

– Egy nemzet kérdi: miért ezek a fura nyakkendők?

– Szeretem, ha mindenféle inghez felvehető egy nyakkendő, a szokatlan mintájúak pedig megfelelnek ennek a kívánalomnak. Másrészt mi értelme lenne viselni valamit, amit észre sem vesznek az emberek?

– Önnek nincs szüksége furcsa nyakkendőkre, hogy látható legyen. Ha megjön az új nagykövet, visszatér a csendes másodvonalba?

– Más lesz a feladatunk. Jelenleg ügyvivőként én állok a nagykövetség élén, én vagyok az amerikai kormány fő arca, rám irányul a figyelem. Ha lesz nagykövet, ő áll majd a nagykövetség élén, s akkor is több figyelmet fog kapni, ha mindketten ugyanannyira aktívak leszünk. És ez így helyénvaló.

– Igaz, hogy ügyvivőként sokkal szabadabban mozog, mint a nagykövetek? Bitó László szalonjába is ellátogatott, balos értelmiségiek közé…

– Ez személyes érdeklődés és stílus kérdése egyrészt, de a nagykövettel szemben is elvárás, hogy ne csak hivatalos eseményekkor tegye ki a lábát a követségről. Úgy nem derülne ki számára, milyen valós folyamatok zajlanak a társadalomban. A teljes politikai spektrumot figyelemmel kell kísérni.

– Kell előre hozzájárulást kérnie Washingtontól, ha ellátogat egy tüntetésre, szalonba?

– Általában ez az én döntésem.

– Bitóéknál nem félt?

– Hogy megtámadnak?

– Ellenkezőleg. Akit pajzsra emelnek, az általában bukik. Legutóbb Bajnai Gordon.

– Nem féltem. Bitó László és felesége rengeteg érdekes embert lát vendégül, számomra pedig remek lehetőség volt ez arra, hogy a társadalomnak ezt a részét is megismerhessem. Viszont konzervatív csoportok találkozóin is részt veszek, például a Danube Institute rendezvényén is jártam. Meglátogattam a Századvéget is, sőt egy kerekasztal-beszélgetésen közösen szerepeltem a Civil Összefogás Fórum szóvivőjével. Ha csak Bitóék körének eseményein lennék ott, joggal kritizálhatnának, de nem ez a helyzet. A nyílt párbeszéd híve vagyok minden társadalmi csoporttal.

– A nyílt párbeszédhez nem árt, ha válaszol önnek írott levelekre. Az LMP-s Schiffer András három hete kért választ arra, van-e tudomása bűncselekmény gyanújáról az Amerikából kitiltottakkal kapcsolatban. Miért nem válaszolt?

– Láttam a levelet, de az inkább formális kérés volt, nem személyes levél. Fontos, hogy egy hivatalos levélre a pontos, megfelelő válasz szülessen. Másfelől amikor az a kérdés, hogy az Egyesült Államok miért nem adja át azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján kitilt egyes magyar hivatalos személyeket az országból, az olyan, mintha magyar politikusok tőlünk várnák, hogy megmondjuk, mit tegyenek. Ez pedig nem az a beszélgetés, amelyet folytatnunk kellene.

– Egy 2008-as magyar–amerikai megállapodás értelmében át kellene adniuk a bűncselekményről vagy annak előkészületéről lévő információjukat.

– Fontos, hogy elkülönítsük a vízumügyeket a…

– Nem érdekesek a vízumügyek. Az érdekes, van-e tudomása bűncselekményről a kitiltottakkal kapcsolatban.

– A magyar és az amerikai rendvédelmi szervek együttműködnek egy sor területen, szoros a kapcsolat a magyar belügyminisztérium és az FBI között, közös terrorizmusellenes csoportot is működtetünk. Információt tehát gyakorta megosztunk egymással. Amit nem teszünk: nem nyomozunk magyar belügyekben. Nem mi vagyunk ugyanis a magyar rendőrség.

– Tehát nincs bizonyítékuk.

– Azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is.

– Ugye nem arra a papírlapra utal, amelyet átadtak a külügynek, s amelyen néhány problémás ügyet neveztek meg általánosságban?

– Nem, az a két papírlap nem bizonyíték.

– Szerintünk sem.

