„Az Európai Parlament a bal szemére vak”

/ 2013.04.08., hétfő 17:45 /
„Az Európai Parlament a bal szemére vak”

Markus Ferber a bajor Keresztény-szociális Unió (CSU) európai parlamenti képviselőjeként szokatlanul élésen bírálta márciusban a budapesti kormányt, holott a Fidesszel pártja szoros kapcsolatokat tart fenn. A Heti Válasz Online-nak adott interjúban azonban nem csak az Orbán-kormányt, a baloldalra elhajló Európai Parlamentet is kritizálja.

 

CSU-s politikusok nemigen szokták bírálni a budapesti kormányt. Miért érezte szükségét, hogy most mégis megszólaljon?

Már tavaly is felemeltem a hangomat, amikor a magyar kormány a bírák jogállását vagy az adatvédelmi szabályokat akarta korlátozni.

Pártja azonban akkor is inkább hallgatott. Érte bírálat azért, mert a CSU egyik testvérpártját kritizálja?

Nem lettem leszidva. Számomra azonban egyértelmű, hogy a saját pártcsaládon belül sem kell és lehet mindent szó nélkül elfogadni.

Végül is mi a gondja a budapesti kormánnyal?

A magyar kormány immáron többedik alkalommal korlátozza zavartalanul az alapjogokat, és olyan alkotmánymódosítást fogadott el, ami egyszerűen nem egyezik az Európai Unió által vallott demokratikus jogállami elvekkel. A mostani alkotmánymódosítással is Orbán egyszerűen teszteli az EU-t, hogy meddig mehet el, s mikor lesz helyre utasítva. Ha az Európai Unió kritizálni merészeli Orbánt az antidemokratikus lépéseiért, akkor pedig duzzog. Jó lenne, ha Orbán végre komolyan venné az Európai Uniónak nevezett értékközösség figyelmeztetéseit, elvégre annak Magyarország is a tagja. Nem először fordul elő ugyanis, hogy Orbán feltűnősködik, és egyszerűen játszadozik az Európai Unióval - holott annak alapértékeit Magyarország is vállalta a belépéssel.

Mindaz azonban, amit a Fidesznek fel szokás róni - az alkotmánybíráskodás korlátozásán át a keresztény családmodell védelméig -, más országok jogrendjében, de legalábbis más konzervatív pártok programjában is szerepel.

A kifogások nem csak ezekre vonatkoznak. Amikor például a budapesti kormány hetvenről hatvankettőre akarta a bírák nyugdíjkorhatárát csökkenteni, azzal nem volt más szándéka, mint kormányfüggővé tenni a független igazságszolgáltatást. De említhetném a jegybank függetlensége elleni támadásokat is, amelyeket szintén bírált az EU. A budapesti kormány feszegeti az európai értékközösség határait. Tény, hogy egyes esetekben valóban az ellenzék is túlreagált bizonyos kormányzati lépéseket, gondolok itt például a médiaszabályozásra - ugyanis a magyar médiaszabályozás igencsak megegyezik az észak-rajna-vesztfáliaival, és Észak-Rajna-Vesztfália ellen sem emelt még szót az Európai Unió.

Az Orbán-kormányt nem csak alkotmánypolitikája, de adótörvényei miatt is bírálni szokták. A kormány által bevezetett rendkívüli adók ráadásul főleg német vagy osztrák tulajdonú bankokat, telekommunikációs cégeket érintenek. Felmerül tehát a gyanú, hogy esetleg nem is a jogállamiságot félti Berlin, amikor bírál, hanem egyszerűen a német cégek magyarországi profitját.

Az alkotmányjog és az adójog feleljen meg az európai normáknak. Ez alapján bírálunk, ha bírálunk.

Kövér László házelnök viszont azt állította, hogy Barbara Stamm, a bajor parlament CSU-s elnöke éppen gazdasági körök nyomására mondta le a vele tervezett márciusi találkozóját. Van tehát gazdasági érdekeltség a kritikák mögött?

