Berlin felett az ég - A kereszténydemokraták válsága

/ 2010.07.17., szombat 14:11 /
Berlin felett az ég - A kereszténydemokraták válsága

A minapi államfőválasztás is jelezte: Angela Merkel csillaga leáldozóban. Sőt a német kereszténydemokraták identitási válságára reagálva egy érsek javasolta: nevükből vegyék ki a keresztény jelzőt.

Leolvadt az aszpik a szendvicsekről, mire sikerült államfőt választani a berlini parlamentben. Christian Wulff úgy ülte végig a maratoni szavazást, mint valami bútordarab, melynek senki sem találja a helyét.

Mosolyogni persze hosszan tud a kereszténydemokrata-liberális koalíció politikusa, így nem látszott rajta a csalódás. Pedig lett volna oka rá.

A kormánynak többsége van az elnökválasztó gyűlésben, a képviselőknek mégis kilenc órát kellett várniuk, míg átmehettek a fogadásra. Különösen a győztes jelölt pártja látszott letörtnek. Mindenki azt találgatta, mely kormánypárti képviselők voksoltak csak azért is az ellenzék politikusára.

Felfelé buktatás

A baloldal olyan jelöltet talált, aki ellen a jobboldal is legfeljebb egyetlen ellenérvet hozhatott fel: hogy nem nekik jutott előbb az eszükbe. Joachim Gauck evangélikus lelkész, az NDK-s idők emberi jogi harcosa, majd a múltfeldolgozás főhivatalnoka jobban is illett volna a kereszténydemokratákhoz, mint a szociáldemokraták és a zöldek mellé. Ám Gauck önfejű ember - még gondot okozhatott volna a koalíciónak.

Angela Merkel így kitartott jelöltje, Christian Wulff mellett. Nemcsak megbízható, jól fésült elnököt nyert ezzel Németország, de Merkel a párton belüli konzervatívokat is tovább gyengíthette Wulff "felfelé buktatásával".


Angela Merkel több mint tíz éve irányítja a kereszténydemokratákat (CDU), és ezalatt a párt annyira balra húzott, hogy lassan a szociáldemokraták érzik magukat feleslegesnek. Míg a CDU egykor büszkén vallotta magát konzervatívnak, Merkel idején egyetlen jelszó maradt: mi vagyunk a közép.

És bár Merkel 2005-ben és 2009-ben is bizonyította, hogy választást csak így lehet nyerni, senki sem tudja, miről is szól ez a szerep. A párt konzervatív szárnya eddig csak halkan morgott - konzervatív, öltönyös urakat tudott évekig sakkban tartani a keletnémet lelkész lánya.

Sokan aztán vették a stüszikalapjukat, és odébbálltak: Edmund Stoiber volt bajor kormányfő visszavonult, Friedrich Merz, a jómódúak szószólója elszegődött ügyvédnek, az antikommunista Jörg Schönbohm pedig a nyugalmas öregkort választotta.

Két befolyásos konzervatív maradt a placcon Merkellel szemben: Roland Koch, ám ő nemrég jelentette be, hogy lemond a hesseni miniszterelnökségről, valamint Christian Wulff, aki most államfőként lett hatástalanítva. Merkel tehát megszabadult ellenfeleitől, és ott áll pártjával a politika közepén. Ám ha körbenéz, egyre magányosabbnak érezheti magát. Sikerek idején sokan méltatták vezetési módszereit, ám most, a válság közepette ugyanennyien látják hibáit.

Kilúgozott kereszténység

Miről is szól ma a CDU? Neve alapján leginkább kereszténynek kellene lennie - de más volt a német társadalom 1945-ben, amikor megalakult a párt. Ma már a választók alig tíz százaléka tartja fontosnak egy párt keresztény szellemiségét.

Egy olyan országban, ahol minden harmadik választó vallástalan, és lassan többen gyakorolják a muzulmán hitet, a kereszténydemokráciának újra kell fogalmaznia magát. Merkel ennek állt élére. A népszámlálási adatokra figyelve a kancellár belátta: jobb összeveszni a püspökökkel, mint a társadalommal.