– Az belső használatra szánt összefoglaló volt arról, milyen ügyekben fordultunk különféle magyar szervekhez, amelyek alapján értékeljük az ország helyzetét. Ezek az értékelések nem feltétlenül a kitiltási üggyel állnak kapcsolatban – hatással vannak az emberi jogi vagy a befektetési klímára vonatkozó jelentésünkre is. A két papírlap tehát alapvetően emlékeztető volt a kormány számára. Ezekben az ügyekben vettük fel velük a kapcsolatot. Néha nem volt semmilyen válasz, előfordult, hogy nem cselekedett a kormány…

– Vagy csak ön nem tudott róla,hogy cselekedett. A felpanaszolt áfacsalásokról időközben kiderült, hogy többen vizsgálati fogságban vannak, és számos ilyen ügyben indított nyomozást az adóhatóság.

– Nem állítottuk, hogy nincsenek felderített ügyek és nyomozások áfacsalókkal szemben. Az adóhatóságon belüli ügyekben viszont nem voltak. Tudom, hogy épp tegnap nyilvánosságra hoztak egy vizsgálati anyagot azon információk alapján, amelyeket Horváth András szolgáltatott, mely meglehetősen hosszú jelentést nem volt még alkalmam végigolvasni. A kérdés viszont az, tettek-e valamit akkor, amikor Horváth megszólalt. Elkezdtek-e nyomozni?

– Ön arról a Horváth Andrásról beszél, aki egy interjúban elismerte: nincsenek bizonyítékai, csak vélelmezi, hogy korrupcióról lehet szó.

– Még egyszer: nem tudok róla, hogy lett volna rendőrségi nyomozás az adóhatóságon belüli csalások ügyében.

– Ön tehát tud adóhatóságon belüli csalásokról?

– Tudomásunk van ilyenről, igen. Arról is tudomásunk van, hogy magyar állampolgárok, cégek adtak információt a magyar hatóságoknak efféle esetekről. Az, hogy egyeseket a 7750-es elnöki proklamáció alapján nem engedünk be az Egyesült Államokba, annyit jelent: úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországot tartanánk a világ legkorruptabb országának. Szó sincs erről. Csupán a fenti állítást tettük. Azzal pedig úgy lehet vitatkozni, ha valaki azt állítja: nincsenek korrupt kormányalkalmazottak.

– Segíteni szeretnénk önnek, rendben?

– Rendben.

– Információnk van arról, hogy az amerikai követségen háromnál több, hatnál kevesebb ember korrupt. Mit tesz?

– Játsszuk tovább a játékot. Miről beszélnek?

– Elmondtuk a tényeket. Ennyit mondhattunk. Önnek is érdeke, hogy tisztább követséget működtessen. Most már önnek kell cselekednie.

– Játsszuk végig. Megkérdezném, miről beszél. Ön erre azt mondaná: nem végzett nyomozást, de találkozott olyanokkal, aki beszámoltak a problémáról. Tudja, hogy jártak bent nálunk, beszámoltak nekünk ilyen esetekről, s kíváncsiak, mit kezdtünk az információval. Erre én azt mondanám: „Nos, nem tudom, nem hiszem, hogy értékes, használható információról van szó…”

– Lehet, hogy nem is volt használható. Addig, amíg nem bizonyítjuk a korrupció gyanúját, miért kellene tennie bármit is?

– Ha felvetéseinkre az a magyar kormányzati válasz, hogy a jelzések nem érik el azt a szintet, amelyen vizsgálatot kellene indítani, és nincs használható információ, sem korrupcióban érintett magyar tisztségviselők, akkor ezt kijelenthetik, de nem emlékszem, hogy ilyet állítottak volna. Tavalyi emberi jogi jelentésünkben egyébként részletesen is kifejtettük, melyek azok az ügyek, amelyek korrupció vagy átláthatóság szempontjából aggodalomra adnak okot.

– Most akkor Vida Ildikó NAV-elnök korrupt önök szerint, vagy csupán nem tesz eleget a korrupció ellen?

– Konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek. Sok esetben egyébként úgy hozzuk meg a beutazási tilalomról szóló döntésünket, hogy az adott kormányok maguk fedik fel a korrupciót saját munkatársukkal kapcsolatban. Itt most nem ez történt.

– Önök is szokatlanul viselkedtek a vízumügyben.

– Miért?

– Nem találtunk semmilyen passzust az önök bevándorlási törvényében, amely szerint kötelességük lett volna értesíteni Vida Ildikót és a kormányt.

– Nézzék meg a külügyi kézikönyvünk visszavonásról szóló részét. Magyarország nem vízumköteles, az érintetteket viszont értesíteni szokás, hogy ne a reptéren érje meglepetés őket, ha netán utaznának.

