Tankönyveket kell átírni? Eredmények az eredetkutatásban
A Jobbik a tudományos akadémiától elvont forrásokkal hozna létre őstörténeti intézetet, miközben e kutatócsoport máris létezik. Az abban dolgozó szakemberek a társadalmi érdeklődést érzékelve szóba álltak a hagyományőrzőkkel, az új kutatások nyomán pedig a tankönyvek átírására is sor kerülhet - derül ki a csütörtökön megjelenő Heti Válaszból.
| Fotó: MTI |
A hagyományőrzők nem nyilaztak le senkit, és a tudósok sem átkozták ki a nem szakmabelieket. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) idén áprilisban Magyar őstörténet: Tudomány és hagyományőrzés címmel megtartott konferencia volt az első alkalom, hogy a honfoglalás idejét újraélők és a korszakkal foglalkozó tudósok egy rendezvényen szerepeltek. (A fórumról szóló részletes beszámolónk itt, az azt követően készül nagyinterjúnk pedig itt olvasható.) Az „alternatívok” bevették a „finnugrizmus” bástyájának tartott Akadémiát? A legkevésbé sem. Azt jelezte a tanácskozás, hogy a tudományos világ és a hagyományőrzőknek nevezett sokrétű szubkultúra legkomolyabb része párbeszédet kezdett.
Ennek egyik oka a társadalmi igény. Ennek méreteit jól érzékelteti, hogy várhatóan idén augusztusban is tízezrek látogatnak ki a hagyományőrző szubkultúra legnagyobb rendezvényeire, a Kurultajra és a Magyarok Szövetsége Kunszentmiklós melletti gyűlésére. Sőt a politika is napirenden tartja a kérdést: Lezsák Sándor fideszes országgyűlési alelnök például a Kurultaj elkötelezett támogatójának számít. A Jobbik pedig július közepén jelentette be, hogy az őszi költségvetési vitában őstörténeti kutatóintézet felállítását javasolja majd. Mondván, az Akadémia nem ad helyet a vitáknak és nem szervez kutatásokat, ezért a radikális párt pénzt is elvonna a tudós testülettől. A radikálisok árnyékre vetődtek, mert több mint egy évvel ezelőtt alapították az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetén (BTK) belül az Őstörténeti Témacsoportot. A témával foglalkozó régészeket, történészeket, nyelvészeket összefogó tudóscsapat hozta tető alá az idézett konferenciát.
„A magyar társadalom hihetetlen érdeklődéssel fordul az őstörténet felé, amit jó- és rosszindulatú sarlatánok egyaránt kihasználnak. Másrészt az 1996-os millecentenárium óta nem született összefoglalás a korszakkal és a problémákkal kapcsolatos új eredményekről” – idézi az Őstörténeti Témacsoport létrehozásának indokait Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. A történész szerint az új tudományos eredmények miatt változik a honfoglalás koráról, a magyar nép etnogeneziséről való tudásunk.
A magyar őstörténeti kutatások legújabb fejleményeiről lásd exkluzív összeállításunkat a Heti Válasz augusztus 1-jén megjelenő számában. Lapunk a Digitalstandon elektronikusan is megvásárolható.
