Bevédte Soros alapítványának vezetője az ukrán nyelvtörvényt

/ 2017.09.14., csütörtök 15:00 /

Mivel az ukrán oktatási reform az utóbbi napokban régen nem tapasztalt nemzeti egységet teremtett, a szerkesztőségben azon kezdtünk viccelődni, hogy ha Soros György igazán borsot akarna törni az Orbán-kormány orra alá, akkor – lévén régóta befolyásos szereplője szomszédunk belpolitikájának – ő is kiállna a kárpátaljai magyarok nyelvhasználata mellett. Arra volna csak igazán nehéz gombot varrnia a kormányzati kommunikációnak! – mondtuk magunk között tréfásan.

Aztán komolyra fordítottuk a szót, gondoltunk egyet, és megkerestük a milliárdos ukrajnai szervezetét, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványt (International Renaissance Foundation), hogy megkérdezzük véleményüket a jogszabályról. Arról a szervezetről van szó, mely olyannyira rajta tartja szemét az európai folyamatokon, hogy minapi hírében A Fidesz vezette kormány antiszemita kampánya az Európai Unió szívében címmel az Orbán-kabinet – amúgy tényleg kevéssé ízléses – Soros-plakátjaiba látott bele zsidóellenes kormányzati szándékot.

Megkeresésünkre Dmytro Shulga, az alapítvány európai kezdeményezések programigazgatója reagált postafordultával. Válaszát az alábbiakban közöljük:

Dmytro Shulga

„Ez a törvény nem szerepel intézetem napirendjén, de mivel korábban tanulmányoztam az európai kisebbségek helyzetét, röviden ismertetni szeretném legszemélyesebb véleményemet az ügyről. Ha a törvényt mérlegre akarjuk helyezni, részletesen meg kell néznünk, pontosan mit is tartalmaz. Márpedig, ellentétben az önök címlapja által sugalltakkal (itt Dmytro Shulga legfrissebb, Ki állítja meg Kijevet? – Erőszakos ukránosítás Kárpátalján feliratú borítónkra utal – Sz. Sz.) nem tiltja be a kisebbségi nyelvhasználatot. Ne haragudjon, de ez egyáltalán nem korrekt.

A törvény leszögezi, hogy az ÁLLAMI óvodákban és általános iskolákban lehetőség van kisebbségi NYELVEKEN tanulni. Ezután, a középiskolában mód van a kisebbségi nyelvek MEGTANULÁSÁRA, emellett az egyes nemzetiségek irodalmukat a saját nyelvükön sajátíthatják el. Az állami oktatási intézményekben viszont a többi tárgyat az államnyelven, azaz ukránul kell oktatni.

Ha egy kisebbségi közösség vagy egy szomszédos állam (esetünkben Magyarország) szeretné, finanszírozhat magániskolákat Ukrajnában, és ott az összes tárgyat a kisebbség nyelvén taníthatják.

Egy államnak minden joga megvan ahhoz, hogy valamennyi polgára számára biztosítsa a megfelelő integráció feltételeit, és ezt nem lehet elérni az államnyelv megfelelő ismerete nélkül. Ukrajnában az a tapasztalat, hogy számos esetben – beleértve a magyarokét is – sok diák, aki kisebbségi nyelven tanul a középiskolában, az érettségi idejére nem kielégítő szinten beszél ukránul. Ez azt jelenti, hogy közösségeiken kívül előmenetelük alapvető akadályokba ütközik – vagy, másik lehetőségként, kivándorolnak Magyarországra. Márpedig egyetlen állam sem szeretne leendő emigránsok oktatására költeni.

Ezért nézőpontom szerint, minden tényezőt figyelembe véve, az új törvény jó egyensúlyt teremt a nemzeti és a kisebbségi érdekek között. (Ismét hangsúlyozom, utóbbiak képviselőinek megvan a joguk ahhoz, hogy az állami óvodákban és általános iskolákban az ANYANYELVÜKÖN tanuljanak, a középiskolában pedig NYELVÜKET és IRODALMUKAT sajátítsák el ilyen módon. Emellett joguk van olyan nyelvű magániskolát létesíteni, amilyet csak akarnak.)

Mindez hozzájárul Ukrajna valamennyi polgárának integrációjához, egyúttal nem veszélyezteti a kisebbségi nyelek létezését és terjedését.”

A mellékelt ábra szerint tehát a Soros György alapítványa nem fog kiállni a törvény ellen. Pedig a jogszabályban az érintettek éppenséggel találnak jó pár kivetnivalót. Hogy mennyit, és pontosan melyek ezek, a kárpátaljai Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont elemzéséből kiderül. Tokár Géza jogvédő pedig itt arról ír, hogy a Felvidéken milyen károkat okozott már eddig is a hasonló szellemű oktatási szabályozás. De a legbeszédesebb talán az a tény, hogy a magyarországi ukránok kisebbségi önkormányzatának vezetője is elítélte a jogszabályt. Így végül nem Rogán Antaléknak, hanem a Soros-alapítvány ukrajnai vezetőinek lett feladva a lecke gombvarrásból.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.