– A kormányt viszont nem volt kötelessége értesíteni, igaz?

– Igaz.

– Épp ezért tűnik úgy, hogy zavarkeltési, nyomásgyakorlási céljuk volt a lépéssel.

– Valószínűsítettük, hogy az érintettek értesítik majd a feletteseiket, ők pedig minket fognak kérdezni, igaz-e mindez. Ennek akartunk elébe menni. Nem szerettük volna, hogy bárkit meglepetés érjen. Udvariasságból értesítettük tehát a kormányt.

– A problémás esetek között említették a trafikügyet is. Az ügyészség most érdeklődni kezdett a pályázatokról. Elégedett?

– A lényeg nem az, hogy én elégedett vagyok-e. Az a fontos, hogy az állampolgárok elérjék a céljaikat, hogy hallgassa meg őket a kormány, amely, mint minden kormány, a saját polgárainak felelős. Ez a nyílt párbeszéd mind a magyarok, mind az amerikaiak számára érték. Sokkal több köti össze országainkat, mint ami elválasztja.

– Lát tehát kedvező folyamatokat is az elmúlt napokból-hetekből?

– Ha a kormány úgy érzi, hogy nyíltan beszél ezekről az ügyekről a saját polgáraival, az jó irány. A nyílt párbeszéd a kormány és köztünk, a kormány és európai partnerei között, elsősorban pedig a kormány és a polgárok között vezethet oda, hogy az ország olyan legyen, amilyennek a polgárai szeretnék látni. Személyes véleményem az, hogy konstruktívan működünk együtt. Ez azonban még anekdotikus élmény részemről, nem objektív elmozdulás azokban az ügyekben, amelyekben jeleztük aggodalmainkat. Ilyen a civilek helyzete vagy a média szabadsága.

– A The New York Times „a cenzúra bizonyos formáját” vetette be Kertész Imrével szemben, mert a Nobel-díjas író nem diktatúrázta le az országot. Ehhez mit szól?

– Ebben az ügyben egy ember szava áll egy másikéval szemben. A riporter azt mondja, nem ez volt az ok.

– Tény, hogy felvette az interjút, majd nem publikálta.

– A Heti Válasz sem publikál mindent, ami szembejön.

– Ha eljöttünk önhöz interjút készíteni, publikálni fogjuk akkor is, ha nem tetszik, amit mond.

– Különféle gyakorlatok vannak, de ezeket nem keverném össze azokkal a kérdésekkel, hogy szabad-e a média, mennyire központosított a tulajdonosi szerkezet, az emberek hozzájutnak-e a megközelítések széles spektrumához.

– „A helyzet, ha minden így folytatódik, lehetetlenné teszi, hogy szövetségesekként dolgozzunk együtt” – mondta nemrég. Arra célzott, hogy kívül találhatjuk magunkat a NATO-n?

– Ha negatív trendek vannak, az mindig a jövőről szól…

– Igen vagy nem?

– Hipotetikus a kérdés. Amerika egyedül nem is dönthet ebben. Negatív trendekről beszéltem, ahogy beszélünk már róluk Hillary Clinton látogatása óta. Barátként, szövetségesként, mert úgy éreztük, ha így mennek tovább a dolgok, akkor olyan társadalom alakul ki, amilyet a magyarok nem szeretnének maguknak.

– Több magyar – köztük publicisták – akkor érezné jól magát, ha önt látná a határainkon kívül. A kormánynak joga lenne hazaküldeni önt, ugye?

– Ha egy kormány visszavonja egy diplomata engedélyét, annak távoznia kell.

– Milyen következménye lenne egy ilyen lépésnek Washingtonban?

– Washington bizonyára érdeklődne, mi indokolta a lépést. Ha a múltra tekintünk, azt látjuk, hogy a magyar kormány kiutasíthatta volna az amerikai ügyvivőt, amikor annak idején Mindszenty bíborosnak adtunk itt menedéket. Mégsem tette. Kiutasíthatták volna Carl Lutzot is arra hivatkozva, hogy beavatkozott a belügyekbe. Nem tették. Még azok a kormányok is felismerték, hogy nem ez a megfelelő válasz. Mi pedig csupán a közös értékekről beszélünk. Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni. A közös értékekről beszélni pedig teljesen helyénvaló egy országban, amely értékekre épülő szervezetekben partnerünk és szövetségesünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.