new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

http://new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

Brüsszel ismét „odavágott” Magyarországnak – itt a 7 pontos lista

Magyarország pedig ismét nem ért egyet több kifogással

/ 2014.06.03., kedd 16:40 /
Brüsszel ismét „odavágott” Magyarországnak – itt a 7 pontos lista

Ütemterv szerint elkészítette az Európai Bizottság (EB) a tagállamoknak szóló ún. országspecifikus eljárásokat. A Magyarországnak szólók nem különböznek érdemben a korábbi évek – egyébként nem kötelező érvényű – ajánlásaitól, ahogyan a kormány reagálása sem hat újdonságként, amikor azt írják, több ponton nem értenek egyet a javaslatokkal.

Magyarországot az EB 2013. november 13-án azon tagállamok közé sorolta, amelyek esetében részletes vizsgálatra kerül sor. Az átfogó vizsgálatban – amelyek a tagállamok által benyújtott konvergencia-programok és nemzeti reformprogramok alapján készülnek – a Bizottság megállapítja, hogy „Magyarországon továbbra is makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók, különösen az erőteljesen negatív nettó nemzetközi pozíció folyamatban lévő kiigazítása, az állam és a magánszektor adósságának – a törékeny pénzügyi szektor tükrében – magas szintje, és a romló exportteljesítmény igényel továbbra is fokozott figyelmet a gazdaság működésére gyakorolt negatív hatások számottevő kockázatának csökkentése érdekében”.

Az ajánlások:
  1. költségvetési intézkedések megerősítése, adósságcsökkentési pálya betartása, államháztartás átláthatóságának javítása, a Költségvetési Tanács törvényi feladatkörének kiszélesítése
  2. a pénzügyi intézményekre kivetett különadók csökkentése, a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás kiigazítása, fizetésképtelenségi eljárások gyorsítása és eredményességének növelése
  3. ágazati különadók kivezetése, alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhének csökkentése
  4. aktív munkaerőpiaci-intézkedések: fiataloknak mentorhálózat, közmunka felülvizsgálata, álláskeresési járadék idejének növelése, a szegénység (főként gyerekek és romák esetén) felszámolása
  5. piaci verseny ösztönzése: korrupció felszámolása, adminisztratív terhek csökkentése, elektronikus közbeszerzés bevezetése
  6. nemzeti stratégia a korai iskolaelhagyás megelőzésére, oktatási szegregáció visszaszorítása, felsőoktatási reform annak érdekében, hogy minél többen szerezzenek felsőfokú képzést
  7. energiahatékonyság javítása (különösen a lakóépületek esetében), a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása a hálózati tarifák és feltételek meghatározásában, állami tulajdonú közlekedési vállalatokban a díjszabás felülvizsgálata

Államháztartás

Az Európai Bizottság két költségvetési természetű kockázatra is felhívja a magyar kormány figyelmét. Brüsszel először is attól tart, hogy ha csak nem tesz új erőfeszítéseket, Magyarország jelentős mértékben eltérhet a konvergencia-programban rögzített saját középtávú költségvetési céljától, ami a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális államháztartási hiányt feltételez. A másik aggodalom tárgya, hogy a kormány 2014-ben nem felel majd meg az adósságszabálynak. Ezért az EB szerint hazánknak a GDP közel 1 százalékával egyenértékű költségvetési kiigazítást kell tennie 2014-ben ahhoz, hogy megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak, így az adósságcsökkentési szabálynak. 

Az EB szerint bár hazánk költségvetési célkitűzése az, hogy az államháztartási hiány a GDP 2,9 százalékának megfelelő szintről (2014) a programidőszak végére 1,9 százalékra csökkenjen, a hiánycélokat az előző programhoz képest jelentősen megnövelték. A kormány várakozása szerint a GDP idén 2,3 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővül, míg a Bizottság a 2014. évi tavaszi előrejelzésében 2,3 százalékos, illetve 2,1 százalékos növekedéssel számol. Az EB szerint erősödik annak kockázata, hogy 2015-től kezdődően a hiány magasabb lesz a célul kitűzöttnél; addig viszont szerintük is a GDP 3 százaléka alatt marad a hiány – így a túlzottdeficit-eljárás újraindításától nem kell tartania Magyarországnak.

