valasz.hu/vilag/orban-az-osztrakoknak-vagy-nemeteknek-elobb-utobb-eleguk-lesz-109332

http://valasz.hu/vilag/orban-az-osztrakoknak-vagy-nemeteknek-elobb-utobb-eleguk-lesz-109332

Azt hitte, Németország túl van a migránsválság nehezén?

/ 2018.06.26., kedd 19:20 /
Azt hitte, Németország túl van a migránsválság nehezén?

Pedig már azt lehetett hinni, Németország túl van a migránsválság nehezén: évről évre kevesebb menedékkérő érkezik az országba. De akkor miért pont most sodorta a bevándorlás az összeomlás határára a kormánykoalíciót?

Már az sem fordul elő gyakran, hogy egy kormányfő türelmi időért könyörögjön egy miniszterének. Hát még ha az a politikus Európa legfontosabb országának a legnagyobb hatalmú vezetője. A szóban forgó miniszter pedig egy nemrég megbuktatott, vagy – jóindulatúbb értelmezésben – érdemei elismerése mellett a nyugdíjaslét felé taszigált politikus. Márpedig Németországban ez történt: Angela Merkel két hetet kapott belügyminiszterétől, Horst Seehofertől, hogy európai megoldást találjon a menekültkérdés megoldására. S bár Merkel úgy állítja be, hogy a két hetet ő javasolta, a lényegen nem változtat: 14 napja van megtenni azt, amire három éve nem képes.

Elvileg nem az egész menekültválság megoldásáról van szó – a német koalíciós viszály egyetlen részletkérdésen mérgesedett el. Seehofer ugyanis – aki a hárompárti koalíció legkisebb tagjának, a bajor CSU-nak az elnöke – azt akarta, hogy a határokon ne engedjék be azokat, akiknek a menedékkérelmét a német hatóságok már elutasították, és kiutasították az országból, vagy akik egy másik uniós tagállamban már beadták a kérelmüket. Az intézkedés triviálisnak hangzik, hiszen miért kellene visszaengedni valakit, akit már kiutasítottak, és eltűrni, hogy egy menedékkérő ne elégedjen meg az olasz állam által kínált védelemmel és ellátással, hanem ragaszkodjék a némethez? Ám az európai szabályozásban minden mindennel összefügg, így még egy ilyen magától értetődő igény is olyan folyamatokat indíthat el, amelyek végeredménye beláthatatlan – s Merkel félelmei szerint akár az unió végét is okozhatja. Miközben Seehofer szerint pont a merkeli menekültpolitika jelenti Európa végét.

Karrierpánik

Valójában mindkét főszereplő leginkább politikai karrierjének végétől fél. Bajorországban október közepén lesznek tartományi választások, s a közvélemény-kutatások szerint Seehofer CSU-ja emberemlékezet óta a legrosszabb eredményre számíthat. A párt stratégái szerint a megoldás, hogy a hátralevő négy hónapban megpróbálják visszaszerezni azokat a bajor szavazókat, akik a bevándorlásellenes AfD-hez pártoltak. Seehofernek tavasszal már át kellett engednie a bajor kormányfői posztot, s hogy pártelnök meddig maradhat, azon múlik, mennyire sikeres belügyminiszterként. Ami viszont attól függ, hogyan képes kezelni a bevándorlással kapcsolatos problémákat.

Ám a hivatalba lépése óta eltelt időt eredmények helyett inkább botrányok jellemezték. A felügyelete alatt álló bevándorlásügyi hivatalnál kiderült, hogy egy jószívű és/vagy pénzéhes hivatalvezető jóvoltából több ezer menedékkérő juthatott jogtalanul kedvező határozathoz. A felháborodást kiváltó, s a hatóságok tehetetlenkedéséről árulkodó bűncselekmények pedig az ő hivatali ideje alatt is folytatódtak. Természetesen nem arról van szó, hogy a menedékkérők miatt ma már Németországban nem lehet az utcára kimenni; gyakorlatilag nincs változás a bűnözési rátában, ám gyilkosságból egy is sok, gyerekgyilkosságból meg pláne, amit nem lehet annyival elintézni, hogy de hát a németek is gyilkolnak.

