valasz.hu/vilag/az-orosz-ellenszankciok-a-padlora-kuldhetik-az-europai-gazdasagokat-102929

http://valasz.hu/vilag/az-orosz-ellenszankciok-a-padlora-kuldhetik-az-europai-gazdasagokat-102929

Ezért nincs mit ünnepelni az írországi abortusznépszavazás eredményén

/ 2018.05.28., hétfő 08:00 /
Ezért nincs mit ünnepelni az írországi abortusznépszavazás eredményén

Határozottan azt gondoljuk: nincs mit ünnepelni azon, hogy Írországban a múlt pénteki népszavazás nyomán engedélyezik az abortuszt. Épp ezért elborzasztó nézni a híradásokban azokat a képeket, amelyeken tömegek ujjongva örömködnek afelett, hogy mostantól jogukban áll kioltani egy életet. Az, hogy a szóban forgó élet emberi-e vagy sem, most mindegy is; az viszont, hogy épp kibontakozó, a legmagasabb rendű lénnyé válás folyamatában lévő élet, senki által meg nem kérdőjelezett ténykérdés.

 

Felkavaró látvány: Az Igent támogatók egy csoportja ünnepel Dublinban május 26-án

Fotó: Europress/AFP/Paul Faith

Az ún. választáspártiak szerintünk ízlésesebben jártak volna el, ha az eredményt mondjuk megilletődött csendben fogadják. Már csak azért is, mert a magzatelhajtást állítólag senki nem örömében vállalja, és az eddigi törvények enyhítéséért kampányolók közül sokan szintén elismerik, hogy az abortusz – igaz, számukra csupán a kisebbik – rossz.

Amúgy viszont meg kell állapítani: ha egy országban a szavazók kétharmada igent mond a tiltás enyhítésére, és a magzatelhajtás Európa legtöbb államában legális, a legközelebbi angliai abortuszklinika pedig akár egy félórás, fillérekből kihozható Ryanair-repülőúttal elérhető, akkor egyedül nem sok esély van megmaradni a magzati élet következetes védelme mellett.

Ilyen a világ – az abortuszt emberölésnek tartók immár nem várhatják az államtól, hogy maradéktalanul érvényesítse mindazon erkölcsi alapelveket, amelyek számukra élet és halál kérdését jelentik. Annál nagyobb kinek-kinek a személyes felelőssége; ha már nem megy a törvény erejével, az életvédőknek meg kell próbálni úgy élni, hogy értékeik vonzóak legyenek mások számára is.

Közben a magzati életet a fogantatástól védőkre őrült súlyként nehezedik a tudat: anélkül kénytelenek napirendre térni az anyaméhben zajló – hitük szerint – gyilkosságok tízezrei felett, hogy bármit tehetnének ellenük. Nekik legfeljebb az a belátás adhat némi enyhülést, hogy a mások iránti felelősségünk nem parttalan. Ha minden tőlünk telhetőt megtettünk értük – legyen szó a gyermekét elvetetni készülő nőről vagy éppen a magzatról –, onnantól a kérdést felsőbb hatalmakra (vö. Isten) bízhatjuk, és nem kell nyakunkba venni az egész világ keresztjét.

Pláne, hogy ezt már egyszer megtették helyettünk.

Mondják persze, hogy az írországi referendum a demokrácia szégyene, hiszen a természetjogból következő megfontolásokat a mégoly nagy többség sem írhatja felül. És ebben sok igazság van. Példa erre a halálbüntetés, melyet kultúránk legtöbb országában annak ellenére iktattak ki az evilági igazságszolgáltatásból, hogy ha népszavazást írnának ki róla, sok helyen, például nálunk is a visszaállítása mellett érvelők győzedelmeskednének.

Csakhogy van itt egy alapvető különbség, és ez szintén a népuralom lényegéből fakad. Míg azok, akiknek a halálbüntetés a személyes ügyük – mert a legvégső megtorlást valamely szerettük meggyilkolásáért szeretnék foganatosítani –, nincsenek ügydöntő létszámban, az abortuszban milliók érintettek, sőt érdekeltek. Amely milliók egyben szavazók, és nincs az a kormány, amely szembe merne szállni a magzati élet kioltásának jogát követelő, Írországban éppen kétharmados erőt képviselő tömegekkel.

Ezek a tömegek viszont most szépen átestek a ló túlsó oldalára, és még az abortuszt régebben liberalizáló országok között is ritka nagyvonalú szabályozást követeltek ki maguknak. A tervek szerint a 12. hétig mindenféle indok nélkül mehet majd a küret; ezután a hatodik hónapig az anya – akár mentális – egészségének veszélyeztetése esetén elvégzik a művi vetélést; ám ha úgy értékelik, hogy a várandósság azonnali kockázatot hordoz a nő életére vagy egészségére, a végső határ egészen a kilencedik hónap.

Mármost számunkra majdnem mindegy, hogy az abortuszt a 12. vagy a 22. hétben hajtják végre. Ha az első esetben gyilkosságnak tartjuk, akkor onnantól már nem oszt és nem szoroz, hogy mikor követik el. Ezért nem kenyerünk azzal próbálni elriasztani a magzatelhajtást pártolókat, hogy Írországban hamarosan 4-5 hónapos vagy még idősebb magzatokat is likvidálhatnak. Rettentően tudjuk sajnálni, de úgy vagyunk vele: akinek nincs baja az ilyesmivel a 12. hétig, az utána se szörnyülködjön. Hanem szemrebbenés nélkül vegye szépen tudomásul, hogy itt a magzatvízzel együtt szintén ki fognak önteni jó pár olyan gyereket, akik ha a kérdéses időpontban koraszülöttként jönnének világra, minden további nélkül képesek volnának a méhen kívüli emberi életre.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.