Barbara Stamm szuverén joga megválasztani, hogy kivel találkozik, vagy kivel mondja le a találkozóját. Nem áll módomban az ő döntéseit kommentálni.

Ön milyen kapcsolatban áll a magyar ellenzékkel?

Az Európai Parlament tagjaként mind a magyar kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőkkel jó viszonyt ápolok.

A Fidesz és a KDNP viszont a CSU testvérpártjai, azaz Önnel egy frakcióban ülnek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar kormánypártokat kizárja a soraiból az Európai Néppárt?

Ha egy párt nem tartja már magát az Európai Néppárt közösen vallott értékeihez, akkor természetesen ki lehet zárni. Ez a Fideszre is vonatkozik.

Ungváry Rudolf, magyar ellenzéki író például eleve az európai konzervatívoktól várná el, hogy nyomást gyakorolnak a Fideszre.

Ezt már eddig is megtettük, s a jövőben is meg fogjuk tenni. Azért jó, hogy a Fidesszel egy pártcsaládban vagyunk, mert így nyíltabban, őszintébben beszélhetünk velük arról, hogy mi is zavar bennünket, és min kéne a jövőben változtatniuk.

Az Európai Unióban előfordult már, hogy egy demokratikus választás eredményéért szankciókat is bevezettek az adott tagállam ellen. Ausztriára gondolok. Akkor a CSU és a Fidesz egyaránt kitartott Bécs mellett. Lát hasonlóságot az osztrák és a magyar eset között?

Semmiféle hasonlóságot nem látok. Ausztria esetében a baloldaliak indítottak kampányt, de pórul is jártak vele, mert kiderült, hogy érveik nem feleltek meg a valóságnak.

Guy Verhofstad, belga jobboldali liberális politikus, akinek pártja az Ausztria elleni szankciókat is üdvözölte, most Magyarország ellen is keményebben lépne fel. Egyenesen a jogkorlátozó 7. cikkely alkalmazását szorgalmazza. Ön szerint ez lenne a helyes út?

A 7. cikkely alkalmazása szerintem is elképzelhető - de csak utolsó eszközként. Ha sem a pénzek megvonására, sem a pénzbüntetésekre nem reagál egy kormány, akkor talán a 7. cikkely életbe léptetését is meg lehet fontolni.

A német közszolgálati ARD-csatorna szerint Magyarország a mai állapotában nem is lehetne az EU tagja - csak az EU-nak egyszerűen nincs hatékony eszköze a tagállamaival szemben.

Valóban nem szerencsés, hogy a tagjelölteknél tüzetesen és alaposan vizsgálgatjuk minden egyes EU-előírás betartását, érvényesülését, míg egy tagállamnál egyszerűen becsukjuk a szemünket. Magyarország esetében ez nem igaz, a budapesti kormány ugyanis számos bírálatra érdemben reagált, és számos törvényt a kéréseknek megfelelően módosított. Az ARD állítása tehát eltúlzott. Ha azonos mércével mérnénk, akkor a romániai Ponta-kormány ellen is már rég eljárásokat kellett volna kezdeményezni például a román médiatörvény miatt. Sajnos azonban az a benyomásom, hogy az Európai Parlament és különösen annak szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz a balszemére vak, és csak a jobboldal hibáit veszi mindig észre.



Markus Ferber a CSU európai parlamenti csoportjának vezetője
. A bajor konzervatív politikus 1965-ben született Augsburgban, majd Münchenben mérnöknek tanult. Politikai karrierje előtt fejlesztő mérnökként dolgozott a Siemensnél. A CSU-nak 1982 óta tagja. 1994-ben választották először az Európai Parlamentbe, ahol 1999 óta megszakítás nélkül az Európai Néppárton belül a CSU-csoport vezetője, ekként a bajor kormánypárt egyik legbefolyásosabb európai politikusa.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.