Visszamenekült menekült

A legutóbbi ilyen eset, amikor a hónap elején a 14 éves mainzi Susanna Feldmannt erőszakolta és ölte meg egy 21 éves iraki menedékkérő, aki a tett után visszamenekült Kurdisztánba, ahol a hatóságok elfogták, és átadták a németeknek. A gyilkosról kiderült, hogy a menekülthullám csúcsán, 2015-ben érkezett, menedékkérelmét elutasították, de mégsem tették ki az országból, jóllehet kábítószerrel kereskedett, és erőszakossága miatt többször összeütközésbe került a törvénnyel. Közben szintén Mainzban megkezdődött annak az afgán fiatalembernek a pere, aki tavaly decemberben szúrt le féltékenységből egy 15 éves német lányt egy Kandel nevű kisvárosban. Az afgán 2016 tavaszán érkezett az országba, egy évvel később utasították el a menedékkérelmét, de mivel vélhetően fiatalkorúról van szó (a szakértők becslései 15 és 20 év között szóródnak), aki ráadásul családja nélkül érkezett, fel sem merült a kitoloncolása. Az ügy miatt bevándorlásellenes mozgalom is alakult „Kandel az egész ország” néven. S a két szörnyű eset közé még márciusban befért egy harmadik is, ezúttal az észak-német Flensburgban, ahol egy szintén 2015-ben érkezett afgán a 17 éves német barátnőjét szúrta le, amiért az nem volt hajlandó áttérni az iszlámra és fejkendőt hordani. Mondani sem kell, hogy a 18 éves tettes menedékkérelmét korábban szintén elutasították.

Ilyen körülmények között nincs jelentősége annak, hogy a héten közölt adatok szerint tavaly az egy évvel korábbinál 44 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, s idén várhatóan tovább csökken ez a szám. Mivel még mindig 728 ezer kérelmet adtak be, sokkal többet, mint a 2015 előtti békeidők éveiben, és minden második közülük Németországban kért menedéket. S mivel jellemzően Bajorországban léptek német földre, a probléma ott hatványozottan jelentkezik. Seehofer tehát megígérte: vissza fogja szerezni a német állam tekintélyét, és megmutatja, hogy meg lehet állítani ezt a folyamatot. Ennek az – amúgy osztrák és dán elképzelésekhez közel álló – bajor modellnek lenne része, hogy a menedékkérőket központokban helyezik el, ott kell bevárniuk a hatóságok döntését, s elutasítás esetén onnan is toloncolják ki őket bérelt repülőgépekkel. Mivel a központokban élnek, pénzbeli ellátásra sincs nagyon szükségük. Szövetségi szinten ehhez jönne a Wunderwaffe, a visszafordítás a határról, hiszen Németországba gyakorlatilag csak másik európai országon keresztül érkezhetnek menekültek. Márpedig azokat, akiket máshol már regisztráltak, a szabályok szerint a németek vissza is küldhetik oda.

Illegális bevándorlók "Merkel segíts nekünk!" feliratú papírokkal tüntetnek a Görögországot és Macedóniát összekötő vasúti síneken a határ görög oldalán, Idomeniben 2016. március 3-án.

Fotó: MTI/EPA/Szimela Pancarci

A tervnek mindössze két veszélye van: az első, ha működik; a második, ha nem. Utóbbira jó esély van, hiszen Németországnak – éppen mert Schengen-országok veszik körbe – gyakorlatilag nincs határőrizete. A szóban forgó határokat tehát el kellene látni emberrel és eszközökkel, amelyekkel le lehet venni az ujjlenyomatot, és meg lehet nézni, a kérelmező szerepel-e az európai adatbázisban. De mi történik, ha a visszafordított migráns kerül egyet, és nekiindul a senki által nem őrzött zöldhatárnak, vagy eleve ott kísérletezik? Ráadásul amikor az AfD fellegvárának számító Szászország kereszténydemokrata kormányfője közölte: az ő cseh és lengyel határaikon is ugyanígy kellene eljárni, kiderült, ott a rendőrség határátkelők híján csak a német autópályán folytat szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, s mivel ez már német terület, hiába kapnak el valakit, nem fordíthatják vissza.

De ha sikeres az intézkedés, az is nagy baj lehet. Egyfelől ez arra ösztönözné az olaszokat, hogy ne regisztrálják a hozzájuk érkező menekülteket, hiszen akkor nem is lehet visszaküldeni őket hozzájuk. A német határzár Merkel félelmei szerint további határzárakat produkálna, aminek egyébként Magyarország is a szenvedő alanya lehet. Hiszen ha a németek lezárják az osztrák, a lengyel és a cseh határt, akkor majd az osztrákok lezárják a szlovén meg a magyar határt, az olaszok a szlovént, és vége lesz a határok nélküli Európának, amely nemcsak az európai gondolatra súlyos csapás, de a térséget behálózó német gyárak érdekeire is. Merkelt már 2015-ben hasonló szempontok vezették, akkor azonban még tartott a Willkommenskultur mámora, mára viszont inkább csak az attól szerzett fejfájás maradt.