Bankrendszer

Az EB szerint a Magyar Nemzeti Bank által támogatott, a kis- és középvállalkozásokat célzó „Növekedési Hitelprogram” ellenére a gazdaság rendes hitelezése nem indult meg fenntartható módon. A pénzügyi szektor terhei tovább emelkedtek, ami korlátozza a tőkefelhalmozás lehetőségeit. A pénzügyi tranzakciós illeték megemelése hozzájárult a készpénzhasználat megugrásához a gazdaságban. A súlyos szabályozási terhek és a nemteljesítő hitelek magas aránya együttesen a hitelkínálat beszűküléséhez vezettek. A kormány több alkalommal jelezte a devizahiteleseket segítő új intézkedés bevezetésére irányuló szándékát, ugyanakkor ezek az intézkedések a legtöbb esetben nem a nehéz helyzetben lévő adósokat célozták, és a további kormányzati segítséggel kapcsolatos várakozások miatt negatív hatást gyakorolnak a háztartások fizetési hajlandóságára – írják az elemzésben.

Adózás

Ahogyan a korábbi években is kifogásolta a brüsszeli testület, most is leírja: „nem történt érdemi előrelépés a társasági adó kiegyensúlyozottabb rendszerének megteremtése érdekében, a meglévő ágazati különadók egy részét pedig éppenséggel megemelték”. Az EB szerint az, hogy kiszélesítették a személyi jövedelemadó tekintetében igénybe vehető családi adókedvezmény jogosultjainak körét segítség lehet az alacsony jövedelműek számára; ugyanakkor az egyedülálló, alacsony jövedelmű személyek adóterhe az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Magyarországon továbbra is magas az adószabályok megsértésének aránya, jellemző a feketemunka – állapítják meg.

Munkanélküliség

Az EB szerint a közmunkában részt vevők kevesebb mint 10 százaléka tudott visszatérni a nyílt munkaerő-piacra, a nők munkaerő-piaci részvételére ösztönzőleg hatott a fizetett szülői szabadság rugalmasabbá tétele és a gyermekgondozási létesítmények kapacitásának bővítése, de további erőfeszítésekre van szükség, hiszen a nők foglalkoztatása változatlanul 60 % alatti – írják. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik Magyarországon és jelenleg a teljes népesség közel egyharmada ezen kategóriába tartozik. A szegénység továbbra is aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat, különösen a gyerekeket és a romákat. Emelkedőben van a korai iskolaelhagyók aránya, és a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégia elfogadását több alkalommal elhalasztották – állapítja meg a jelentés.

A magyar vélemény

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium reagálása szerint „az ajánlásokban megfogalmazott célok – úgy, mint a pénzügyi egyensúly fenntartása, a növekedés dinamizálása és a foglalkoztatás bővítése – egybevágnak a kormány törekvéseivel”. A tárca közleménye hiányolja, hogy az ajánlások nem veszik figyelembe „azt a nyilvánvaló javulást, amely a magyar gazdaságban az elmúlt évben bekövetkezett: a GDP idei növekedése meghaladja a korábbi várakozásokat, a beruházások kiugró ütemben bővülnek, a foglalkoztatottak száma immár meghaladja 4,1 milliót, miközben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradt, és az infláció rekord alacsony szinten áll.”

A magyar kormány több ponton nem ért egyet az ajánlásokkal, amelyet – mint írják – kedd estig jeleznek a Bizottságnak. „Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak”. Nem ért egyet a kormány a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, „hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is”.

 

Az ajánlásokat még jóvá kell hagyniuk a tagállamok pénzügyminisztereinek, majd az Európai Tanács június 26-27-i ülésén rá kell bólintaniuk az állam- és kormányfőknek is. Az NGM közleménye szerint „a kormány a következő hetek egyeztetésein arra törekszik, hogy az elfogadandó változat jobban figyelembe vegye a magyar gazdaság vitathatatlan eredményeit.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.