Így reagált Basescu súlyos mondataira a Külügyminisztérium
Magyarország és Románia érdekei közösek a nemzeti közösségek védelmét illetően, ezért Magyarország az építő párbeszédre és az együttműködésre törekszik ebben a kérdésben is - közölte a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-vel, reagálva a Trian Basescu román államfő tegnap elhangzott mondataira.
A tárca arra reagált, hogy Traian Basescu román államfő hétfőn a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján kijelentette: „Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában".
A Külügyminisztérium közleményében azt írták, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a román külügyminisztériumban hétfőn ismertette a magyar kormány álláspontját a Traian Basescu által érintett kérdésekben. A magyar diplomata kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a térség stabilitása mellett, amelynek természetes részét képezik az emberi jogok, valamint a nemzeti közösségek jogainak biztosítása - fogalmaztak.
A közleményben kiemelték: a magyar kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal. A nemzeti közösségek védelmében is közösek a két ország érdekei, e kérdésben is „az építő párbeszédre és együttműködésre törekszünk" - olvasható a közleményben.
Kétoldalú román-magyar párbeszédet szorgalmazott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn este kiadott közleményében, amelyben szintén a román államfő kijelentésére reagált.
Basescu fentebb már említett mondatai mellett a „magyar politikai elit" részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről úgy vélekedett: ezek túllépték az illendőség határát, és ez többé nem ismétlődhet meg.
Az RMDSZ elnöke erre úgy reagált: „Én nem tudok arról, hogy Magyarország elnöke vagy miniszterelnöke az elmúlt periódusban okot adott volna Basescu elnöknek az ilyenfajta reakcióhoz. Úgy vélem, egy, az Európai Unióhoz, az észak-atlanti szövetséghez tartozó államférfinak a párbeszéd, az együttműködés keresése kellene legyen a legfőbb eszköze, nem pedig a konfliktusszítás, a nyilatkozatháború".
Kelemen Hunor elsősorban a hivatalos román-magyar párbeszédet hiányolta nyilatkozatában, szerinte ennek is tulajdonítható a túlméretezett nyilatkozatháború.
„Elfogadhatatlan, hogy két uniós ország elnöke, miniszterelnöke nem találkozik, nincsenek kétoldalú tárgyalások, hiszen számos olyan kérdésben szükség van az egyeztetésre, amely mind Romániát, mind Magyarországot érinti és foglalkoztatja. Az RMDSZ már tavaly felajánlotta, hogy közvetít a két ország között, hiszen mi a párbeszéd hívei vagyunk. Úgy vélem, Románia és Magyarország között, románok és magyarok között nem szabad konfliktust szítani, az éles és nagyhangú nyilatkozatok nem vezetnek sehova, függetlenül attól, hogy egyesek kampányban vannak, mások pedig újabb pártot akarnak létrehozni" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Mint arról hétfőn a Heti Válasz Online beszámolt, a román államfő szavai különösen erősen hatnak annak fényében, hogy Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen nemrég még a magyar-román kormány viszonyát firtató kérdésekre úgy válaszolt: „alakulófélben van". A Traian Basescu államfővel való kapcsolatát pedig „nyíltnak, őszintének, hazafiasnak" nevezte, és ez a viszony - a magyar kormányfő véleménye szerint - töretlen.
Basescu kemény kijelentését valószínűleg Tőkés László korábbi, szintén a szabadegyetemen elhangzott mondatai is kiválthatták. Tőkés László volt püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében kijelentette: nem lehet tovább várni, ki kell vívni a székelyföldi autonómiát. „A lét a tét" - mondta, és felhívást adott ki, hogy hozzák létre Erdély zászlóját (ha a székely zászló már létezik).
A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust" az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
Victor Ponta, román miniszterelnök éles hangú reakciójában büntetendőknek nevezte az EP-képviselőnek Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentéseit és sajnálkozását fejezte ki, hogy az ország elnöke nem foglal állást, amikor „Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás".
„A dél-tiroli példánál maradva: amikor Ausztria védhatalmi státusáról Olaszországgal megegyezést kötött, akkor egyben elismerte ez utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia területi épségét és államhatárait" - reagált Tőkés László.
Hozzátette: a függetlenség vonatkozásában a román kormányfőnek azon kellene elgondolkodnia, mennyi szuverenitása maradt az általa vezetett országnak azok után, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál „gyakorlatilag az egészet elzálogosította".
„Nekünk, erdélyieknek, elegünk van abból, hogy Bukarest tulajdonképpen egyfajta gyarmataként kezeli Erdélyt (...) Európai polgárként és erdélyi magyarként azt kérem: hagyják, hogy a mi dolgainkat mi intézzük - ez mind az erdélyi románságnak, mind az erdélyi magyarságnak, de az egész országnak is hasznára fog válni" - írta Victor Ponta szavaira reagálva nyilatkozatában Tőkés László EP-képviselő.