A keresztények azonban elárulva érzik magukat. Köln érseke, Joachim Meisner nem véletlenül szorgalmazta, hogy a párt tán vegye ki nevéből a kereszténységre utaló C betűt. Merkel azonban tudja: hiába berzenkednek a keresztények, végül meghunyászkodnak, elvégre a többi párt még ennyire sem vallásos.

Pedig Merkel sem erőlteti túl magát. A CDU-nak már van leszbikus és homoszexuális tagozata, török származású tartományi miniszterrel és meleg politikusokkal is büszkélkedhet. Számos tagjának életvezetése nem sokban különbözik a baloldali társakétól.

A párt kifarolt a hagyományos családmodell (dolgozó apa, gyereknevelő anya, több gyerek) mögül, s elsősorban a dolgozó nőket támogatja. A felső vezetésben közben elszaporodtak az északi, liberális protestánsok. A konzervatív katolikusok annyira kisebbségbe kerültek, hogy önálló munkaközösséget hoztak létre a pártban. A katolicizmus immár nem főáram, hanem mellékvonal, amolyan politikai szuvenír lett a CDU kínálatában.

Angela Merkel politikáját a hideg pragmatizmus - és ha kell: a kíméletlenség - jellemzi. Helmut Kohl kancellár kissé lesajnált, esetlen, bubifrizurás miniszteréből így lett Németország első női kancellárja. Az, hogy először nagykoalícióban kellett kormányoznia, nem is nagyon zavarta. Itt ugyanis lekerülnek a napirendről az ideológiai kérdések, így Merkelnek sem kellett a jobboldali politikus figuráját hozni. Sokak szerint túlságosan is megtetszett neki a nagykoalíció ideológiamentes, de olajozott működése.

Csalódott jobboldaliak

A tavaly őszi választásokon azonban a liberálisok - a csalódott jobboldaliak voksaival - olyan jól szerepeltek, hogy Merkel nem kerülhette ki őket. Meg hát mégiscsak "természetes szövetségesekről" van szó. Ritkán romlik azonban meg a hangulat barátok között ilyen hamar.

Merkel nem volt nyitott a polgári liberálisok (FDP) ötleteire, s lesöpörte valamennyi javaslatukat. Hiába szorgalmazták a liberálisok az adócsökkentést, Merkel a romló gazdasági helyzetre hivatkozva lehűtötte a vágyakat. Nem csoda, hogy a liberálisok fél év alatt majdnem harmadolták népszerűségüket.

A pártelnök-külügyminiszter, Guido Westerwelle csak kényszeredetten mosolyog, amikor Merkel egy-egy sajtótájékoztatón előtte vonja vissza az FDP minden javaslatát. Most éppen a liberálisok egészségügyi tervének kilúgozása zajlik.

Tény, hogy 11 milliárd eurónyi hiány van az egészségügyi kasszában, de Merkel nem mer nagy reformba belekezdeni. Inkább kicsiket lépeget, mert - mivel amúgy is idegenkedik a liberálisok vagy saját pártjának harcos jobboldaliságától - a válság következményeit nem csak a szegényekre lőcsölné.

Mire a német gazdaság teljesítménye a nulla fölé kúszott, betört a politikai válság Berlinbe. A liberálisok aggódva figyelik csökkenő népszerűségüket, a bajor kistestvér CSU akadékoskodásával ad életjelet, a CDU-ban pedig egyre többen kérdőjelezik meg Merkel politikáját. Az, hogy a német gazdaság könnyebben élte túl a 2008-as válság hatásait, az előző nagykoalíció sikere. A jelenlegi kormány egyetlen ígéretét sem tudta még teljesíteni. És néha szórakoztató veszekedései sem kárpótolják a választókat: egy felmérés szerint a szavazók több mint kétharmada a jobboldali kormány végét akarja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.