Az európai elit belátta: migránsügyben a magyaroknak van igazuk

/ 2016.03.16., szerda 11:01 /
Az európai elit belátta: migránsügyben a magyaroknak van igazuk

Több mint fél év kellett az európai elitnek, hogy belássa: igaza van a magyar kormánynak, a migrációs hullámot fel kell tartóztatni. A csütörtöki Heti Válaszban részletesen bemutatjuk, hogyan vált elfogadottá a kórusban szidott magyar álláspont.

Európa politikai elitje a törökkel való egyezkedés kudarca után elhatározta, hogy lezárja a nyugat-balkáni migrációs útvonalat, amelyen a tavalyi évben és idén összesen 1,3 millióan érkeztek a földrészre. Ezt a döntést egyáltalán nem lesz könnyű – maradéktalanul talán nem is lehet – érvényesíteni, de hogy szükséges, azt a magyar kormányfő minden uniós kollégájánál hamarabb felismerte. A schengeni rendszer megbomlása és az idei év első két hónapjának rekordokat döntő migránsáradata kellett hozzá, hogy az uniós vezetők többsége úgy döntsön, megpróbálja megakasztani a bevándorlást a macedón-görög határon – még akkor is, ha Angela Merkel német kancellár ezzel továbbra sem ért egyet.

Az elmúlt bő fél év döntő mozzanatait felidézve megmutatjuk, hogyan került sor erre a nehézkesen végrehajtott szemléletváltásra. Összeállításunkban Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke is megszólal, aki azon a budapesti konferencián fejtette ki véleményét a migrációs válságról, amelyet Mert a világ változik című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából rendeztek. „Csak gyerekből eddig háromszázezren érkeztek olyanok, akik csak arabul beszélnek, és sem írni, sem olvasni nem tudnak” – érzékelteti Stoiber a Németország előtt álló problémák nagyságrendjét.

Részletes háttér a március 17-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.