Két hét az élet

Merkel szerint saját hatáskörben folytatott, kiszámíthatatlan kimenetelű bütykölés helyett inkább európai megoldásra volna szükség. És ezt kellene a kéthetes határidőre, azaz a június végi uniós csúcstalálkozóra összehozni. Csakhogy ez lehetetlennek tűnik: nincs mindenki által elfogadható megoldás, az unió reménytelenül szétszakadt a kérdésben jobb- és baloldali kormányok, északi és déli, keleti és nyugati tagállamok között. A keletiek nem akarnak senkit befogadni, az unión belüli nyílt határokhoz viszont ragaszkodnak. A déliek támogatják őket abban, hogy minél erőteljesebb legyen a külső határ őrizete, viszont aki mégis átjut rajta, azt osszák szét a távolabb lévő tagállamok között, erről viszont a keletiek hallani sem akarnak. A nyugatiak és északiak azt szeretnék, ha a végén minél kevesebb ember kötne ki náluk, de a menedékjog intézményét alapjában nem vonják kétségbe.

Ebben a helyzetben Merkel leginkább abban reménykedhet, ha általános egyezség nem lesz is, talán tud olyan, a CSU számára is elfogadható megállapodásokat kötni a legfontosabb szereplőkkel – olaszokkal, osztrákokkal, balkáni országokkal –, amelyek eredményeképpen némi német pénzért cserébe ezek az országok nem engedik át vagy visszaveszik a menedékkérőket. Az első ilyen találkozás már meg is volt az új olasz bevándorlásellenes, populista kormány vezetőjével, Giuseppe Contéval, akinek Merkel megígérte, hogy az EU megerősíti a külső határok védelmét. Abban is egyetértettek, hogy ki kellene találni egy olyan rendszert, amelyben a tranzit- vagy akár a származási országban bírálják el a menedékkérelmeket. Ami persze megint lehetetlen küldetésnek tűnik, hiszen amíg ma minden második menedékkérő jogosan kér menedéket az európai hatóságok szerint, addig semmi értelme a harmadik világban menedékbenyújtó központokat nyitni, mert még több ember juthatna be Európába, olyanok is, akiknek most nincs pénzük elvergődni idáig. Ha viszont a kérelmeket az eddigieknél nagyobb szigorral bírálják el, akkor továbbra is arathatnak a csempészek.

Merkel most Seehofer zsarolására mutogatva próbál engedményeket kizsarolni az európai vezetőkből, és azzal fenyeget, ha nem lesz megegyezés, akkor Európa káoszba süllyed. Seehofer ugyanis kijelentette, amennyiben Merkel üres kézzel érkezik haza a csúcsról, akkor élesíti az önálló hatáskörben, a kancellár ellenére bevezetett határellenőrzést. Ez esetben viszont Merkelnek nem volna más választása, mint leváltani a belügyminisztert, amire pedig Seehofernek meg kellene vonnia pártja bizalmát a kancellártól. Seehofer állítólag ki is fakadt, hogy „nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”.

Miközben azonban a válság mögött jelentős részben pártpolitikai megfontolások állnak, éppen a pártpolitika lehet az oka annak is, hogy kormány mégsem omlik össze. Arra ugyanis alig van esélye a CSU-nak, hogy elérje a CDU-nál Merkel lecserélését, hiszen a kancellár gondosan vigyázott arra, nehogy hatalomra esélyes utód maradjon a közelében. Vagyis Merkel bukása a kormány bukásához és új választások kiírásához vezetne. Ám egy ilyen voksoláson a kormánypártok csak veszítenének. A keresztény pártok mellett a szocdemek is gyengébben állnak a közvélemény-kutatások szerint, mint a tavaly őszi választásokon. Az ellenzéki Zöldek, a radikális baloldal és főleg a bevándorlásellenes AfD pedig sokkal jobban. Új választások esetén még egy nagykoalíciónak sem volna elég mandátuma, vagyis az ország – és ezzel jelentős részben Európa is – végképp cselekvőképtelenné válna.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.