Az önrendelkezés szelektív elve

/ 2018.01.24., szerda 17:11 /

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés évét ünnepli 2018-ban – jelentette be Tőkés László európai parlamenti képviselő január 15-ién Nagyáradon. Ennek alapja, hogy az 1918 novemberében Kolozsvárott Apáthy István professzor vezetésével megalakult Erdélyi Nemzeti Tanács a Wilson amerikai elnök által meghirdetett elvek alapján remélte Erdélyt megtartani a magyar állam keretei között, de elfogadta volna az országrész önállóságát is.

Illúzió, fatális tévedés volt bízni a „győzelem nélküli békét” hirdető Wilson programjában? A száz évvel ezelőtt, 1918. január 8-án meghirdetett 14 pont ugyan csak az „autonóm fejlődés lehetőségét” ígérte Ausztria–Magyarország népeinek, de azzal, hogy a „szövetséges és társult hatalmak” a nyár folyamán hadviselő szövetségesnek ismerték el a Cseh-Szlovák Nemzeti Tanácsot, s elkötelezték magukat a Monarchia fölosztása mellett. Megmaradt a remény, hogy a program alapelve a népek önrendelkezési joga lesz.

„Az önrendelkezés nem merő frázis. […] Minden, e háborúból fakadó területi rendezésnek az érintett lakosság érdekében és javára kell történnie” – jelentette ki az elnök a kongresszusban február 11-én. Nos, nem Wilson elveiben volt a hiba, hanem abban, hogy ő maga sem ragaszkodott hozzájuk, a döntések, az új határok pedig súlyosan megsértették a szép elveket. Lehetett-e jobban eltérni az önrendelkezés eszméjétől azzal, hogy a Magyarországtól elvett területeken a győztesek sehol sem engedélyezték a népszavazást, amit az Apponyi vezette magyar küldöttség kért? (A soproni népszavazásra később, egy sikeres katonai és diplomáciai akció eredményeként került sor.)

A nemzeti önrendelkezés elve az 1938–41-es európai határváltozások kapcsán merült föl, de végül katonai fenyegetés és beavatkozás teremtett fait accomplit. Az ENSZ Alapokmányában két helyen is szerepel „a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog”, és ez volt a jogi alapja az európai gyarmatok függetlenné válásának az 1960-as években. Az emberi jogok két 1966-os egyezségokmánya egyértelműen kimondta, hogy „minden népnek joga van az önrendelkezésre”. Ezt azonban tompította az ENSZ Közgyűlése, amikor 1970-ben nyilatkozatban rögzítette, hogy korlátlan önrendelkezési joggal csak a gyarmati vagy más idegen uralom alatt levő népek élhetnek. A határozat szerint erre a jogra hivatkozva nem szabad támogatni vagy ösztönözni azokat a törekvéseket, amelyek „szuverén és független államok teljes vagy részleges felosztására, területi integritásuk és politikai egységük megsértésére irányulnak”. Vagyis az önrendelkezés joga nem mindenütt érvényes.

1945 óta próbálják a világháború győztes nagyhatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai fenntartani az általuk kreált államrendszert és határokat, de nem tudták megakadályozni több föderáció felbomlását – hallgatólag elismerve az önrendelkezés jogát. 1991-ben az is felmerült, hogy Jugoszlávia utódállamai közös megegyezéssel megváltoztathatják határaikat, de a nagyhatalmak ezt akkor is, később is – félve a precedenstől, a láncreakciótól – elutasították. Üdítő kivétel az Egyesült Királyság: amikor Skócia lakóinak egy része bejelentette igényét állami önállóságának visszaállítására, a londoni kormány nem katonaságot küldött a „szeparatisták” ellen, hanem kiírta a népszavazást. Korábban így kezelte Kanada francia Québec hasonló igényét. Spanyolország viszont nem kockáztat meg egy népszavazást Katalóniában.

Európában csak kismértékben változnának a határok, ha népszavazás útján ezt engednék a kormányok. De a lakosság kevertsége folytán még így sem jönnének létre nemzetállamok. Van azonban egy jó megoldás: a kulturális és – ahol indokolt – a területi autonómia. Kossuth Lajos óta sok jó javaslat, majd jól működő példa született erre, de Európa keleti felén a türelmetlen többség hallani sem akar róla. Pedig ideje volna elővenni Wilson százéves elveit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.