„Azt hittem, az internet majd felszabadítja a társadalmat. Tévedtem”

/ 2016.02.13., szombat 07:28 /
„Azt hittem, az internet majd felszabadítja a társadalmat. Tévedtem”

Tagadhatatlan, hogy az online viselkedés, a közösségi média helytelen használata globális problémává vált. Mit szól ehhez az a fiatalember, aki a világ megváltoztatásának leghatékonyabb eszközét látta az internetben, és 2011-ben egyetlen Facebook-oldallal forradalmat szervezett?

„Öt évvel ezelőtt azt mondtam, egyetlen dolog kell ahhoz, hogy felszabadítsuk a társadalmat: az internet. Tévedtem. Ma azt mondom, ha fel akarjuk szabadítani a társadalmat, akkor először az internetet kell felszabadítanunk” – mondta amerikai előadásán Wael Ghonim mérnök-informatikus, az egyiptomi forradalom egykori hőse, aki úgy érzi, hogy az arab tavasz feltárta a közösségi oldalak legnagyobb lehetőségeit és legnagyobb hibáit is. Az az eszköz, amivel diktátort buktattak meg, hozzájárult az ország szétszakadásához is.

Wael Ghonim ma San Franciscóban él, családjával együtt. 2015-ben alapította Parlio.com nevű közösségi oldalát.

Azon fáradozik, hogy az internet visszanyerje eredeti célját; összekösse, ne pedig szétválassza az embereket, toleranciát, ne pedig gyűlöletet gerjesszen, a civilizált kommunikációnak, ne pedig a virtuális lincselőknek biztosítson fórumot.

Hogyan jutott el idáig?

„Az internet örökre megváltoztatta életemet 2011-ben, amikor nézegettem a Facebookot, és egy fotóra bukkantam. Egy fiatal egyiptomi fiú megkínzott, halott testét láttam. 29 éves volt, Háled Száidnak hívták. Magamat láttam a fotón. Névtelenül nyitottam egy Facebook-oldalt Mindnyájan Háled Szaidek vagyunk címmel. Néhány nap múlva 100 ezren osztották meg. A közösségi háló meghatározó lett a mozgalomban. Segített a szétszórt ellenállást összefogni. Elhitette az emberekkel, hogy nincsenek egyedül” – vallja.

Ghonimot 11 napra börtönbe zárta a Mubarak-kormány, szabadulása után alig néhány nappal a rendszer megbukott. A győztes forradalmat követően Ghonim a Nyugat kedvence is lett, a Time a legbefolyásosabb személyek közé sorolta, a davosi Világgazdasági Fórum a Fiatal Globális Vezetők közé válogatta. A forradalomról szóló könyve, a Revolution 2.0 bestseller lett.

Wael Ghonim azonban csalódott a forradalomban. A Muszlim Testvériség győzelmével a szekularizált Nyugat-barát fiatalok marginalizálódtak, a katonai puccs után többeket bebörtönöztek. Ghonim az Egyesült Államokban talált menedéket, előbb a Google Mountain View-i központjában dolgozott, majd megalapította start up cégét.

Wael Ghonimot biztonságiak kísérik le a színpadról a Tahrír téren, miután beszédet mondott a Mubárak elnök bukását ünneplő tömeg előtt

Fotó: AFP/Europress/Marco Longari

 

Visszatekintve saját tévedéseiket mérlegeli. A győztes forradalom eufóriája után az egyiptomiak képtelenek voltak konszenzusra jutni, a politikai küzdelem erőteljes polarizációhoz vezetett. A közösségi média pedig csak felerősítette a megosztottságot azzal, hogy hamis információkat, pletykákat, gyűlöletbeszédet közvetített. „A környezet kifejezetten mérgező volt. Online világom megtelt trollokkal, hazugságokkal, gyűlöletbeszéddel” – mondja.

A közösségi médiával kapcsolatos problémákat így foglalja össze:

1./ Nem tudjuk, hogyan kezeljük a hamis információkat, pedig az előítélettel teli pletykákat milliók hiszik el.

2./ Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak azokkal kommunikáljunk, akikkel egyetértünk. Hála a közösségi oldalaknak, mindenkit elnémíthatunk, blokkolhatunk.

3./ Az online viták a csőcselék szintjére süllyedtek. Úgy tűnik, az emberek elfelejtették, hogy a komputerek előtt valós személyek, nem pedig inkarnációk ülnek.

4./ A gyorsaság, a rövid terjedelem miatt szeretünk azonnali következtetéseket levonni. Ahhoz szoktattak bennünket a közösségi oldalak, hogy határozott véleményt mondjunk egy bonyolut világról 140 karakterben.

5./ A mai közösségi média úgy van felépítve, hogy kijelentsünk, és ne mélyedjünk el, posztoljunk, és ne vitázzunk, üres kommenteket írjunk mély eszmecserék helyett. Mintha abbban egyeztünk volna meg, hogy ne egymással, hanem egymás felett beszéljünk.

Öt évvel az egyiptomi Facebook-forradalom után, Ghonim úgy érzi, hogy a megosztottság tovább növekedett a világban.

Arra kellene törekedni, hogy a technológia segítsen megoldani a problémát, ne maga legyen a probléma. Nagy vita folyik ma arról, hogyan kellene az online bántalmazásokat megállítani, miként kell a trollok ellen harcolni.

De arra is kell gondolni, hogyan lehetne olyan közösségi médiát tervezni, ami a civilizált viselkedést segíti, és jutalmazza a gondolkodást, a figyelmességet. Köztudomású, hogy az egyoldalú, dühös, agresszív posztok nagy figyelmet kapnak manapság. De mi lenne, ha a minőségre figyelnénk? Mi a fontosabb, az olvasók száma, vagy az, hogy kik azok az emberek, akikre hatással vagyunk? – teszi fel a kérdést. Szerinte olyan mechanizmust kellene kidolgozni, amivel az online információk tényszerűségét lehetne ellenőrizni. 

Ebben a folyamatban Wae Ghonim első tevékenysége a Parlio.com megalapítása, ami – legalábbis célja szerint – tartalmas, intelligens online beszélgetéseket, vitákat szervez fontos közéleti problémákról. Wae Ghonim azt mondja, itt az vehet részt, aki „érdeklődő, nyitott és civilizált”.

Rosta

Ablonczy Bálint

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.