Bemutatjuk Orbán német bírálóját, aki a keresztény fundamentalizmustól óvná Európát

/ 2018.03.21., szerda 14:02 /

Egyre érdekesebb fordulatokat vesz a német vita az iszlámról. Az egész a frissen kinevezett belügyminiszter nyilatkozatával kezdődött. A kormánykoalíció legjobboldalibb darabjának, a bajor CSU-nak a volt vezetője, Horst Seehofer egy interjúban kijelentette, hogy „az iszlám nem tartozik Németországhoz”. Ezzel az Angela Merkel kancellárt mindig szívesen bosszantó Seehofer egy régi vitát elevenített fel, annak idején ugyanis egy korábbi, amúgy kereszténydemokrata államfő jelentette ki először, hogy az iszlám Németország részévé vált.

Seehofer azt is hangsúlyozta, hogy természetesen ez nem jelenti azt, hogy a muzulmán vallású polgárok ne lennének Németország részei, csupán annyit, hogy az országot és a német kultúrát a kereszténység formálta, nem az iszlám. Merkel azonnal ugrott a provokációra és helyrerakta a miniszterét, hogy az országban él négymillió muszlim, és ha ők hozzátartoznak Németországhoz, akkor bizony a vallásuk is. Azóta beszállt a vitába a parlamenti CSU-csoport vezetője is, aki természetesen párttársának adott igazat, ami már csak azért is érthető, mert Bajorország tartományi választások előtt áll, ahol meg kell nyerni a bevándorlásellenes szavazókat.

Ám ennél érdekesebb a történet egy másik szála, amelynek főszereplője Michael Roth, Európáért felelős külügyi államtitkár, a magyar kormány régi ismerőse. A szocdem politikus néhány hete egy interjúban bírálta hosszasan a magyar kormányt, a Stop Soros törvénycsomagot, a milliárdos démonizálását, és felvetette, hogy az EU-s pénzekből kéne támogatni civil szervezeteket az olyan országokban, mint Magyarország, ahol veszélyben a jogbiztonság. Ezen kívül elejtett még pár szokásos közhelyet is, mint hogy „a vallások, a kultúrák és az etnikumok sokszínűsége ugyan olykor megerőltető, de gazdagít és erősít”.

Michael Roth

Fotó: Europress/AFP/Tobias Schwarz

Most aztán kiderült, hogy a rothi értelemben vett gazdagodásról persze inkább csak az iszlámmal kapcsolatban beszélhetünk, a kereszténység megítélése jóval kevésbé egyöntetűen pozitív. A mostani vita nyomán ugyanis egy újságíró megkérdezte Rothot, vajon a Németországhoz tartozó iszlámnak részei a gyűlöletprédikátorok is. Amire jött az államtitkári válasz: „azok éppen olyan kevéssé tartoznak Európához, mint az evangéliumi fundamentalizmus”.

Ami persze több szempontból is hatalmas ostobaság. Egyrészt, ha visszatekintek az elmúlt évekre, viszonylag nehéz egész Európát gyászba borító neoprotestáns merényleteket felidéznem.

Sőt, konkrétan egyetlen egy sem jut eszembe. A muszlim gyűlöletprédikátorok által ösztönzött terrorcselekmények és kísérletek viszont megszámlálhatatlanok. Ezt összemosni egészen elképesztő mutatvány és mivel Roth a német diplomácia egyik vezetője, még az a mentsége sem lehet, hogy tájékozatlanságból teszi.

De amit mond, azért sem igaz, mert a neoprotestáns egyházak legújabbkori felívelése ugyan valóban Amerikában indult és onnan jött át Európába, de az európai egyháztörténetben nagyon is komoly előzményei vannak ezeknek a mozgalmaknak. Sőt, a neoprotestáns gondolatok csírája Európából került Amerikába, vagyis itt sokkal inkább újraimportról van szó. És függetlenül attól, hogy az evangéliumi egyházakat pozitív vagy negatív jelenségnek tartjuk, ez azért óriási különbség az iszlámhoz képest, amely a történelemben soha nem volt része Nyugat-Európának.

De persze mit számítanak a tények, ha a politikai korrektség igényeivel kerülnek szembe?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.