„Az Istenhez való közelség nem jelent különcséget”

/ 2017.12.11., hétfő 09:30 /
„Az Istenhez való közelség nem jelent különcséget”

Egy animációs film, ami nem erőszakot közvetít, nem félelmet kelt. Egy produkció, ami a karácsonyi ünnepek táján bibliai témát kínál a kisgyermekeknek. A The Star (A csillag) című bájos, felemelő animációs film a betlehemi állatokat állítja középpontba. Azt meséli el, miként segítik az állatok Máriát és Józsefet, miként élik meg a Messiás születését. A The Star Amerikában meghódította a szülőket, gyermekeket egyaránt. San Francisco több iskolája vitte kisdiákjait a moziba. A Sony Stúdió kis költségvetésű, alig reklámozott filmjének közönségsikere azt is bizonyítja, hogy a szekuláris világban is érdemes vallásos témához nyúlni at Egyesült Államokban. Az ünnepi filmkínálatba belefér a karácsony igazi története, Jézus születése.

A rendező, Tim Reckart előző animációs filmjét (Head Over Heels) 2012-ben Oscar-díjra jelölték. Ezúttal új alkotásáról, a The Starról beszél röviden a Válasz.hu-nak.

Tim Reckart

Miért fordult bibliai témához?

Gyerekkoromban volt egy mozis dobozunk, amit karácsony táján mindig elővettünk. Sok filmet találtunk Santa Clausról. Dickens Karácsonyi énekének különféle adaptációit is megleltük. De egyetlen egy olyan filmtekercs sem volt, ami Jézus születéséről igazán a gyerekekhez szólt volna. Én ilyen hiánypótló filmet akartam csinálni, szórakoztatót, érdekeset a gyerekek számára. Nagy lelkesedéssel készültem a The Star megalkotására.

Volt irodalmi vagy filmes inspirációja?

Filmes példaképem nem volt. Egy különös páros hatott rám: C.S Lewis klasszikus angol író, irodalomtörténész fantasztikus mesevilága és Ferenc pápa. C. S. Lewis egy helyen az Istenhez imádkozó embert a gazdája lábánál heverő kutyához hasonlítja. (A válasz a kérdezőnek azonnal Babits Mihály Ádáz kutyám című versét juttatja eszébe). Ferenc pápa a közelmúltban kiadott Laudato Si enciklikájában a természet iránti felelősségre hívja fel a keresztények figyelmét. Azon tűnődtem, hogyan lehetne a betlehemi történettel az állatok és emberek kapcsolatát bemutatni. Jézus megtestesülésével az Isten az embereket olyan híddá tette, akik összekötik az állatokat a teremtővel. A betlehemi szamarat emberi kézzel érintette meg az Úr, a kis Jézus kezével. Ez a szép gondolat nagyon megragadott.

Milyen teremtmények filmjének főszereplői, a szamár, a galamb és a bárány?

Bo, a szamár azt az alázatos munkáséletet mutatja be, ami nem látványos, látszólag szürke, de ami nélkülözhetetlen. Kapcsolata Dave-vel, a galambbal a barátaink iránti hűséget, segítőkészséget akarja jelképezni. Ruth, a bárány nem született bátornak, elszántnak, de azzá tette a nagy feladat.

 

Milyennek akarta Máriát és Józsefet ábrázolni?

Alapvetően meghatározta a témához, a szereplőkhöz való viszonyomat, hogy hívő katolikus vagyok. Amikor készültem a filmre, azokra a Mária-képmásokra gondoltam, amiket évek alatt nézegettem. Rájöttem, hogy sohasem láttam olyan képet, ahol Mária nevetett volna. Mária emberi oldalát akartam bemutatni. Véleményem szerint a szentek nem távolságtartó lények, akikkel nem lehet kapcsolatot teremteni. Ellenkezőleg, nagyon vonzóak. Az ember szeretne velük több időt eltölteni. Én úgy képzeltem el Máriát és Józsefet, mint két olyan fiatalt, akikkel a való életben is találkozhatunk. Szerintem az Istenhez való közelség nem furcsaságot, különcséget jelent. Ez a közelség tesz igazán emberré minket.

Látta a filmet gyermekek társaságában is?

Többször is megnéztem a The Start gyermeki közönséggel. Nagyszerű volt hallani, amikor nevettek az állatok komédiáján. De ugyanolyan felemelő volt a csend is a komolyabb jeleneteknél. A csend annyit jelentett, hogy figyeltek. Beszélgettem is velük a vetítés után. Legjobban az állatok vidám jelenetei és a kis Jézus megszületése tetszett nekik.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.